Pro Domo, 1942. július-december

1942-11-27 [1305]

A Boktéra-bemutató folytatása. 0 Mn/Mn? A Baja melletti Szeremle festői szépségű népviseletbe öltözött, őrökké vidám, szinte kiválasztott szépségökből &*\é nők csoportjának, fejükön üveggel lejtett táncai is már a végsőkig fok#*» ták a honvédek lelkesedését és szűnni nem akard, viharos tapsokat váltattak ki. Az inaktelekiek mennyegzöi szokásainak bemutatója, a méltóságteljes kunszentmiklósi férfiegyüttes után, a szatmár-ókörxtdi vegyes csoport káprázatos és szinte a nézőt elfárasztó csárdásai váltottak ki tomboló tetszést és szűnni nem akaró tapsokat. Többszörös ujrázás után sem akarták a szinpadról leengedni okét. A bemutató csoport rendkivül jő és hasznos munkát végzett, . kifejezetten fáradhatatlan volt. A honvédségnek tartott előadásokon | kivül a polgári közönség számára is tartott bemutatókat, melyek ugyan. 9 olyan sikerrel jártak, mint a honvédség számára rendezettek. A bokrétás csoport tagjai az egves helységekből legtöbbször^éjszaka utaztak a következő állomásra es bizony pihenésre nem sok idejük jutott. Mégis jókedvvel, odaadóan végezték feladatukat és sikerüknek azért örültek legjobban, hogy magyar honvédeknek és visszatért magyar testvéreiknek szerezhették előadásaikkal gyönyörűséget és szórakozást. - Bz a mi munkaszolgálatunk a magvar honvédek erdőkében - mondotta a fáradhatatlan, éjszakáit a bokretásokkal harmadosztályú vasúti kocsiban töltő Paulini Béla. - Amikor pedig a honvédekről van szó - semmi sem lehet elég nagy áldozat, A magyar nokréta-csoport erdélyi bemutatkozása minden várakozáson felül sikerült és nemcsak szórakozást nyújtott nézőközönségének, hanem nagy szolgálatot tett a magyar mépi szokások és ősi hagyományok megismertetésére is. |^