Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: A „közéleti kereszténység" eszme tartalma Prohászka Ottokárnál
Orvos Levente A „KÖZÉLETI KERESZTENYSEG" ESZME TARTALMA PROHÁSZKA OTTOKÁRNÁL A Fogalmak címben található fogalommal kapcsolatban szükséges elmon! dani, hogy Prohászka több helyütt hangsúlyozza a „gyakorlati kérész- j ténység" fontosságát, 1919. augusztus 22-i pásztorlevelét1 is ennek a i kérdésnek szenteli. írásaiban ugyanakkor nem találkozunk a „közéleti j kereszténység" kifejezéssel. Banghától vettük kölcsön, aki a Világhódító kereszténységben használta1 2 több mint tíz évvel a püspök halála után. A kettő között nincs számottevő különbség, Bangha kifejezése azonban átfogóbb, pontosabb, ezenkívül hűen tolmácsolja Prohászka eredeti szándékait. Előrebocsátjuk, hogy a fogalom értelmezési köre mindkét esetben I meghaladja azokat a teológiai tartalmakat, melyeket hagyományosan az j egyház társadalmi tanításához szoktunk sorolni, mert Prohászka közéleti | I működése nemcsak szociális, hanem evangelizációs, inkulturációs, azaz j apostoli törekvéseit is felöleli. Ebből a megfontolásból kerüljük a politikai I katolicizmus fogalmát is, továbbá azért, mert e szóösszetétel a marxista j történészterminológiában egyházidegen értelemben vált bevetté. Háttér Talán túlzás arra gondolni, hogy az alapvetően misztikus Prohászka sohasem lesz közéleti ember, szociális apostol, ha nem tölt hét évet Rómában, pontosabban a Német-Magyar Kollégiumban, mindenesetre ezzel a feltételezéssel nem járhatunk nagyon messze az igazságtól. Prohászka római éveinek mérlegét többen megvonták már, ezért csak 1 ÖM 9,265-272. - Lásd még kötetünkben Frenyó Zoltán tanulmányát - szerk. 2 Bangha Béla összegyűjtött munkái. Szerk. Biró Bertalan. Budapest, 1942-1943., XXX, 171-192. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 13
