Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a Biblia
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A BIBLIA éj homályán át kíszüremkezik a vidékre, már akkor messze elhatott a haza ifjú levitái körében. Főleg ennek az elmélkedés-mesteri tevékenységnek irodalmi leszűrődése az Elmélkedések az evangéliumról', ma egyike a legelterjedtebb és legj használtabb magyar könyveknek, mely alighanem hivatva van Prohászka nevét legmesszebb kivinni a haza határain kívül és megőrizni a jelen nemzedéken túl.7731 Amikor a fehérvári püspök az Elmélkedéseket útjára bocsátotta, elősza! vában leszögezte szándékát, amely azonos volt Jézus szándékával: „azért \ jöttem, hogy életük legyen és bővebben legyen"; „én is azért jövök, hogy a lelkeket a krisztusi élet kifejlesztésében segítsem."32 Amint Rómában tanulta, Szent Ignác módszereit, ajánlásait fogalmazza meg az elmélkedőknek. Most még nemcsak a szeminaristákhoz szól, hanem minden rendű és rangú ; világi hívőhöz, hogy amit az elmélkedésekben vagy szemlélődésekben I megéltek, azt átvigyék a „köznapi életbe". A cél mindig a gyakorlat, az akció, az élet. „Aki így dolgozza majd föl az elmélkedések anyagát, az szerencsé- I sen kialakítja lelkében a természetfölötti világot, s hatalommá emeli magában az Isten kegyelmét. Közel lesz hozzá az Úr, s érintéseit érzi. [...] A kegyelmi rend- I ben az Isten érintése felülmúlja az atyai, anyai, jegyesi szeretetnek örömeit, s tartalommal telíti a lelket, fénnyel, fénnyel, mely Krisztus arcáról sugárzik, bizalommal, melyet ez átélt Isten-közelség közvetlensége önt belénk, s tetterős készséggel, \ mely nem kímél sem bálványokat, sem illúziókat, hanem egyet óhajt, egyet sürget: I Istennel telt, Krisztushoz hasonló lelket.7733 Az élmény tüze kicsap a punctákból éppúgy, mint az Elmélkedésekből. A legszembeötlőbb különbség az, hogy a püspök, amikor sajtó alá rendez- f I te és átdolgozta jegyzeteit, elhagyta mindazt, amit közvetlenül a szemina; ristáknak mondott: gyakorlati aszketikus tanácsok, buzdítások, nemegy! szer a papnövendékek életének bírálatai stb. Éppen mivel világi híveknek I szánta az Elmélkedéseket, szükség volt az ilyen átdolgozásra. Legyen példa itt - a Schütz által 455. számmal ellátott - elmélkedése Olvasós Boldogasszonyról.31 32 33 34 Eredetileg 1892. szeptember 25-én hangzott el, mint puncta. Bevezetőjében arról van szó, hogy a pápa már 5-6 éve I sürgeti az olvasó imádkozását. Majd egy oldalon Prohászka felidézi egyik római élményét, amikor kocsin hajtottak be a Vatikánba, aztán eljutottak a Damazus-udvarba, és onnan fel a vatikáni épületbe. Mindezt Prohászka áthúzta, és megjelölte, honnan kezdődjék az elmélkedés. Később is elha-31 ÖM 6, V. 32 ÖM 6,1. 33 ÖM 6,5-6. 34 ÖM 7,226-228. 124 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
