Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
Mózessy Gergely: PROHASZKA OTTOKAR ZSIDOELLENESSEGEROL san elutasítja - figyelemreméltó módon „Nem vagyok antiszemita, amint nem vagyok antigermán, nem vagyok antigall, nem vagyok antiangol".13 E szövegek mind a magyarság gazdasági-, kulturális- illetve egészségvédelme körül forognak, melyre Prohászka alkotta meg a hungarizmus kifejezést. De ennek is gyökeresen más a jelentéstartalma, mint amivé Szálasi formálta később. A különösen rosszízű faj-fogalom használata kapcsán tisztában kell lennünk a korszak nehézségével: a 19. század végére elharapódzó „felekezeten kívüliség" és az asszimilációs folyamat részeként megkezdődő „kikeresztelkedési hullám" miatt már csak vallási közösségként leírni, statisztikailag számon tartani nem lehetett azt a zsidóságot, amelynek történetében a vallási és a nemzettudat sajátosan és tiszteletreméltón egybeforrott. Ez azonban messze nem a hitleri fajelmélet világa.14 Mindezt Prohászka szövegekkel találkozva nem felejthetjük el, különben önmagunkat csaljuk meg. Tovább fokozza nehézségeinket, hogy a német anyanyelvű, a magyart csak gyermekkorában elsajátító Prohászka nyelvezetének két alapvető sajátossága van: a teljesen le nem vetett germanizmusok és az egyedülálló plasztikusság.15 Világéletében erős képeket használt, ez alól a zsidókérdésben tett megnyilvánulásai sem kivételek. Néhány számomra is tarthatatlannak látszó, saját korában is valószínűleg az elfogadhatóság határát túllépő megfogalmazása kapcsán ez sem felejthető el - de egyúttal az is vizsgálandó: milyen kontextusban és hol hangzik valami el. A naplójegyzetek ugyanis például csak a személyiség pillanatnyi állapotáról tanúskodnak, nem a nyilvánosságnak születtek iránymutatásul; az újságcikkek pedig nem választhatók el azoktól a provokáló megnyilvánulásoktól (elsősorban visszakereshető cikkektől), amelyekre válaszul születtek. A TELJESSÉG IGÉNYÉRŐL ÉS AZ OKOKRÓL Gyakran elhangzó vád, hogy Prohászka életét végigkíséri a zsidóellenesség, nézetei e tekintetben változatlanok.16 Ez egyszerűen nem igaz. Az Legfrissebb kiadása: Prohászka Ottokár parlamenti beszédei. Szerk. Barlay Ö. Szabolcs - Kiss Antal. írások Prohászkáról 4. Székesfehérvár, 2006. 41-59. A probléma tulajdonképpen ma is élő. Néhány éve létezett törekvés, amely etnikai kisebbségként kívánta regisztrálni a zsidóságot Magyarországon. Sík Sándor: Gárdonyi, Ady, Prohászka. Budapest, [1928], Pl.: Monori Áron: A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919-1920. In: Médiakutató, 4. évf. (2003) 2. sz.; Ungváry Krisztián: A progresszív és a vállalhatatlan. In: Heti Válasz, 6. évf. (2006) 12. sz. 108 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
