Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ZSIDÓELLENESSÉGÉRŐL mása mellett - de kétségtelenül a magyar karhatalom asszisztálásával, a társadalom nagy részének apátiája mellett zajlott. Már a numerus clausus és a későbbi zsidótörvények összefüggése is olyan téma, melyben feltűnően nincs szakmai konszenzus. (Ezért részben elhibázottnak tartom, részben a korábban említett címkézési-beskatulyá­­zási törekvésnek a 2006. évi emelt szintű történelem érettségin Prohászka egy, egyébiránt visszafogott idézetének forráselemzésre való kiadását.) A kérdésben Gergely Jenő nézetét osztom, aki több ízben síkra szállt amel­­! lett, hogy az 1920-as jogszabályt nem lehet a későbbi törvények közvetlen j i előzményének tekinteni, nem faji alapú, hanem társadalmi kérdésre kere­si a megoldást. Ráadásul a magyar numerus clausus mintájának tekinthe­­; tő 1882-es - állami szintre 1887-ben emelkedő - orosz jogszabály 29 évig I volt érvényben, és nem vezetett náci típusú megoldásokhoz - mint arra I Orvos Levente felhívja a figyelmet. A hagyományos történetírás is csak : 1938-tól kezdődően számozza a zsidótörvényeket.22 Megkerülhetetlen lenne annak a vizsgálata, hogy Prohászka mennyi- I ben generálja a zsidóellenességet, illetve mennyiben foglalja csak ősz- i i sze, szintetizálja azt a forrongást, mely a társadalomban elvitathatatla- I I nul jelen volt.23 A Jászi-ankétra utalva tévesnek érzem azt a nézetet, hogy Magyarországon Prohászka tette volna szalonképessé az antiszemitiz­must, még inkább azt a politikai argumentációt, hogy egy Prohászkáról ; i való megemlékezés azzá tenné.24 Ténykérdés, hogy a harmincas-negyvenes évek antiszemita körei elő­­j szeretettel idézték azt a Prohászkát, aki maga már nem tiltakozhatott. 1 (Más viszont fellépett az ellen, hogy Prohászka köpönyege mögé bújja­nak a gyilkosok. Hajós [Grünthal] József székesfehérvári kanonok 1944. I június 23-án a nyilas sajtóval vitázva jelenti ki például: „... több embert \ 22 Gergely Jenő legteljesebben nézeteit 2004. április 2-i, budapesti előadásán fejtette ki, mely e for­mában máig publikálatlan. Az orosz jogszabályokról ismertetést ad (Szolzsenyicin, Alexander: Együtt I-II. [Budapest, 2004-2005.] nyomán) Orvos Levente idézett írása. Az ellenvéleményhez lásd Monori Áron idézett cikkét és Kovács M. Mária: A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggéseiről. In: A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk. Molnár Judit. Budapest, 2005. 23 Ezt különösképpen a magyar közállapotok magyarázására csak külföldön, angolul és németül megjelenő összefoglaló - szükségképpen leegyszerűsítő és máig tisztázatlan keletkezési kö­­rülményű - írásának [Jewish Question in Hungary. The Hague, 1920.] gyakori idézése veti fel. Szövegét magyar fordításban közli BARLAY 2003. függeléke. 24 Vö.: Magyar Demokratikus Charta állásfoglalása. Megtalálható 2008. októberében pl.: http:// www.hirszerzo.hu/cikk.ez_aztJelenti_hogy_szalonkepes_a_politikai_antiszemitizmus.83191. html. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom