Pro Domo, 1942. január-június
1942-06-06 [1304]
Sze KÖ/H8 /A Oazette : erdélyi cikkének folytatása,/ A cikk ezután ismerteti a bécsi döntés számszer! adatait és megállapítja, hogy Románia S r dély jóval nagyobb felét tartotta meg /59.1J6 négyzetkilométernyi területet és 3,300,000 lakont,dL'g Magyarország 55,091 négyzetkilométernyi területet kapott vissza 2,200.000 lakossal,/ lyel.- Magyarország abban a az el lemben fogadta el & bécsi derítést, amely . - azt meghozták ,,azaz kölcsönös lemondás révén lehetővé akarta tenni •.. Románia és Magyarország közötti viszony normalizálását. Hogy a maga részéről i's hozzá járul jon korrekt szomszédi kápo'sola tok megtör emtéséhez, Magyarország - Bizonyára nem sajnálkozás nélkül és ser-riesetre sem azért, miathr az lett volna ~z Srzéso, hegy a legtöbbet érte el - a tféesi döntést minden hátsó gondolat nélkül elfogadta, azal a szilárd a ha tarozással , hogy azt lojálisán tiszteletben tartja. 1 . ',•:•>••• y ' i<> ázzel szemben ííománia vezetői az Oroszország elleni kezes háború közben , bár Románia is legveszélyesebb ellenségének menüje a szovjetet, felvetik az erdélyi kérdést és Románia^ ' magatartást tanúsit Magyarországgal szemben, ahonnan pedig sommiféle veszély sem fenyegeti, áazel R „-mánia sej átmaga idézi elé ezt a kétértelmű helyzetet, amelyről a "Romániai levél" cimü cikk tett említést* A helyzet fejtetőreéállitását jelenít a problémát u :y feltüntetni, mintha R-mániát igazságtalanság érte volna, osak azért, mert Románia elégedet In azzal a körülménnyel, hogy vissza kellett adnia Magyarországnak a kisebbik felét azeknak a területeknek, amely'.-.-k*20 évvel ezalatt nekik Ítéltek. A bécsi döntés valójában nem más, mint részleges jóvátétele annak a tényleges igazságtalanságnak, amely; i lilagyár rszépet f •' 1915-ban érte. A magyar válasz végül megcáfolja a "Romániai levél" cimü cikknél azt az éllitésát, amely szerint magyar történészek azt a jogot követelték volna, .hogy a Duna-vidék "kevésbé nemes" népeit Szent István koronája alá kell vetni. Senkisem tett Budapesten ilyen ki j .¡1 öntések et, ezzel szénben utalnak Budapesten a nagy király tanitásaira, amelyeket fiának szolé végrendeletében örökitett meg és amelyük ma is alapjai a magyar politikának. Széknek célja egyszerű ée világos: Magában az országban biztosítani minden polgár erkölcsi és anyagi érdekeinek védelmét, kifelé pedig minden cr szaggal jóakaratú Ing jé kapcsolatokat fenntartani és gondosan őrködni Ma a ár ország ré czb en újra visszanyert integritása felett. OHSZÁGOS LEVÉLTÁR L*'
