Prágai Magyar Hirlap, 1938. november (17. évfolyam, 249-252 / 4692-4695. szám)

1938-11-05 / 252. (4695.) szám

3 Í93S november 5, szombat Aki egész nap ott görnyed az Íróasztal inellett, igyék reggelenként felkeléskor egy kis pohár természetes „Ferenc József" ke- iserüvizet, mert az a bélmüködést szabás lyozza, a gyomoremésztést előmozdítja, a Vérkeringést élénkíti és a munkaképességet fokozza. Kérdezze meg orvosát « Uj világrend (*)Ez a lap soha nem csinált titkot belőle, hogy küzd a Versaillesben felépített világrend ellen. Nemcsak magyar érdekből, nemcsak azért, mert a versaililesi világrend hatalmas falakat épített Magyarország élő, de megnyomorított teste köré, hanem azért is, mert látta ennek a vi­lágrendnek eredendő hibáit. A versaillesi világ- mend összeomlott. Ez ma már cáfolhatatlan bi­zonyosság. Nem akarunk triumlfálni, az esemé­nyek igazolták álláspontunkat, ennyi elég. Meg akarunk maradni továbbra is a személytelen tárgyilagosság alapján. Erről az alapról vizsgál­juk a jövendőt E pillanatban csak egy bizonyosság van és pedig, amire fent rámutattunk: összeomlott a ver­saillesi világrend. Helyére uj rend épül. Hogy milyen elvek fogják áthatni az uj rendet, láthat­juk a müncheni egyezmény szelleméből. Mün­chen a népi jogok alapjára helyezkedett, akár­csak annak idején Versailles, de kétségtelen, hogy becsületesebben, igazságosabban. Mellőz­te a még oly észszerűnek és jogosnak látszó ha­talmi érdekeket is. München ebből a szempont­ból korrektúrája, vagy — ha úgy tetszik — re­víziója Versaillesnek. A népek önrendelkezési joga, ha nem is teljesen, de tökéletesebben érvé­nyesült általa, legalább is egyetlen esetben. Várjuk a folytatást. Tudjuk, hogy a politiká­ban nem lehet százszázalékosan érvényt szerez­ni a legelasztiikusabb elvnek sem, mégis a ma­gyarságnak a nemzetiségi önrendelkezés szelle­mében elodázhatatlan és súlyos követelései van­nak Európában. A wilsoni elvet nem mi vetet­tük fel, mi csak alkalmazkodunk hozzá s a be­lőle folyó magyar jogokról soha sem fogunk le­mondani. A mi megcryöződésünk azonban min­dig az volt, hogy a Dunavölgy sajátos geopoli­tikai és néprajzi összetételénél fogva totalitáson nyugvó vagy legalábbis totalitást célozó nem­zeti államok nem tudnak tartós nyugalmat biz- ’tositani az ittélő népéknek s ezer év minden megpróbáltatásából újra és újra felbukkanó szentistváni állam eszme az egyetlen lehetséges dunavölgyi realitás, mely nem nemzeti szupre- mácián, hanem az ittélő népek testvéri együtt­élésén nyugszik. Túl a magyar kérdésen van az általános euró­pai kérdés, amelynek jelentkezési formái gyöke­resen megváltoztak. München óta elvitázhatat- lan bizonyosság, hogy a francia és az angol be­folyás Középeurópában teljesen megszűnt vagy legalábbis olyan jelentéktelen minimumra csőik­ként, hogy alig lesz hatalom, mely a közeli jö­vőben számot vet vele. Középeurópa valóban német és olasz élettér lett. Ezt tudomásul kell .venni, mert ez igy van. Németország és Olasz­ország gazdasági és politikai érdekeihez fog al­kalmazkodni a legközelebbi jövőn belül egész Középeurópa. A népszövetség és az egész versaillesi poli­tikai üzem, amely húsz évig dolgozott, most vég­kép leállt. A döntő szó minden európai kérdés­ben a négy nagyhatalomé. Úgy, ahogyan Mus­solini évek óta hirdette. A népszövetség de­mokratikus illúzióival vagy talán még inkább illuziós demokratizmusával szemben ez a reali­tások