Pro Domo, 1942. január-június
1942-03-18 [1304]
> P'r o d o m o 0 " " • - - * % Áz alábbi" három'közleményt azzal Botfáét luk" a t« szerkesztősé"-' É?e -andalkozésére, hosy közlésükre a sajtófőnök ur súlyt helyezi X r é c s, március 17« fftKU*rV A Pécsi Napló "Beszéd a néphez" Cintt vezércikkében foglalkozik Kállay Miklós miniszterelnök rádióbeszédével és a többi között ezeket irja: - A miniszterelnöki rádiószózat boldogult Göiabös Gtyula óta vált hagyománnyá a magyar"' politikai életben. Jelentett nemcsak prog* rammadást, de benne volt az is. hogy az ország sorsának legelső felelős intézője szoros családi kapcsolatokat keres a nemzettel s céljait, szándékait, terveit közölni akarja a milliókkal, azokkal is, akik a legtávolabbi kis falukban istenhátamögötti ka tanyaházakban élnek. Benne van • az is, hogy fontosnak tartja minden magyar bizalmát. Bz a szándék hangzott Kállay Miklós miniszterelnök vasárnapi rádióbeszédében is. talán még jellemzőbben mint elődeinél, ígéret nem volt ebben a beszédben semfii. Programi is csak annyi, amit Kállay Miklós a maga részéről biztosított. A beszéd elsősorban a néphez szóit. A néphez, amelynek erejére, becsületére, hüsugere -épen Kállay Miklós tudja azt a legjobban - mindig számit* ha ; ttak az igazi vezérek. 0 tudja ezt legjobban, aki'életének legnagyobb reszet ott töltötte a földhöz, a föld népéhez közel. Bizonyos, hogy a miniszterelnök szavai eljutottak oda,•ahova szánták őket. Kállay Miklós . miniszterelnök példákat hozott fel és példaképül a szabadság magyar héroszait említette, akik közöttünk jártak és soha meg .nem alkudtak. " Kövessük a min2,szteremöJí által kijelölt utat s aKKor nyugytivaa noznetünk a holnap elé. Nagyvárad, március 17. H^K^n\ A nagyváradi Esti lap "Kót-gondolat" cimen irt vezércikkben a miniszterelnök rádioszózatával foglalkozik. - Ennek a biszednek két gondolata ragadott meg különös- . képen bennünket - irja a többi között. Az első gondolat azzal a világotmegrázó katalizmával áll összefüggésben, amelyhez hasonlót nem mutat fel a' történelem. A végső győzelembe vetett hit surgázott a miniszterelnök beszédéről. Kállay Miklós beszédének második kiemelkedő gondolata az volt, amikor a szociális igazságról beszélt. Életkérdése ez a nemzetnek és aligha hangzott el élesebb es elszántabb állásfoglalás amegvalósítás mellett. A parasztság_földhözjuttat asa es a kétkezi munkás méltányos bérének biztosítása a miniszterelnök jövendő gondba, Kállay ivaklós a nemzethez szólt, nem a megszokott utat választotta, nem pár száz emberhez beszélt: a nemzet egyeteméhez intézte szavait. Ezért választotta beszédének elmondására a rádió legszélesebb nyilvánosságát. A nemzet meghallgatta a miniszterelnököt és kö•"•otni fogja őt - fejezi be a cikk.. . r sombor, március 17. HtKÜrtM/ * Zomborban megjelenő Délvidék cimü lap a miniszterelhök rádiószózat ával. foglalkozik és a többi között a következeket írja; - A néphez szólott,a manyar nemzet legszélesebb rétegéihez intézett beszédet Kállay miniszterelnök. Szavai eljutottak oda, ahova szánta .El' jutottak a-néphez .A mi fajtánk.a,magyar nép szereti az egyszerűséget ós a nyilts ágot .Szeret i az igazságot, »|s ez a beszéd ilyen volt .Egy szerű, nyílt és igaz .A magyar nép problémáit magyar ember érzi legjobban es megoldani is csak magyar ember tudja .Kállay miniszterelnök ilyen magyar ember »A tettek embere,aki igaz magyar uton halad.S mint ilyen,cselekvésre hivta fel az ország minden fiát .Helytállásra szólította fel a magyar népet.Kállay miniszterelnök beszéde nem tévesztette ei a hatást .A magyar nép milliói lelkesedéssel és megértéssel fogadták a.z ui miniszter elnök minden szagát. "* ORSZÁGOS I FVÉI TÁD
