Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-02 [1307]

/Rr-mán laprk az egyesülésről. Folyt*/ Az aki mások segítségét fér ja es mindig a határok felé 'tekintget és nem hisz saját erejérem, az nem hisz t nemzetében sem. A tegnapi Romániát hem iiogyen kaptuk, az nehéz küzdelem eredménye." ugyanúgy lesz ez aholnaoi Romániával is. Nagy eredményeket néni kehet könnyen elérni. Erdély és &z összes r'mán ifjúság csak egy Ronániát ismer, amelynek képét lelkében herdja és ezért a Romániáért • kell, hogy harooljon és áldozatot hqzzcn a rcmán ifjúság, " , A iimpul /£/ első oldalán vastag vörös vonalakkil'szöve¿,

' he benyomva Nagy-Románia határvonalait közli, anélkül hogy feltüntet^ né a városokat, folyőkat. Vezéroikkébem azt irja, hogy a nemzet Ifi-* kéből az ezeréves rabság sem tudta kiölni a nemzeti érzést, Ez az. i.feréVnemzeti éra^s válásitotta me* hosszú és véres küzdelmek ár4n<v:: 1918-W az egyesülést, Bár igfr.' " ' *Wolt az ellenállás, 5nneK.!«ifc-sikorüu :r/gis f-lérni mne

t nogy 7 22 évig * oirtokolt területet részben sikerült megcsenKitania. .est dulo háborúban Rcoánia hősiesen védte és védi igazságos határait. A románság mindig szomjazta az igazságot és jogos- határok között elterülő hazát akar magának, Minden románban el uz a szent meggyőződés, " hogy olyan határokkal biro országban kell éljen, mint amilyen határai voltak az országnak 22 évvel ezelőtt, Ezirx volt a meggyőződésé az elődöknek é3 ez a meggyőződés^ a mai nemzedéknek*/) erog /a ^llenáilásn& A Bukarester Taablatt decemb-r 1-i számában Antcnesctt tábornagy és Antonesctt'helyettes miniszterelnök cikkeit közli. Külön oikKben nem foglalkozik az egyesülés évforduló jávai, A Capitalia /3/ azt Írja.hogy 1918. december 1-én ki* emelkedtek sirjaikból a román vértanuk, hogy meghallgassák azt az igazságot, amelyért megkinezták, megbecstelenitették és megölték őket. A román nép hisz az örök igazságban, hogy előbb : -utóbb az bekövetkezik. A Viatza' /2/ is leközli Nagyrománia térképétm dt a " Timpullal ellentétben főitűnteti az erdélyi városokat is. A térké* per. vastag vörös betűkkel a következő szöveg áll: • "Gyulafehérvár* narancs és törvény."Terjedelmes vezércikkeben ismerteti a lap Sraéiyt óé a románok törtenetét ós megemlíti, hogy íerdinánd magyar*' király a román származású 'Uáh Miklóshoz 1548-ban intézett levelében elismerte, hogy a románok e régi románok egyenes leszármazottjai és Hunyadi János és Mátyás király román eredetűek. Elismerte • továbbá a román faj kiváló tulajdonságait, de ezek sem fékezték/ meg a magyarokat elnyomó politikájukban. A túlságosan szapora románoktól féltek a magyarok, amint azt Apafy fejedelem ryiltan meg ii mondta és megtiltotta, hogy magyarok románoknak:földet adjanak el. Számos idegen utail akik tírdély földjén jártai, leirt* a róttátok szenvedését, akiknek örömet csak Vitéz Mihály tett^ szerzett, aki elfoglalta Erdélyt, de őt 1001-ben gyáván meggyilkolták, t ' , . /folytatása kcv./ (ÍRSZ VCQS LEVÉLTÁR