rendszere, amelyben a tényleges erővi­szonyokon nyugszik Európa békéje és nem frá­zisokon vagy beképzeléseken. A népszövetségi rendszer és a francia diplomáciai elképzelések bukásának egyik legfontosabb konzekvenciája az, hogy Oroszország teljesen elszigetelődött és befolyása az európai dolgokban megszűnt. A szovjetet sikerült kiszorítani Európából. Ami a baloldali világnézetű politikai pártok bukását jelenti, de tagadhatatlan, hogy az európai egyen­súly szempontjából előnyösebb helyzetet te­remt, mert egy zavaró külső hatalom intrikáitól megszabadít bennünket. Kétségtelen, hogy Ang­lia ezt az előnyt jelentősen honorálta akkor, amikor Olaszországgal és Németországgal ki­egyezett s a négy európai nagyhatalom együtt­működésére felépülő rend megteremtéséhez hoz­zájárult. Ennek az uj rendnek erői döntik el a spanyol kérdést is. Most már nem lehet kétsé­ges Franco győzelme. Ez a győzelem is egyik alapvető ténye az uj világrendnek. Tagadhatatlan, hogy az uj világrend elsősor­ban Középeurópa viszonyait rendezi át gyöke­resen. Ez a tény szabja meg a jövőben úgy ha­zai, mint a kisebbségi magyarság politikáját. A írni. feladatunk: kitartani a magyar történelmi Igazság mellett és alkalmazkodni az aj yiliág- Xendhez. -. Előfizetőink figyelmébe! Előfizetőink szives figyelmébe ajánljuk, hogy a mai számmal megszűnt Prágai Magyar Hírlap helyett az Előfizetőknek a jövőben a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi testvérlapját, az UJ HIREK-et fogjuk küldetni. Néhány napon belül a Prágai Magyar Hírlap mindazon Előfizetőjének, aki cseh-szlovákiai lakos marad, az UJ HÍREK pozsonyi kiadóhivatala (Reichart-ucca 32a. II.) megindítja a lap küldését. Az UJ HÍREK kiadóhivatala természetesen az Előfizetők javára fogja írni az előre lefizetett előfizetési dijakat. (Az előfizetéssel kapcsolatos minden kíván­sággal forduljanak Olvasóink az UJ HÍREK pozsonyi kiadóhivatalához.) Bizalommal kérjük Olvasóinkat, hogy fogadják az UJ HIREK-et ugyanazzal a bizalommal és szeretettel, mint amilyenben részesítették a Prágai Magyar Hírlapot. Németország megnemtámadási szerződést köt Franciaországgal? Rövidesen megkezdődnek az angol- francia és német tárgyalások ■■ PARIS. — Az a remény, hogy rövidesen si­kerül Franciaországnak a német birodalommal egy szilárd alapokon nyugvó egyezményt létre­hozni, az utóbbi napokban jelentősen megerő­södött. Különösen Francois Poncet nagykövet­nek Bonnet külügyminiszterrel folytatott tár­gyalásai óta beavatott politikai körökben bizo­nyosra veszik ennek az egyezménynek a létre­jöttét. Annak ellenére, hogy hivatalos helyről nem nyert megerősítést a hir, bizonyosra veszik, hogy Francois Poncet, aki elutazása előtt hosz- szabb beszélgetést folytatott Hitlerrel, javasla­tokat terjesztett a francia kormány elé, amelyek közvetlen Hitlertől származnak és egyes hírek szerint egy tíz, mások szerint pedig egy huszon­ötéves megnemtámadási szerződést ajánlanak Franciaországnak, anélkül, hogy az egyezmény megkötésének föltételéül szabná Németország a gyarmati kérdés rendezését. