Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
A címke pedig a részleteket nem ismerő tömegek számára maga a személy - függetlenül attól, hogy tartalma valós-e vagy nem; hogy egy életmű egészének mekkora szeletét fedi le. Prohászka esetében pedig különösképpen így van ez, hiszen a historiográfiai előzmények miatt generációk nőttek fel úgy, hogy nem hallottak, nem hallhattak róla mást. A püspök 1927-ben bekövetkezett halála után ugyanis életművének tudományos feldolgozása gyorsan megkezdődött - Schütz Antal, Sík Sándor, Rezek Román munkája nyomán -, de nagyobb hangsúlyt kapott értékelésében a politika. Annak a „keresztény kurzusnak" vált a püspök ikonjává, melyet életében maga is ostorozott. Az emelte piedesztálra, azzal is bukott el - Károlyi kerti szobrának sorsa szinte szimbolizálja ezt. A diktatúra éveiben a pártállam tette Prohászkát indexre. Könyvei eltűntek a közkönyvtárakból, műveinek újabb kiadásait ide- I haza 1990-ig megakadályozták. Egyházi szerzők ritka - a cenzúra miatt ; tartózkodó hangvételű - megemlékezésein3 és Gergely Jenő írásain túl jó! szerivel annyi hangzott el róla 40 éven át: „a klerikális reakció képviselője, antikommunista és antiszemita".4 A diktatúra kulturális terrorja egyszerűen kiirtotta a Prohászka-ismeretet. Máig szíven üt, ahogy a szakma jelesei a „teljes", az „igazi" Prohászkáért próbáltak fellépni - de ezt csak a rendszerváltás után tehették.5 E historiográfiai kontextusban érthető, ha az egyházi oldal érzékenyen reagál arra, ha valahol ismételten csak „Prohászka antiszemitizmusa" kerül elő - az ugyanis a letűntnek hitt kort idézi vissza.6 Olyan kollégával azonban, aki a Prohászka-életmű más területeinek feltárásához is tevőlegesen hozzájárult már,7 a vitát örömmel vállalom. ___________Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ZSIDÓELLENESSÉGÉRŐL___________ 3 Ld.: a Vigília 39. évf. (1974) 12. száma; Fényi Ottó: Prohászka Ottokár 1905-1927. In: A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. I 4 Ld. pl.: E. Fehér Pál: Néhány szó egy különös kísérletről. In: Élet és Irodalom, 19. évf. (1975) 1. sz. I 5 Koncz Lajos: A Prohászka-kutatások sorsa és áramlatai. In: Prohászka Önmagáról. Szerk. Szabó Ferenc. Szeged 1999. 97-112.p.; ill. Szabó Ferenc: A Prohászka-kutatás története. In: Prohászka - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár-Budapest, 2006.13-21. ! 6 Csak néhány reakció: Szabó Ferenc: A teljes Prohászkáért. In: Távlatok, 17-18. (1994/ 3-4.) 412- 421.; Szabó Ferenc: Antiszemita volt-e Prohászka? In: Új Ember, 60. évf. (2004) 4. sz. 3.; Mózessy Gergely: Gondolatok a „Mi Újság?"-ban megjelent cikk kapcsán. In: Szent István Városa, XV évf. (2006) 2. sz. 3-5. j 7 Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és Mayer Károly nagyprépost tiltakozása az egyházi birtokok „likvidálása" ellen -1919. június 10. In: Prohászka Ottokár. Magyarország apostola és tanítója. Tanulmányok Prohászka eszmevilágáról. Szerk. Szabó Ferenc - Mózessy Gergely. Szeged 2002. 97-117. 106 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
