Pro Domo, 1943. január-június
1943-04-21 [1306]
Háborúban a kenyér és ruha előteremtése minden egyéb szempontot megelőz, II. félytatáo. * 0 B/B Ö Amikor a gyáraknál megszervezi a nagykereskedő áruellátását, a!:kor a Textil KezTxmt utján oeosztja a kiskereskedőket - . az egyes nagykereskedőkhöz, hog-"' igy biztositsa számukra az árut* Ezt az intésKedést sokan aszal magyarázzák, hogy sor kerül a kiskereskedő 1 :: kijelölésére is. Erről nincsen szó, Mindenesetre reméljük, hogy a kiskereskedőknek a nagykereskedőkhöz való beosztásával' sikuralx olyan adatokat szorozni, amaly^.ből világosan kitűnik majd az, hogy tulajdönkénen hány kiskcroskedő foglalkozik ma r. t e x t i 1 i ak el a d ás áv a 1, A rendelkezésnek a kiskereskedők felő megnyilvánuld szociális célkitűzései* még jobban a 1 támasztja az, hogy az eddigi holyzet figyelembevételével egyeseknek megadjuk a lohotőségot a közvetlen gyári b(.szérzésro. • Mi történik azokkal, akik eddig egy szomélybon nagy- és kiskereskedők voltak? - A rendelet félreérthetetlenül megmondja, hogy nagy- és Irisküroskod^s együttesen nem gyakorolható*. Háborús időkben nem engedhető meg, hogy egyes kereskedők a nagy- és kiskereskedés agvüUos gyakorlásával kettős hasznot húzzanak. Eddig ugyanis az 'volt a helyzet, hogy egyes kereskedők, akii: ilyen kettős"üzleti tevékenységet folytattak, az érvényben lévő rendelőtök ellenére nemcsak' a nagykereskedői hasznot élvezték, hanem ugyanakkor felszámitották a kiskereskedők részére engedélyezett hasznot is. Ma minden osz.':.özz:l arra törekszünk, hogy a háeoru haszonle^ési lehetőségeit eltüntessük. Amikor a rendszeres áruellátással intézményesen biztosítunk hasznot, arra is gondolnunk kell, hogy.no vegyük el-más j.'.•roskedő munkájának gvüniölc 0, et, a tisztes koreseti lehetőséget. Ha tühát egyik oldalon megvédjUK a kereskedőt, a másik oldalon ü_-yol.nünk kell árra, hogv megszüntessük azokat a kettősségoket, amelyek egyebeknél indokol-itlan nvereségtöbbletet jelentenének, Ha a kormahy a mai nehéz viszonyok között a kereskedők életlehetőségeit fenht irtja ós megőrzi, ugyanakkor joggal elvárhatja azt is, hogy a ke re ske dó' is számot vetnek a háborús nehózs egekkel és a kijelölés következtében r,ájuk bizott jószágokkal a közösség iránti.kötelossóg özoll inóber gazdálkodnak, Sz'sz Lajos közellátásügyi miniszter ur szav it kívánom idézni: n A kijelölés nemcsak jogokat jelent, hanem köt jlossogotet Í&," - Hogyan valósul meg az uj árrendszer? - A termelési költségek változása időnként természetesen szükségessé teszi az árak rendezését, Célunk olyan árrendezés, amely nemcsak az idői őzben f slmorülő változásokkal számol, hanom amely ugyanazon az elvekon épül fel, mint a forgalom szabályozása. Az , rákkal is követni akarjuk az árut a gyártól a u fogyasztóig, Ugyanakkor az uj árrendezéssel mentesítjük a kereskedőket a kalkulálás munkája alól és egyben a legszűkebb térre 'szorítunk vissza minden kijátszási lehetőséget. Ezek megvalósiteása érdekében a kiadott rendeletek értelmében az ország egész tr ül étére egységesen mogállamto :t fogyasztói árat már a gyárak kiszámítják es az árut ez^n az áron számlázzák a kereskedőknek. . /Folytatása következik/