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint Németországnak nincs kifo­gása az ellen sem, hogyha viszonyát Franciaor­szághoz egy széles alapon nyugvó terv kereté­ben oldják meg. Ez a terv azután megoldaná mindazokat a kérdéseket, amelyek nemcsak Franciaországot, hanem Angliát is érintik. Egé­szen biztos, hogy Franciaország mindezeknek a kérdéseknek a megoldásában nem fog egyénien 1 eljárni és végeredményben a vezetés továbbra is London kezében marad. Chamberlain, mint is­meretes, fölszólította a francia kormányt, hogy készítsen elő olyan javaslatokat, amelyek tár­gyalási alapul szolgálhatnak Németország ré­szére is. A francia kormány javaslatát már át is nyújtotta az angol1 kormánynak, úgyhogy előre­láthatólag a legrövidebb időn belül megkezdőd­nek az angol, francia és német tárgyalások. Belgium határkiigazitást ajánl Németországnak LONDON. — A News Rewiew értesülése szerint rövidesen tárgyalásokra kerül sor Belgium és Németország között hatákiigaziíásra vonatko­zóan és a hírek szerint Eupen visszakerülne Né­metországhoz. Belgium felkészül arra az esetre, hogyha a nagyhatalmak a gyarmati kérdés során Kongót odaítélnék a németeknek. Belgium ugyanis súlyt helyez arra, hogy közvetlen tár­gyalások alapján rendezze kérdéseit Németor­szággal, Határrendezést ajánlanak föl állítólag az eupeni és malmedyi területen. Ellenszolgáltatás fejében a belgák remélik, hogy Németország a gyarmati rendezés során Belga-Kongót nem fog­ja követelni. Husztra hurcolkodlk a kárpátorosz kormány A közigazgatás nagyrésze Nagybereznára kerül UNGVAR. — A Lidové Noviny jelenti: Egész Ugnvár kiürítése fokozott iramban folyik. A bé­csi értekezlet döntése óriási izgalmat keltett a városban. Már a csütörtökre viradó éjszaka ülésre gyűlt egybe a kárpátorosz kormány, hogy megalakítsa a kiürítési bizottságokat, A kormány úgy döntött, hogy az országos hivatal és a kár­pátorosz kormány Husztra teszi át székhelyét. Az országos csendőrparancsnokság, a rendőr­igazgatóság és a keületi bíróság Nagyberezná­ra hurcolkodik, A többi állami hivatalt és ha­tóságot ideiglenesen a kisebb kárpátorosz vá­rosokba helyezik át, Kassa kiürítése megkezdődött KASSA. — A öeské Slovo Kassa kiürítésé­ről a következőket írja: A bécsi értekezlet dön­tése Kassán vegyes érzelmeket keltett. A ma­gyar nemzeti érzelmű fiatalság lelkesedéssel fo­gadta Kassának Magyarországhoz való csatolá­sát. Az uccákat ellepték a magyar nemzetiszinü lobogók és az üzletek kirakataiban megjelentek a magyar államférfiak, főleg Horthy Miklós kormányzó arcképei. Az első magyar zászlót a s kassai katolikus plébániahivatal épületére tűzték fki, ez különben ismeretes bástyája volt a ma­gyarosító politikának. De nemsokkal később az ^iskolákra és a nyilvános épületekre is ki tették a magyar zászlókat. A Rákóczi-emléktáblát elbo­rították koszorúkkal, a honvéd-szobor csonka talapzatát virágokkal árasztották el. Csütörtö­kön kora reggel megkezdték a hivatalok kiüríté­sét, A kiürítés iránya Eperjes. Oda kerülnek a kerületi bíróság, a postaigazgatóság és egyéb hi­vatalok, A vasutigazgatóság részben Iglóra, rész­ben Poprádra teszi át székhelyét. A kassai mú­zeum ajtait a Szlovák Nemzeti Tanács utasítá­sára lepecsételték, mert a sokmilliós érték gyors kiürítése és elszállítása lehetetlenség. A városban különben sehol sem zavarták meg a rendet és a nyugalmat. Erről különben a Magyar Nemzeti Tanács tagjai gondoskodnak, akik tapintatosan és korrekt módon lépnek föl. Csupán a város élelmezése körül mutatkozik kisebb zavar. A polgári lakosság kiürítésére nem történt hivata­los intézkedés, mert elsősorban az állami ható­ságokat kell elszállítani, de nem maradt egyetlen náz sem Kassán, ahol ne készülődnének az el- hurcolkodásra. A Kassáról ki vizet ő utak vala­mennyién fokozott