Pro Domo, 1944. április-június
1944-05-16 [1309]
, A falu légoltalma, fcégöltsli&i Csoportfőnökség sájtts 16.-i rádió előadása-, * 1 falvakat - elsősorban a tisztán mezőgazdasági jellegűeket - a lóri támadás-ok kévésébe fenyegetik; Ez a "feltevés azonban nem jelenti az't, hogy a falvakat nem -'rhoti légitámadása hanem csupán azt fejozi ki, hogy n fial vak ol.1-.ij . légitámadásnak kisebb a vaiiszinusé^e* A f'észály a félvakra vona eeo soán is fönnáll bizonyos mórtékig, mert a kimondottan megfélemlítő tngkadáat végző, vagy kte* szabott"céljukat a légvédelem beavatkozása uiatt el non érő repülők válogatás nőikül szórják le bombáikat mindenütt, ahol lakott tertl, let -t látnak, 1 faliaknak a légi tárnádée ellőni védekezésre tehát hasonlóan fel kell készülniük, ránt a járásoknak, vagy s nagyobb Os hadiszempontból fontos céltárgyakat magukba foglaló kózsőgeknfck, A felkészülés mértéke azonban a dolog természete folvt.'.'r: lőnvogesen egyszerűbb, mint a légi támadás állandó és v kóeziaubb veszélyének kíUftt egyéb helységekben. jl Dos tani előadás célja; ismertetni mindazokat a tennivalókat,amelyeket^Légitánadás alatt végrehajtani célszerű*, ogyrészt azért, hogy az esetleg bekövetkező légitámadás no ér'it váratlanul a falusi lakosságot, riááéószt, hogy n'bárok ntnóT • gáoVe nértékre legyenek leszoríthatok, Megjegyezzük, Jiogy lalu o.Loevez.éao •a la tt csak az úgynevezett kisközségeket e vá/ > v légoltalmi kifejezéssel élve azokat,amelyek a "p" osztályba . • tartoznak. /falvakban A falvak a légitámadás közeledésiről a vesztxy beró ve tkezó s érői éppenugy műsorszóró utján érte&ulnsk, mint a vá- , rosok ós a nagyobb községek. Felmerül itt mindjárt az a kérdés, hogy a veszély Jelentkezésekor'végrehajtsák»o/nyiXvanos riasztást £ a falvakban, vagy pedig nem, kérdés, hogy iVf A tétlenül szükségos-o például harangiéirev^réssel tudtára adni a lakosságnak a légitámadás közeledését. Ennek az igen fontos kérdésnek eldöntésére általános szabályt feléllitani nom lehet. Legjobb, ha a helyi légoltalmi parancsnok a község vezetőivel történt megállapodás alapján dönti cl, hogy riasszák-e nyilvánosan a falut? A mérlegelésnél szerepet játszik az is, hogy nappali vagy é.Uazakai támadáorói van-e szó. tétsőgkivül az a legjobb, ha a fontosnbb öéltárgyak. D>űááuí ipartelepek, vasúti csomópori tol: közeliben fekvő, vagy az elleilsógos repülőgépék szokásos felvonulási ujjába eső falvakat napra, nyilvánosan riasztják, éjjel azonban a riasztás ezekben a falvakban' is elhagyható, A kisebb hegyek vagy dombok közé épitett, minden céltárgytól távol eső jelenték te len'falvak riasztását 3om nappal, sem éjjel nem tartjuk szttkségesneki Mégis feltehető, hogy legalábbis a'napnál bekövetkező légitámadás esetén a falvak legnagyobb"részé', nvilvanosen ia riasztani fog iák, felkeli sorolnunk azokat a téraiv á:kae amelyeket a falvaiban végre koll hajtani, Az o A aő ezek kozUJ a kömogmocuízdulások levezetése, Nem jó ugyanis, ha a támadás alatt s falvakban nagyobb tömegmegmozdulás játszódik le. szabad fceruj.otea például vásár,' hoti- • piac, körmenet, templomokból történő tömeges távozás, sportosé méey, '^' ORS>;...O,'.,-,:I.TÁR /fölyt.küf./
