Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Sarnyai Csaba Máté: Prohászka Ottokár és a valláspszichológia megjelenése Magyarországon
Sarnyai Csaba Máté: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A VALLÁSPSZICHOLÓGIA... Prohászka érveket és példát vonultat fel ezzel szemben. Megalapozottnak tűnik a james-i elmélet a hipnotizáltaknál, de egészen más a helyzet a megtéréseknél. A hipnotizáltaknál a tudatalatti eszméknek az öntudatba való betörése minden bizonnyal patologikus jelenség, hisz náluk a tudatalatti és a tudatfeletti szint közti válaszfal meglehetősen bizonytalan. De „mitől ömöljék be a fal ott, ahol erős, ahol nincs patologikus tü- I net?"20 21 Példa erre Szent Pál megtérése. Honnan eredhetett nála az az erő, i amely a tudatalattiban szunnyadó eszmét a felszínre hozta, teszi fel a kérdést a szerző. A kegyelem hatása erre világos magyarázatot ad, „mert jóllehet a kegyelmi gondolat s indulat szintén az öntudatalatti régióból fakad, de épp azért vesszük fel magyarázó- és indítóokul ez esetekben az Istent, mert más I magyarázatot nem találunk.,r21 Összegzés Prohászka egyik fő célja, hogy hallgatósága érdeklődését felkeltse a j valláspszichológia iránt. A valláspszichológia új szubdiszciplina, mely a I I vallásbölcselet része. Tárgya a lélek, különösen a vallásos lélek jelenségeinek, élményeinek tudományos vizsgálata. A lélek jelenségeinek vallás- 1 pszichológiai megközelítését azért hangsúlyozza a szerző, mert úgy véli, J hogy az alkalmas lehet arra, hogy a racionalista felfogást háttérbe szorítsa. A szerző másik fontos szándéka, hogy útmutatást adjon a jelen és a jövő hívő valláspszichológusai számára. Ez az útmutatás elsődlegesen j szemléletbeli. A hivő pszichológusoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy ; létezik egy természetfeletti szférája is a léleknek, ami tisztán racionalista I elvekkel és elméletekkel nem magyarázható, ez a kegyelem hatóköre. A I kegyelem hatása azonban nem csak a rendkívüli tettek hajtóereje, hanem a mindennapi cselekedeteké is. Ugyanakkor az istenfélő valláspszichológusokat óvja attól, hogy a kegyelem működését magyarázni akarják, hisz az a teológia kompetenciája. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy maga a valláspszichológia Prohászka idejében abszolút újszerű, ebben a püspök saját korában ugyancsak frissnek mondható szemléletét láthatjuk. Ugyanakkor látnunk kell a teológusi mértéktartást is: Prohászka látja a valláspszichológia korlátáit is, gondolkodása egyetlen pillanatra sem szakad el a teológia értékrendjétől - utalhatunk itt a kegyelemről és a megtérésről való gondolataira. A lélek vallá-20 ÖM 14, 221-222. 21 ÖM 14,222. 138 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
