Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szénási Zoltán: Prohászka Ottokár művészetfilozófiája
Szénási Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR MŰVÉSZETFILOZÓFIÁJA rősének történetét naplójában, aki minden vagyonát arra áldozta, hogy felkeresse a példaképeként tisztelt Tolsztojt, de a találkozás a nagy orosz íróval kiábrándította tolsztojanizmusából. 1910. október 27-én, Tolsztoj szökése után majdnem egy hónappal jelent meg az Életben Prohászka esszéje az orosz íróról. Elismeri írásában Tolsztoj írói tehetségét, de elfogadhatatlan számára kultúra- és művészetellenessége. Tolsztoj pályájá- I nak ívét Prohászka a következőképpen rajzolja meg: „Eredetileg ragyogó, I zseniális művésznek indult, azután etikus és filozóf lett, közben a parasztélet ro- I mantikusa volt, hogy végre árnyba s homályba merülve misztikussá legyen."72 Legsúlyosabb kifogása Tolsztojjal szemben ugyanaz, amit naplójában is megfogalmazott: „Szenvedett nemcsak tanainak ellentmondásától, melyben j egymással is, meg a világgal is szemben álltak; hanem szenvedett a tanok és saját i élete közt való ellentmondásoktól is, mert ő maga sem hajtotta végre azt, amit hirj detett s ahol belekezdett, ott maga is rögtön groteszk, vagy mondjuk, romantikus lett."22 23 Prohászka Tolsztoj tényleges cselekvés nélküli etikumával és sötét misztikájával szemben Assisi Szent Ferenc példáját hozza fel.24 25 Végezetül megkockáztathatjuk azt a megállapítást, hogy Prohászka I műveiből kiolvasható s - ahogy az talán látható volt - más irányú gondolatival szorosan összefüggő esztétikájának hatását elsősorban a 20. század ! elején induló katolikus papköltők műveiben kereshetjük. Sík Sándor elj ső köteteinek verseiben például, azzal együtt hogy lényegében eredmé- I nyesen kísérli meg az új költői beszédmód, mindenekelőtt Ady lírai hang- I jának átsajátítását, szemléletmódjában, modernséghez való viszonyában Prohászka gondolatait követi. A középkori kereszténység esztétikájának egyik alapgondolatára is visszavezethetjük Sík és Prohászka modern de{ kadenciával szembeni attitűdjét, hisz - Umberto Ecot idézve - a „középkori '• ember számára egy dolog akkor csúnya, ha az emberre és az ember természetfeletti I sorsára vonatkozó célok hierarchiájába nem illik bele.,ri5 A pályakezdő Sík költői j programjának szellemi hátterében tehát elsősorban Prohászka, az általa újraértelmezett keresztény hagyomány és művészetszemlélet áll, így nem túlzás azt állítani, hogy pályájának elején Sík célja megvalósítani a lírában azt, amit Prohászka a katolikus közéletben tett.26 De a két világháború között roppant népszerűségnek örvendő Mécs László költői szemléletmód-22 Prohászka Ottokár: Tolstoj Leo. In: Élet, II. évf. (1910.) november 27. 670. 23 PROHÁSZKA 1910: 670. ' 24 Prohászka és Assisi Szent Ferenc kapcsolatáról: Serényi Antal: Szent Ferenc és Prohászka. In: Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996. 275-288. 25 Eco, Umberto: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Ford. Sz. Márton Ibolya. Budapest, 2002.186. 26 Rónay László: Sík Sándor, a költő. In: Új írás, 1989/10, 98 148 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