forgalom észlelhető. HBfik Törköly József küldetése Neve, munkássága és emléke kitörölhetett lenül él az összmagyarság lelkében és emlé­kezetében. Altkor, amidőn az első magyar katona átlépi a trianoni határt, amidőn a huszesztendős magyar álom valósággá vált, az immár örök álmát alvó nemes magyar vezér emlékezeténél álljunk meg egy percre mi is ... A Feltámadás gyönyörű ünnepén ragadta el ez évben a halál az élők sorából, forrón szeretett nemzete és szülővárosa kö­réből. Nem adatott meg neki, hogy megélje annak az ősmagyar lélektől áthatott munká­nak az eredményét, amelyért sokat hánya­tott életében egész szivével és vérével az utolsó pillanatig harcolt. Törköly József, Rimaszombat város szülötte mindig tudta és érezte, hogy nem hiába küzd az igazságnak békés utón történő megszületéséért, A fel­támadásban hitt élete utolsó percéig is és örök álmára magával vitte ennek a meg­győződésének az írott jeleit is. A már végét érző nemes magyar ember utolsó kívánsága volt, hogy holtteteme felett egykor legjobb barátja, a szülőföldről a határokon túlra kényszerült Egyed Aladár mondja el a bú­csúszavakat. A körülmények azonban meg­akadályozták, hogy a lelki barát az utolsó I kívánságnak eleget tegyen és levélben bú­csúzott el attól az embertől, aki oly sokat küzdött és fáradozott egykor igazságos sze­mélyes ügyéért. A levél még életben érte el Törköly Józsefet, aki a lángoló szavú soro­kat a szive fölé záratta. „Ha felszállsz a ( Mennybe, az Egek Uránál légy szószólója a | sokat szenvedett magyarságnak és fogd meg | az Ur kezét, ha még újból sújtani akarna”, ; — irta a papbarát. És Törköly József eleget I tett a küldetésszerü szavaknak. Alig, hogy lelke megdicsőült, derengeni kezdett a szlo­vákiai és kárpátaljai magyar nemzet felett az ég. Felejthetetlen „Józsi bátyánk” lelke tényleg az Ur zsámolya elé térdelt, hogy üdvöt és boldogságot kérjen magyar nem­zete számára. Kérése ime teljesült: Rima­szombat városa, s a temető, amelyben nagy fia pihen, rövidesen visszatér az Anyaor­szághoz és Törköly József sirhalmán fel­épülhet az a síremlék, amely zarándokhelye kell, hogy legyen minden igazszivü és nem- zethü magyarnak. ( Prága. JELEINEK FERENC. Az agrárpárt sajtija egységes cseh-szlovák külpolitikát követel .Rossz korszaka volt államunknak BeneS politikai korszaka PRÁGA. — A Veéer pénteki száma „Az orszá­gos kormányok nem csinálhatnak külpolitikát” vezető háromhasábos cim alatt feltűnő cikkben tiltakozik az egyes országok önálló külpolitikai irányvezetése ellen. A cikk többek között ezeket mondja: — Tegnapi cikkünkben rámutattunk arra, hogy ki az okozója és ki a bűnöse Münchennek és Bécsnek. A nemzetnek ebből tanulnia kell. Sze­gényebbek lettünk, de gondoskodnunk kell arról, hogy egymás közt maradjunk. A mi államunk nem lehet semmi egyéb, mint a csehek, szlovákok és kárpátoroszok otthona. Az adott helyzetet türe­lemmel kell tudomásul vennünk. A megfelelő kö­vetkeztetéseket és útmutatást le kell vonni a nem­zet és az állam jövője szempontjából. Határozottan aggodalmaskodó és tartózkodó politikát kell csi­nálnunk, főleg külpolitikai tekintetben, hogy so­hase érezzük magunkat a nagyhatalmak itéíőszé- ke előtt, hogy sohasem szolgálhassunk alkalmat idegeneknek arra, hogy sorsunk felől döntsenek. Csak igy kerülhetjük el újabb bilincsbeverésünket. őrködjünk hazánk felett és tartózkodjunk a hibás cselekedetektől. Rossz korszaka volt államunknak