Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-04 [1307]

; - í /A pénz háborús kötelessége? Folytatás,/ w Vajion mi az oka annak - teszi fol a kérdést^/hogy a pénz ezúttal nem i3mori fel. honnan-romélheti a.legnagyobb biztonságot és honnan fenyegeti a legnagyobb yeszélyíKülső és belső ellenségeink fel akarják boritani renúünkstr nyugodt termelő munkánkat ős ezt a bizalmatlanság kihintésével véltt legkönnyebben elérhetni.A spekuláoids látszathaszon után futó* nón2 nem ismeri fel özeket a veszélyeket 4s tevékenységével - esetleg jóhiszeműen - ollenoógeink malmára hajtja a vizet. A továbbiakban kifejti a miniszter, hogy háborúban mindig több pénz van forgalomban, mnt békében, egyrészt, mert a hadi* rendelések és i készletgazdálkodás nagyobb fizetőe§zközmennviségot igényel, másrészt pedig mert a nyersanyag-ős áruhiány folytán t3km*" Sélyes rotgdWkék szabadulnak fol. Ugyanakkor a megnövekedést vasarlóorővel szemben a másik oldalon kevesebb az anyag és az áru, ami azt

w

s téves hiedelmet kelti, hogy ősökként a pénz értéke. Ezt a téves nézetet az ellenséges propaganda még szuggerálja is a tömegbe: , holott 3« igazság az. hogy még arannyal som tudnának több jószág">töanna4.,ami r^ndelkezesüníor-e aL 1. Ilyen kényszerhelyzetben a eőnz 03ak önmagának Art, ha az árak felhajtásával mindenképen javakhoz akar jutni.Saját w /Mfelfogott érdeke és a köz-érdek is azt parancsolja, hogy vásárlásait, beruházásait odázza el a pénz arra az időre, amikor ujoól ^endő jószág lesz a piacon, mert 'akkor többot-és jobbat kanhat. $s amis oz Deill,-ami nem tőlünk iügg*/ addig a~ pénznek át koll alakulnia tőkévé ós ezzel kell elősegiteme a javak mennyiségének növelését. ??z a pénz háborús kötelessége -^Ulapitja neg a pénzügyminiszter, £ vésárolni