Pro Domo, 1942. január-június
1942-05-16 [1304]
V5 > § A közelmúlt években nagybecsű történeti emlékekkel gazdagodtunk. Feltárták és hozzáférhetővé tették az esztergomi királyi pa-lotát és a Szent István alapította székesfehérvári bazilika alapjait. Azóta mindkét ui műemlékünk valóságos zarándokhelye lett a nemzeti kef yeletnek, amellett, hogy főleg az esztergomi palota nemzetközi mértékel mérve is ig§n jelentós művészi értékű emlék is. Evek óta folyt a legnagyobb csendben ezalatt a visegrádi királyi várpalota utáni tudományos nyomozás. A visegrádi várbizottság ' . kezdeményezte a kutatást, élén Zsitvay Tiborral és Schulek Jánossal s a Műemlékek Országos Bizottsága támogatta a Visegrádon megindult ásatásokat. Az ásatások, mint arról a sajtó utján az ország közvéleménye már értesült, igen szép eredményeket mutattak fel. Előkerült a palota disz-' udvara, a művészileg nagyértékü díszkút maradványaival, az egyik palota, a kápolna s kétségtelenül megállapították, hogy hol vannak az egykori palota-vár határai és hol fekszik a másik palota : a királyné palotája, amely feltehetőleg azelőtt, mielőtt az ujabb palota felépült, a király palotája volt. Az-eddigi eredményekből meg lehetett állapítani, hogy a visegrádi kutatás helyes irányban ós jó nyomon indult el.s a munkálatok folytatásától igen nagy történeti ós művészi értékű erodmények várhatók. A visegrádi várat 1?, Béla korában kezdték építeni s va-« lószinü, hogy Károly hóhért alatt már teljes pompájában állott, mert hiszen az 1335-ben itt tartott nemzetközi konferencián már több uralkod-jt és azok diszes kíséretét láthatta vendégül. Itt született Nagy Lajos királyunk is. A palotát valószínűleg továbbépítette Zsigmond és Hunyadi Mátyás alakíttatta át a maga és a kor remis sance-iz lese szerint. A nagyhatalmi Magyarország legdicsőbb évszázadai alatt nem egyszer a *risegrádi vár volt az orőzág központja* Művészi szépségéről az egykorú történeti források /Bonfini, Oláh Miklós/ részletesen megemlékeznek s ezek a leírások ma is útmutatásul szolgálnak a kutatók számáPénteken délben a kultuszminisztériumban értekezlet volt, amelyen Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökölt, Resztvett az ertekezletén Páy István államtitkár, Zsitvay Tibor és Schulek János a visegrádi várbizottság részéről, Gerevich Tibor és Lux Kálmán a. Műemlékek Országos Bizottsága részéről, valamint vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök és Say Géza miniszteri tanácsos. Az értekezlet átvizsgálta az eddigi ásatási eredményeket és tisztázta a további kutatás irányáto Hóman miniszter - számbavéve az eredményeket - a legmesszebb^ menő állami támogatást helyezte a további ásatás"részére kilátásba s így lehetővé válik, hogy a visegrádi ásatásokat a legnagyobb erővel folytassák s az ottani nagy eredményeket konzerválják. Az ásatásokkal a magyar múlt emlékei ismét nagyértékű ujabb emlékkel gazdagodnak, aminek nagy nemzetnevelő ielentősege is lesz , Az ásaéásokat különben időszerűvé teszi az is: hogy 1943 éve Nagy Lajos királyunk emlékcsztendeje s az ő születési helyének feltárása ós közkinccsé'tétele a nemzeti kegyelet megnyilvánulásának legszebb formája, *,
