Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-22 [1307]

Me Vs/Be 4 R-ményi'Schn^llcr Lajor oénz'l m.'miris zter a buzaV&kr&q VjJj^o-étá'-a alValmábél .lmon ott tájéVoztátójában rámutatott 'arra a éélr , amely a Pénzügyi kormányt a buZA-értéVró szóló államadóssági kötvény ''ibocsátása^or vezctt\. Az egyi

1- cél az, ho-y az államháztartás foVozott 3Zü

v

e)gl-tét , am.l-t már nem lehet cg edül~ adóbevét ;-le

v

ből előteremtrnL o^yan Völohön-b ••vátelcVbó^fí-dc- zzé>, atto-;, lyeV. a nag közönság kezéb nlive/vásárlóerőt h asznál já> fel az államháztartás céljának megvalósítás ár . A másik n«dig az, hogy azt a vásárlóerőt újra b.vo:n~jlV agazd-.sá.'i élt vérkeringésé br. A v

ormlny miudencVelőtt arra gondolt, ho y elsősor-' ban a gazdák számára teg; e lehetővé az lllar.VölcTönb^n v-ló részvételt. Hegy miért vílasiott '.V. alapul éó]k-n a búzát, *nnik m* g>van a logikus magyarázata* A buza midiiig standard-körték — " voltja mezőgazd ság " szamára jó bizonyíték az, hogj paláiul tnrtozési kötelezet

_

ségeVet.haszonbérleti szerződéseket gyakran é s szivein '11 apátot

L

aV. megbuzában, A mezőgazdaság müveiéi többnyire búzában gondolkoznak, a nép fizetési kötelezetcságlt ált-:lábe.n ouzáb ,a,snránolia J a':i

v

or arról v n szó, / " hogy mennyi a föld nozndékfl^azf i<? bázáo n fejezi ki.Szó. .1 a gazdákak már* rágót/.megvan a mgg^^ruut^já , a buza-v 1VLX\ . amely ?. természeténél fogva inkább 03j4f számolási 'rt> és ar-ilnazasa tivóiról se" ve* szélyezt.ti a i&rf'n c-s Valuta ért 'Velőst v gy az abba vetett bizalmat, A hazai o.'nfintézet ;V már régen f lis'.rt'v a búzának mint i z '.-oléf i" értéknek ezt a jelentőségét és ezért fordul elő gy:i>r

r

n. h* y buza-Völccönöv t adta

v

, r ' buaa-lctiteVot fogaatnV el , sőt' |utí.S-«álogl evei eret booy-.to ttn

v ki. Iddig azonban sea> « m-^ánintéze• lek alVal" szVodtak a gazda ter léczete; észjáráséhoz* - ?.miVor . honieitották " buza«* lutmt. Az állam 'lőí-zör az 1940,I3F*f,o.-bn Vövrtte ezt az ^l/ár'st, a i

1- ris luz'.b n , illetne rozsban 'liapit^tb- reg a földb'irt5M:ItiV::i e'loVra L:hvbcvett ingatl noV ha ?en".,!r 't és a vételár kifizetését is hjfeában"Jilletve rozeban renVt' el, sőt már ez a törvény megteremt• 11e a buza^öt'ány és a rozevötvén-y fopg^lmát a vét ;lár kifizetésére. Látható tehát , ho a an t

r

ni baza

v

ötvénj v

ibo~ oíáeésa a lígszervcscbb' n Vooc"olbdi

1- b• 1- -bb? az irányzatba, amely alkalmazVodik a mozőgmzdn értéV'-Yló'-i módszerőhez. Crv.nclct^s, hogv most az állam a Vibocsátó , : rt az a 1 -'.nagyobb biztos'-téVot jelohti a gazdáV szárára és a mezőgazdaság sions-"-ntJaWl« .:rre \ garanciára szolgál az ?_.ósz me_oldás v

öznonti gondolata: a 40 pengős baaa már a * buzakötvény HbocsátásaVor éllampaptrnaV indul, erre ezolgil a tőzsdére való bevezetés. Arról pe5Í2 a Vormámu fog gondosjJKrái, hogy a tőzsdei árfolyamét a megfelelő színvonalon lenesprn tartani,és "zzi. a befektet éji.köt mi.d'n. V^dvczőtlon árf ->lyamv Utazásból v

öv tVoző Váiosodástól megóvják.. Mint mmoottuk,^ 200 millió pengős- v^r-1 w szabadon mar ;"ó rés z-nek ' y:gj zé-" énéi elsősorban a mcgo|azdákra gondoltak., de természí tcsen mások sziár:. ie leheteóge lez a buza-4cÖt-' véay.k vásárlása. Itt VLilönösn Vcdv ző elValom nyílik ál^^lában ? bel földi záloglevél-tulajdonosoV sz'tmír , ekiVn^V lehetővé t^sziV,ho|y- válasszai'iak: a H Qirs^lt záloglcveleV Vószp'nz-Vie^enlitését e>ari4k«s vagy a buza-kötvéayt, /Folyt.Vöv./ i^^SW