Pro Domo, 1940. július-december

1940-07-01 [1301]

Z/KöAín Vágó Károly,az aszódi királyi javító és nevelőintézet igazgatója növendékei érdekében mély tisztelettel a következő közérdekű kéréssel fordul a magyar sajtóhoz: A napilapokban igen sokszor jelennek öp.g téves, a tényeknek I nem teljesen ncgfe lc 16 hirek, melyek állítólagos, avagy volt intézeti növendékek bűntetteiről szánéinak be. | A kir. javitónevelő intézetek ujabban, teljesen a korszerű pedagógia szel lenében dolgoznak s a régi felfogást tapasztalataink, koroly statisztikánk megdöntik. A lényeg az, hogy növendékeinknek 5 yó-a olyan degencrált fiatalkorú, akikkel szemben csődet mond minden nevelési próbálkozásunk. Ezzel szemben a többiek, mint termelő egyéniségek illeszkednek be a társadalon szervezetébe. Ha tekintjük a befogadás okát 56 f

0-a részben vagy teljesen szülőtlen, árva és főleg szociális okok folytán került az intézetbe nem nagy dolgokért. Régi kihelyezett növendékeink közül igen sok kiváló, tekintélyes ember, mint tábornokok, orvosok, mérnökök, egyetemi m.tanár, irók, újságírók, jelentős iparosok, gazdálkodók stb. • Az aszódi javítóintézetet meghurcoló uj ságc ikkek eredményei, hogy ily alkalmakkor rendszerint több kihelyezett derék gyerekünk veszi ti el állását s akiket ki akarunk helyezni ilyenkor több helyen nem fogadják el azon indokkal, hogy nem akarok gyilkos stb. gaznációt a házamba fogadni. Ilyen szerencsétlen gyéretek egy éhségükben ellopott kenyérért egy életen át szenvedjenek, mikor ma már a felnőttük rehabilitációjáról beszélünk. Kerülni kellene a lapoknak, hogy egy-egy visszaeső végett 5-6 ezer ujabban kihelyezett fiatalkorú jövőjét veszélyeztessék, a társadalom véleményét - híreikkel - megativan befolyásolják s e vélemény hatásaként, kényszerítenek szegény fiukat az alvilág táborába. Nagyon kérem a napi)l?pokat, hogy - ha valóban ugy is lenne néha - ne domborítsák ki, hogy javítóban volt már a nevezett. Maradjon ez a bíróság dolga.