ilt. Edváru Benőé politikai korszaka. •ti — De azt is le kell szögeznünk, hogy az egyes országos kormányok sem csinálhatnak önálló külpolitikát, ha azt akarjuk, hogy az állam egy­séges maradjon. Épp ezért a külpolitikának is egy­ségesnek kell maradnia, ügyelni kell minden dip­lomáciai formára és szokásra és kerülnie kell az olcsó népszerűséget. A külföldnek tudnia kell, hogy kivel tárgyalhat, kezességet kell, hogy kap­jon, hogy diszkrét közlései és biztosításai diplo­máciai titokként kezeltetnek és nem használhatók fel agitációs érvként népgyüléseken. A külpoliti­kában is érvényre kell jutnia az individuális fe­lelősségnek. Nem szabad tűrni az amatőrizmust, mert sokan érzik magukat elhivatottaknak, de egyetlen egy kiválasztott sem akad közöttük. Ezt azoknak a címére intézzük, akik ma már maguk is látják, hogy bőbeszédűségükkel és pillanatnyi népszerüség-hajhászásukkal mire mentek. Az ed­digi külpolitikával rossz tapasztalataink vannak. Külpolitikát nem csinálhatják olyan emberek, akik ehhez nem értenek, csak egyetlen egy ember, akinek erre megvan a minősítése és aki ezt kri­tikus évek egész során át külföldön bebizonyí­totta. \ — AZ UJ SZELLEM UTOLSÓ PRÁ­Í GAI SZÁMÁT ma vitte szét a posta. A ma­gyarság életében beállott változás folytán ugyancsak uj élet előtt álló kultúrpolitikai . szemle jövendő programját a lap szerkesz- I tője, Szvatkó Pál „A második változás” cí­mű cikkében jelenti be. Hangsúlyozza, hogy a lap életében „mindenkit összegyűjt, azo­kat is, akik eddig félreértették”. Az utolsó prágai számban a lap legkiválóbb munka­társai: Vass László, Kovács Endre, Peéry Rezső vonulnak föl értékes írásaikkal, vala­mennyiükét a változást előidézendő problé­mák fütik át. A vezércikk elgondolását erő­siti meg a Szabad Szó cikke, amelyben Berkó Sándor, aki eddig távol állott az Uj Szellem ideológiai magatartásától „Építsünk együtt” cimü írásában bejelenti a közös munkában való részvételt. Az Uj Szellem* amint lehetséges lesz, a legrövidebb időn belül megjelenik Budapesten abban a biztos reményben, hogy hatalmas olvasótábora* amely kétéves fönnállása alatt mellette ki­tartott, az uj viszonyok között emelkedni fog. —-SZENT-G YÖRGYIA SORBONNE DISZ- DOKTORA. Budapestről jelentik: Dr. Szent- Györgyi Albertét, a Nobel-dijas szegedi egye­temi tanárt szombaton Párisban a Sorbonne diszdoktorává avatja. — VÉCSEY ZOLTÁN RÁDIÓELŐADÁSA. K budapesti rádió csütörtök délutáni műsora kere­tében dr. Vécsey Zoltán tollából „Felvidéki fejfák” cim alatt szivbemarkolóan szép és megható meg­emlékezést olvastak föl a szlovákiai és kárpát­aljai magyarság közéleti halottairól. A mester- müvet őszinte meghatottsággal hallgatták min­denütt a magyar rádióhallgatók. — A BUDAPESTI MENTŐK UJ IGAZGA­TÓJA Budapestiről jelentik: A Budapesti Ön­kéntes Mentő Egyesület uj igazgató-főorvosa dr. Ruszwurm Rezső főorvosihely ette s lett. Dr. Kör- möczy Emil egészségügyi főtanácsos, eddigi igazgató nyugalomba vonult. — UJ VEZETŐK A SZLOVÁKIAI MEZŐGAZ­DASÁG ÉLÉN. Pozsonyból jelentik: A szlovák mezőgazdasági tanács újonnan kinevezett veze­tője, Danihel István képviselő dr. Csacsko István főtitkár helyébe Jakubik József mérnököt ne­vezte ki főtitkárnak. Az elnökségi osztály élére dr. Terlan József, a földreform-ügyosztály élére Sefosovice Ferenc mérnök, a mezőgazdasági szak­osztály élére pedig Hutka Fái főtanácsos kerül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom