Pro Domo, 1942. január-június

1942-03-26 [1304]

A miniszterelnökság sajtóosztálya kéri a t, szerkesztőségeket, hogy az alábbi közleményeket forrás megnevezése nélkül szivejkedjenek közölni, _ Z o m b o r , március 24, A Délvidék'cimü zombori lap egyik cikkében az összefogás szükségességét hangoztatja és többek között a következőket irja S v Ma súlyos időket élünk

4 a nemzet hadban áll* Apró torzsalkodásokkal, széthúzásokkal, egyletesdi játékkal nem lehet megbontani a nemzet belső egységfrontját. Ma nem lehet és nem szabad egyéni előnyökre nézni. Csak egy • lehetséges ma és az elkövetkezendő időkben J magyarnak lenni, becsületesen, fegyelmezetten helyt állni a poszton, félredobni igényeket, lemondani kenyelemről, vállalni minden áldozatot és minél többet használni a nemzetnek, mert magyarnak lenni nemcsak dicső gondolat, de súlyos kötelezettségekkel járó áldozat is, A győzelemhez, az állandó békéhez, egy boldogabb élethez magyar életre, magyar hősökre van szüksége a hazának itthon ós a frontokon, • » Pécs, március 24, ' A "Dunántal

w keddi vezércikkében a többi között ezeket mondja, - - Meg kell állapi tanunk, hogy Kállay Miklós miniszterelnök parlamenti beszéde nagy megnyugvást keltett és kielégítette a legszélesebb korü magyar közvéleményt. Nagy szó ez ilyen háborús időkben, mart ez a háború a mi háborúnk is lett. Minden magyar embernek tudatában kell lennie annak, hogy a rendelkezésünkre álló energiákat ennek a háborúnak szolgálatába kell bocsátani, A közelgő hónapok nehéz helyzetével meg kell birkóznunk és ez a harc győzelmes lesz. Kállay Miklós miniszterelnök, amikor ezekről a kérdésekről beszélt,- teljes nyíltsággal, őszinteséggel; és a magyar emberhez méltó becsületességgel tárta fel a való helyzetet. Helyesen is tettéezt, mert a mai nagy európai és világválságban a magyar nemzet nem nézheti bekötött szemmel az eseményeket. Jól teszik a nemzet vezetői, ha a még talán jelentéktelennek látszó közéleti problémákat is éles reflektorfénnyel világítják me£, Jiogy. ne legyen kétely semmi téren, mindenki ismerje meg a való helyzetűt. —jtwkoó ^ y ^