Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a Biblia
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A BIBLIA nizmus és a scientista ideológia megcáfolása iránt.13 Kezdeti apologetikai tanulmányai és írásai Esztergomban - amint ezt az Isten és világ, főleg pedig a Föld és ég kötetei tanúsítják - menthetetlenül felvetik a bibliai teremtéstörténet és az akkori természettudományos nézetek közti feszültségek problémáját.14 A „Mire kell a mai teológiában súlyt fektetni?” című 1899-es tanulmányában15 római - valamint németországi és amerikai - tapasztalatai alapján j sürgeti a teológia korszerűsítését. Nem lehet elzárkózni a modern tudomány és fejlődés kérdései elől! Ami a teológiát illeti: az egyik sürgető feladat tehát a nyitottság a természettudományok felé: a helyes állásfoglalás j nem a félelem és az anathématizálás, hanem „észrevenni az eszmék sodrát" \ j és arra „vetni magát, ami a legszükségesebb s legkorszerűbb". Prohászka a tu- j domány és a teológia párbeszédére példának hozza fel az evolúciót, ezen I belül is a darwinizmust: a fejlődés hipotézisét nem kell elutasítani, hiszen az nem zárja ki a teremtő aktust. A bibliai teremtéstörténetet nem kell betű szerint értelmezni, és el kell kerülni a konkordizmust, amely a tudomány (geológia, paleontológia) jelenlegi eredményeit igyekszik egyeztetni a Biblia hatnapos teremtéstörténetével. „A geológia is az Isten logikája. A paleontológia is az Istennek megkövült gondolatait tárja elénk.'"16 Prohászka lényegében ebben az 1899-es tanulmányában XIII. Leó 1893- , j ben megjelent Providentissimus Deus kezdetű körlevelének bibliamagyará- I zatra vonatkozó elveit követi.17 Leó pápa, akinek szociális eszméit (Rerum j novarum) az esztergomi tanár és majd a fehérvári püspök mindvégig hir- | ; deti, az exegézisben is iránymutató a fiatal Prohászka számára. XIII. Leó igazában Szent Ágoston figyelmeztetését követi, amelyet a Galilei-ügyet napjainkban tisztázó II. János Pál tömören így foglalt össze a Galileikorabeli Baronius bíborost idézve: „A Szentlélek nem azt akarja nekünk ta- I I 13 Kétségtelen, hogy Angelo Secchi S.J. (1818-1878) csillagász, az asztrofizika és a meteorológia tudományos irányának megalapítója, a pápai csillagvizsgáló igazgatója és a Collegium Romarum tanára befolyással volt a germanikus Prohászkára. Secchi azok közé a jezsuiták közé tartozott, akik bírálták a merev skolasztikus rendszert. A természetfilozófia terén az atomizmus híve volt. Prohászka a Collegium kurzusairól szólva érinti a természetbölcseletet (ÖM 16,203-205). Ehhez kapcsolódik, amit 1899-es tanulmányában a teológia korszerűsítéséről, a természettudományokkal szembeni nyitottságról mond. Vö.: ÖM 15,179- 235. ; 14 Vö. SZABÓ 2007: 69-71. í 15 ÖM 15, 179-235. (Korábban elemzi: Nemesszeghy Ervin: Prohászka és a természettudományok. In: Prohászka Ottokár - püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Budapest-Székesfe- ; hérvár, 2006. 36-38. - szerk.) j 16 ÖM, 15,194. ! 17 XIII. Leó: Providentissimus Deus (1893. nov. 18.). In: Acta Apostolicae Sedis 26 (1893-94) 283. Vö.: Denzinger, Heinrich - Hünermann, Peter: Kompendium der Glaubensbekenntnisse und kirchlichen Lehrentscheidungen. Enchiridion symbolorum definitionum et declarationum de rebus fidei et morum. Freiburg, 1991. 3280-3294; főleg 3286-3290. 120 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
