Pro Domo, 1943. július-december
1943-08-24 [1307]
3/4 szám. Az alábbi 1543. augusztus 34. ?ra perc* dürvtost azzel bocsátjuk a t.Szerkesztőségek rendelkezésé hegy-Moket forrásmegnevezés nélkül szíveskedjenek ' Zse B1/P7 j^t, közölni. B u k-a r e s t,augusztus 23. A Gurentul a nyílt városok kérdésével foglalkozik. Cikkiréja, Seicaru e kérdéssel kapcsolatban a mindinkább borzalmassá válé légi háború veszélyeit ecseteli, maid arra a következtetésre hogy az eljövendő békát is befolyásolni fogja a légi-háború. A háborúnak ezt a pusztító munkáját - folytatja bármilyen médon is. de korlátozni kell olymódon, hogy a nyilt városok fogalmát ís a nyilt várossá kijei axtést vr lam ennyi hadviselő fél dismerje. Ha a hadianyaggvárté központokat nem is lehet nyilt várossá nyilvánítani, mi áll annak útjában, hogy olyan városokat, amelyeknek semmi közük a hadianyaggyártáshoz, nyilt városnak jelentsenek ki. Az ellenőrzést semleges DIzottságok láthatnák el. A háború elhúzódásának lehetősége mindenkit idegesit és ezért mindegyik fél a lehető leggyorsabb döntésre törekszik- kég sohasem volt időszerűbb a "Vae victisí", mint ma, A háború elhúzódásával az mindinkább a totális légi terror felé degenerálódik. Számolni lehet azzal t hogy a közeljövőben válaszolni fokiak a német és olasz városok bombázásara. Hiszi azt valaki, hogy a végrenajtandó támadások a várt hatást fogják gyakorolni az angol néü ideigere? Ha-t akkor miért van szükség ezekre a terrorcselekményekre, amelyek a terrort úgysem intézik el? nyilt városok elismerése egy lépés lenne e holnapi béke fclé S/ Minél kevesebb a rom, annál szabadabb tek a Ha a A f yülölködések súlya alatt és pek már megszabadultak hogy felkiálthassanak: ^Le azok szítanak! w a ut e b4ke fáé. A lelkek már kifárada szeretet frissitő forrásait keresik, ülölet démonaitól, joguk lesz ahhoz, az «szmé k >: el, a melyek g^áilöle t et Az Ordinea Románia hadbalépéaének indítékairól. Zse B1/P7 B u k a r e s t,augusztus 23./ Az Ordinea cimü bukaresti lap azokat az inditőokokat tolmácsolja, amelyek Románia hadbalépé síre vezettek és a következőket irá 'a: n A mi országunk senkinek sem akart rosszat ós senkit nem fenyegetett, adba csak akkor léptünk, amikor atyáink földjére er : <s ellenség lépett, azt megsértette és nemcsak Románia, hz-nem egísz Európa 1 ágazását céljául tűzte ki. Románia azért lépett hadba, hogy Határait, nemzeti és népi önállóságát megvédelmezze. Ha nem ezt tette volna, mindörökre iga alá ke-' rült volna. Románia nem akarta a háborút és nem is volt abban a helyzetben, hogy azt provokálja. Ez a történ Imi igazság.,, és ez a történelem táloszeke előtt Románia javára na^y súllyal fog latba esni. Bss&fcivali fci-tel 2se BW a r«Xaán külügyminisztériumnak, B A u k 8 román r e s t,augusztus 23. , ; v külüminisztérium a hétfői hivatalos lapbai megjelent rendelet szerint'huszmíllió lei rendkivüli hitelt kapott.Ezt összeget a pénzűgyminisztérium abból a kártalanítási összegből folyósította i bolgár "kormány a" Dobrudzsából kit el epi tettek ingat lan-vagyonának ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció amelyet megváltásaképpen fizetett
