Pro Domo, 1944. január-március

1944-03-02 [1308]

p ro d 01 o ! Iz alábbi hireket kizárólag tájékoztatás céljára bocsátjuk a t. szerkesztősegek rendelkezésére, A románok már a nomád nép előtt régen Erdélyben laktak - irja a Curentul, G My/Sa/V Bukarest, márious 2, • A Curentul március 3-i számában Patré Tzitttu azt írja, hogy a Kolozsváron mes jelenő Ellenzék február" 16-i számában'meg- " próbál válaszolni az ő - á Gurentulban megjelent - azon cikkére, amely ben az erdélyi agrárkérdéssel foglalkozott. A magyar lap állításait Sootus Yiator angol publicistának a Patria oiijjü kolozsvári román lap- . hoz intézett levelével próbálja alátámasztani, azt irva, hogy még az angol publicista is elitélőleg nvila tkoZott a magyarellenes román agrárreformrol, Az Ellenzék nem korrekt, mert Scotus Viator ezt nem jelentette ki. Az Ellenzék Scotüs Viatornak tulajdonított idézetét Bakker von Bosse asszony mondta, akit ezért a kijelentéséért annak idején Vasile Stoica keményen meg is leckéztetett, Az erdélyi agrárhelyzet feltárásánál a Curentul kizárólag magyar forrásmunkát használt. Idézte Tagáni magyar történész, gróf Bethlen és dr. Kenéz Béla tanár kijelentéseit és az adatokat az 1895 ós az 1910 évi magyar" statisztikákból vette. Rendelkezésre állnak különben nzoknek a periratoknak a osoméi is, amelyekben a románok panaszkodnak a kizsákmányolás ellen és amelyeket a * * XIX, században tárgyaltak le. Ami pedig a románok erdélyi eredeéét és folytonosságát illeti erre vo- ". natkozólag kétségbe vonhatatlan bizonyítékul szolgálnak annak a földművelő nénnek alapszavai, amely már a nomád nép előtt régen Erdélyben lakott, Tzinou állításának igazolására számos latinh3hgzásu fomán szót közöl, mint például kapa, kenyér, buza, rozs, kalász, vetni, csépelni, stb, "* • • *" A román nép erényeiről ir a Viatza. G My/Sa/7 Bukarest, március 2, t Viatza március 3-i száma felsorolja a román nép " erényeit. Hangoztat ja

f hogy a román hadsereg a történelem során seha vereséget nem szenvedett és a román munka eredményeként most'bőség van az'országban, Románia nem járt el ugy, mint más állán ok, amelyek akkor, amikor a világ egyes részeiben az emberek éheztek a termésfelesleget a tengerbe ontott/k. Románia termésfeleslegéből nagylelkűen az arra rászorulóknak adott és még az ellenség gyermekeit is ellátta meleg étellel, Franciaországnak, Törökországnak, Szerbiának és Finnországnak bőven juttatott feleslegéből, hogy enyhítse a nyomort, Románia az idegen hazug és tendencia&us propaganda elé tárja " éü&eket a nagy és megdönthetetlen igazságokat. Románia ellenségei jobban tennék, na a saját, már a türelem legvégső határáig elérkezett állampolgáruk sor savai foglalkoznának, , „ u