Pro Domo, 1942. július-december

1942-08-29 [1305]

A házrészvénytájwaságok -adózása. 75 ' Az utóbbi időben az a téves hiedelem alakult ki a közvéleményben, hogy a házrészvénytársaságok kevesebb adóterhet viselnek, mint akkor, ha a házingatlan természetes személy tulajdonéban van. Gyökeret vert a köztudatban az a tévedés is, hogy ez a társasági forma alkalmas arra, hogy a házbérjövedelmet; igazgatósági jutalék, részesedés stb. címén adózatlanul vehetik fel azok, akiknek a nyilvánosság elől elrejtőző tőkéjéből a házrészvónytársaság alakult/Pedig a valóság az, nogy a házrész vénytársas^ gi forma a benne fekvő tőkék tulajdonosai részére ma már nem ideális állapot, mert a fennálló jogszabályok szerint a házadó alakja a jogi személyeknél is - éppen ugy, mint a természetes személyeknél - az adóévet megelőző utolsó évne gye ében járó nyers hdzhérjcvedvíler.inok egy teljes ávre átszámított, vagyis négy évnegyedre eső ö-sszego, a bőrbe nem adott épületek, illetőleg épületrészek adóalapja pedig a tényleg bórbeadottakkal törtónt összehasonlítás utján megbecsült haszonértek. A házadó kivetése tekintetében tehát a házrészvénytársaságok a természetes személyekkel szemben semmiféle előnyt nem élve znek. A jövedelem- és vagyonadó terhe alól menekülni akaró ós részvénytársasági fomába rejtőző tőkének a társulati adónál sincs semmi előnye, mert éppen az egyenlő ós arányos adóztatás biztosítása céljából a kományzat mar a 2030/1932 ,M,E. számú rendeletével a házrészvénytársaságok által fizetendő legkisebb társulati adó mértékét akként állapította meg, hogy az nem lehet kisebb annak a jövedelem- és vagyonadónak együttes összegénél, amely abban az esetben solna fizetendő, ha a társaság,tulajdonában lévő ház valamely természetes személy osztatlan tulajdoni volna. Ezt a jól bevált rendelkezést fenntartotta a társulati adóról, tantiemadóról és társulati vagyonadóról szóló 1940:VII.ttc. is, Amióta a részvénytársasági formában működő házvagyonok adóztatási szabályait az előbb emiitett kormányrendelettel megszigorították, a jövedelem- és vagyonadó terhe alól meno-^ külni akaró tőke egyre sűrűbben rojtőzik'el a korlátolt felelősségű társasági forma mögé, Ezért a hazrészvénytársaságok legkisebb adójának megállapítására vonatkozó szabályok?t kiterjesztették . a hasonló üzletkörü korlátolt felelősségű társaságokra, továbbá a külföldi vállalat telepeként itt mükodö, részvényekre alakult betéti társaságokra is, , , A most említett jogszabályok szerint a házrészvénytam saságok és hasonló üzletkörü korlát olt'felelősségű társaságok ccnát társulati adóban, tantiemadóban és társulati vagyonadóban - nmei, a jogi személyeknél elvileg a jövedelem- és vagyonadót is magában foglalja - tulajdonképpen súlyosabb terhet viselnek, mint a jovedelemos vagyonadót fizető természetes személyek, mert ezek a társaságok a legkisebb társulati adóként kiszámított jövedelem- és,vagyonadó együttes összege után községi pótadót, stb. tartoznak fizetni, viszont a pótadókat a jövedelem- és vagyonadó után a természetes személyek nem fizetik. Ez a magyarázata annak, hogy a házrészvénytársaságok ujabban mindinkább arra törekszenek, hogy ingatlanaikat eladják öS , felszámoljanak, ' ' í\ ORSZÁGOS LEVfcLlAH 5 *v szekció /ftit