Pro Domo, 1944. január-március
1944-02-29 [1308]
A Timpul a kisebbségek helyzotóról, az egyesülés utáni RomsjQj^&a^ / Csak tájékoztatásul,/ G Bi/Co 4 Bukarost, február 39. """ "fl I A Timpul március l»-i számában Metes stefan a aomán Akadémia levelező tagja azt irja,hogy az uj román államban az egyeülés után olyan problémák kerültek f elszinro ,amelyek e régi királyságban nom lcitoztbek, Ezoknok a problémáknak ogyike volt a kisebbségi kérdés,amelyet a kisebbségek tulző és legtöbb esetben alaptalan kívánságaikkal mindig ftlszinefiHftrtottak, Az igazság etéren azonban az, hogy sohol a világon egyetlen országban sem voltak a kisebb ségak jobb holyzatbon, és seholsom haladtak előre annyit anyagi é = szellemi téren, nint Romániában,'Románia a békeszerződésnek"a kisebbségekre vonatkoz 0 rendelkezéseit kizárólag a kisebbségek erdekeinek fi gye lembe vét ölével alkalmazta, sót kötelezte ez elmagyar ősit ott svábokat, hogy térjenek vissza németségükhöz, Hogy milyen kámánöa volt a kisebbségoknek Románia, azt még a magyarok, a román nemzet legeikésorodottebb ellenségei is kénytelenek voltak elismorni. Nincs a gazdasági vagy kulturális életnek olyan ága,amely ben a magyar ki sebbségok no oelodt^k volna előre a rottán uralom alatt, jobban, mint Magyarországi tsstvéroink, Makkay 3<jDdor volt kolozsvári refor mátus püspök ,miután Megyerországrs költözött, nyilvánosan ismerte el azok* t a reodkivoll orodményokot, amGlyek^t. Tjdspökségo elért csupán tiz év ala*t a szabod román légkörbon, tóotów^r püspöknek ez a nyilatkozata az Uj Mcgy*rság 1936, évi óvfolyomáb^^.egyik júliusi sLáttában oxvosh^-tó,Ugyanígy nyilatkozott a Nagyváradot^gjolsnő Napló számára Sulyok István, szintén erdélyi ref oraátus> 4 ^pök Kristóff György, a kolozsvári román egyetom tanára "Az orde*-,, gyarok irodalmi élete " cimü tanulmányiban hasonlóképen a magy:~. v y nak a román uralom elatti fejlődénéről tett tanúbizonyságot .Az eroe-w^ megyer sajtó iendkivüli f-jlodéséről, amelyet a román uralom alatt \; árt el, bizonyítékokat szolgáltat az 1935 jonuár 1,-ei statisztika, mely szerint az ordélyi magy&rságnak 42 napi-y hat kétheti-, 74 heti-, kilono kéthavi-, hét havi-, egy félévi-, egy nogyodévi- és tiz rondszortolonül mogjolonő l\pja és ezenkívül sok folyóirata volt. Mezőgazdasági rénn 1919-bon a következő volt a helyzeti az Erdély lakosságának 3/4 részét kitovő románoknak összeson 3,598,660 hold földje volt, az l/4-ot kitevő kisebbségenken pedig 11-335,172 hold, A román kisajátítási törvény alkalmazása után ogy románnak két hold föld, egy kisebbse^inok pedig négy hold jutott állagban szárátva. Ennyire igazságtalan és jogtalan volt a román földbirt-xroforar,amely 45,628 naryarnak adott földöt, A pénzügyi holyzet sem maradt mögötte az egyéb hulyzoteknek,mint ezt maga Gyárfás Elemér is elismerte „ k magyar szövetkezőt! mjz£clonról Snábol Károly magyar szövotkozoti szskéétő ismerto el,hogy igen kiválót Közismert tény, hogy 22 éven korusztül a ordélyi magyarok politikáját titokban és nyílton is Budapast irányított-. Ez a politika kezdotbon pe.ssziv volt, később azonban egyre aktívabbá és románállonollonesé vált,úgyhogy a végén a kisebbségek már kezdték semmibe vonni a román kormányok különböző rendelkezéseit. Ezt maga Bánffy M iklós vallotta bo a magyar folsőház 1940 aoo--.ber 22.-^n tartott <*0Á»$ ülésén, /Folyt.köv/ J-^/^t—•
