Pro Domo, 1940. január-június
1940-01-25 [1300]
ME Ué/Wf Jk magyar-német-külkeres' edeimi forgalom, folytatás/ A német eredetű iparcikk behozatal tulzitt fokozására vonatkozó Sllitásokkal szemben megállapítja a tanulmány, hogy a legtöbb iparcikkből ma jóval kevesebbet importálunk a Német Birodalomból mint 1929->-ben, ami egyébként természetes következménye a magyar ipar fejlődésének. Német és osztrák textilipari cikkeket 1929-ben 71 millió pengő értékben, 1939-ben már csak ötödrész annyit: 14 millió pengő értékben hoztunk be. Negyedére csökkent: 20 millióról" öt millióra a bőr és kaucsukipari áruk behozatala, ?1 millióról 54 millióra esett, tehát 25 százalékkal lett kevesebb a vas, fém és gépipar termékeinek importja és csökkent számos más német iparcikk behozatala is. Ezekből az iparcikkekből összesen körülbelől 100 millió pengővel kevesebb értékűt vásároltunk a Német Birodalomtól 193 9-ben mint 10 évvel ezelőtt. Ennek a behozatal csökkenésnek megvan az ellentétele a kivitel oldalán is. Lisztből, állati termékekből, gyümölcsből, bőrből, ipari termékekből Magyarország is épen 100 millióval kevesebb értéket exportalt a Német Birodalomba mint 1929ben. Kivitelünknek ez a csökkenése ugy állott elő, hogy országunk iparosodása folytán a hazai lakosság vásárlóereje nőtt és termelésének ma nagyobb hányadát' fogyasztjuk el itthon mint régebben; másrészt szerepe volt annak is, hogv mezőgazdasági és ipari termékeink ma már a távolabbi országokban is megtaláltak a maguk piacait, ahol kivitelűnkért szabad devizákkal fizetnek 0 ... Vannak azonban mind a behozatalban, mind a kivitelben áruk, amelyeket ma nagyobb mennyiségben veszünk a. Német Birodalomtól mint régebben. Ide tartoznak a behozatal oldalán az autók, a vegyészeti termékek és a kikészített prém bőrök; ezek behozatala azonban épen nem ellenkezik a fejlődő magyar ipar érdekeivel. A kivitelben viszont az élőállatok, a gépek és a villamossági sikkek forgalma emelkedett, vagyis ugy mezőgazdaságunknak, mint iparunknak épen a legintenzívebben, legtöbb munkás kezet foglalkoztató ágazatai tudták fokozni kivitelűnket Németország felé. Befejezésül megemliti a tanulmány, hogy azok az aggodalmak, amelyek szerint a háborúban álló Német Birodalom Magyarországi vásárlásai túlzottan fokozódni, viszont Magyarország felé irányuló szállításai csökkenni fognak s igy a fizetési forgalom egyensúlya felborul, a háború első négy hónapjában nem váltak valóra. Szeptember 1* és december 31, között az export Németország felé 101 millió pengő értékű volt, vagyis mindössze Öt millióval több mint 1938, megfelelő időszakában; ugyanekkor az onnan származó behozatal értéke 94 milliót tett ki, Vagyis nemcsak nem csökkent, hanem 50 százalékkal több volt mint egy évvel korábban. A behozatal összetétele sem változott meg hátrányosan, sot a szén, koksz és nyersfém szállitások fokozódása folytán még kedvezőbb is volt mint 1938-ban. A fizetési forgalom is kedvezőbben alakult, mert mig 1938* utolsó négy hónapjában a külkereskedelmi statisztika szerint 35 millió pengőre rúgtak az újonnan keletkezett magyar árukövetelések, addig a háború kitörése óta csak hét millió értékű uj követelésünk keletkezett. Mindebből a tanulmány azt a tanulságot vonja le, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolatok• olakulása tekintetében a háború ellenire sincs okunk aggodalma kat táplálni.
