Prágai Magyar Hirlap, 1938. november (17. évfolyam, 249-252 / 4692-4695. szám)
1938-11-04 / 251. (4694.) szám
Magyarország gyarapodása: 12.703 négyzetkilométer, több mint egymillió ember Kassa, Ungvár, Munkács, Komárom, Érsekújvár, Losonc, Léva, Rimaszombat, Rozsnyó, Beregszász, Jolsva visszakerül Szombaton kezdik meg a magyar csapatok a bevonulást Eljött végre a nagy történelmi pillanat: a bécsi döntőbíróság kimondta ítéletét, amely a dunai térben két nemzet húsz esztendő óta tartott nagy vitáját nyugvópontra juttatja. A trianoni cseh-szlovák—magyar határt a nemzetiségi elv alapján megvont bécsi néphatár váltja föl. A csehszlovákiai magyarság legnagyobb része egy államban egyesülhet az anyanemzettel. Kassa, Ungvár, Munkács, Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Galánta, Jolsva, Verebély, Nagysurény, Legenyemi- hály visszakerül az anyaországhoz. Nincs a világon ember, akit ez a történelmi tény közelebbről érintene, mint minket, eddigi cseh-szlovákiai magyarokat, nincs a világon nép, amely közvetlenebbül és mélyebben élné át ennek a világeseménynek minden izzó részletét és izzó mozzanatát, mint éppen az eddigi kisebbségi magyarság. De e helyen még hangfogót kell tennünk érzelmeinkre, visszaparancsoljuk a szivünkből fölbuggyanó forró szavakat. Ne arról essék szó, amit e pillanatban minden elcsatolandó magyar érez, hanem arról, hogy a bécsi Ítélet mit jelent tárgyilagos értékeléssel a dunai népek közül a csehek, a szlovákok, a ruszinok és a magyarok számára. Ezt a kérdést egyetlen szóval lehet megválaszolni; a békét, megenyhülését annak a feszültségnek, amely húsz évig lappangott és a legutolsó két hónapban az európai béke akut veszélyévé fokozódott. Kiküszöbölését jelenti azoknak az okoknak, amelyek eddig zavarták a gazdaságilag annyira egymásra utalt magyar és cseh-szlovák állam eddigi együttműködését. Cseh-Szlovákia lemondott a német, lengyel és magyar többségű területekről, ami súlyos gazdasági erők elvesztését jelenti, de ugyanakkor elnyerte azt, hogy nincsenek aktuális területi vitái Német-, Lengyel- és Magyarországgal, három legfontosabb szomszédjával. A müncheni, a prágai és a bécsi kiegyezésnek eszerint Cseh-Szlovákiára nemcsak negativ, de pozitív értékű oldala is van. A területi kérdések húsz éven át akadályozták, hogy Csehszlovákia jobb szomszédi viszonyba kerülhessen a három szomszéddal. Egész külpolitikája örökös küzdelem volt a vitás német, lengyel, magyar területek megtartásáért. A magyartöbbségü terület bizto- sitására létesítette BeneS a cseh-szlovák- roraán-jugoszláv szöveséget, a kisantantot, s a német és lengyel területek biztosítására a francia-orosz-cseh-szlovák szövetséget. E szövetségi rendszer összeomlott s most Csehszlovákia visszanyerte szabad kezét s a szomszédokkal való békés kereskedelmi kapcsolatokra építheti föl egész gazdasági tói. Innen pontosan keleti irányban húzódik a határvonal, amig Ungvár fölé érkezik. Ungvár is Magyarországhoz kerül. Ungvár mögött a határ élesen délkeletre fordul, közvetlenül Munkácstól északra halad el (Munkács is Magyarországé), majd délkeleti irányban eléri Halmi román határállomásnál a régi államhatárt. A vitás városok közül tehát Pozsony SzloI vákiában marad, úgyszintén Nyitra, valamint Kárpátalján Nagyszőllős és vidéke. Magyarország megkapja Érsekújvárt, Lévát, Kassát, Ungvári, Munkácsot. Az uj szabályozás a szlovákiai zárt magyar nyelvterületet ismét visszacsatolja Magyarországhoz. Ott, ahol az etnográfiai viszonyokat nem sikerült pontosan tisztázni, a döntőbíróság a kölcsönös érdekeket vette figyelembe. A csehszlovák álláspont BECS. — A Cseh-szlovák Sajtóiroda jelentése.) Az uj államhatár Magyarország és Cseh-Szlovákia között a következő: Pozsonytól délre a Csallóköz elején az uj határ a Dunánál kezdődik a régi államhatárnál, innen először északra fut, azután a pozsony—érsekujvári fővonaltól északra és ezzel a vonallal párhuzamosan halad Tar- doskeddig, majd északkeleti irányban elhajlik és Verebélytől északra közvetlenül a léva—zólyomi vasútvonal mellett halad el. Érsekújvár és Léva Magyarországra esik, Lévától keletre a határ az Ipoly területén körülbelül az eddigi államhatártól harminc kilométerre északra fut végig, majd közvetlenül Losonc és Rimaszombat fölött halad el, amely városok ismét magyarokká válnak. Rimaszombat mögött a határ északkeletre fordul és Jolsvától északra halad el, azaz ez a város is Magyarországhoz kerül és Rozsnyó mellett, közvetlenül a német településig jut el. Rozsnyó is Magyarországba kerül. Rozsnyó után ismét északra fordul a határ, nagy ívben körülöleli Kassát, úgyhogy Kassa is magyarrá válik. Kassa mögött a határ délkeleti irányban halad el körülbelül harminc kilométer távolságra Sátoraljaújhely vasúti csomóponttól és a régi magyar határéi elét. S ami ugyancsak nagyon fontos, az uj helyzet mentesiti a fölösleges versenyfegyverkezés szükségétől s a túlzott kiadásoktól Cseh-Szlovákiában ezentúl túlnyomórészt csak három nemzet fog lakni, a cseh, a szlovák és a ruszin, e három szláv nemzet egymáshoz való viszonyának problémái fogják foglalkoztatni a politikusokat, a többi nemzetiségi probléma nagyjában megszűnik, mert a megmaradó német és magyar kisebbség gondja már nem lesz olyan nyomasztó teher, mint a három és félmilliós szudétanémetség és a közel egymilliós magyarság ügye volt. Mit jelent a bécsi béke a magyarság szempontjából? Magyarország területe 12.700 négyzetkilométerrel megnagyobbodik, lakossága az 1930-as adatok szerint 1,063.000 lélekkel gyarapodik, vagyis a terület és lakosság szempontjából mintegy 15 százalékkal erősödik a magyar államnemzet. Hozzátehetjük, hogy egy olyan milliós magyar néptörzs tér vissza az anyanemzethez, amely kijárta a kisebbségi élet iskoláit s a kisebbségi élet acélos egységbe kovácsolta össze ezt a megedzett északi magyar törzset. A nemzeti egységszellemet viszi magával szent hozományként az átcsatolandó magyarság.' • A bécsi ítélet a nyelvhatár bonyolultsága PRÁGA. — A cseh-szlovák rádió szerdán este a következő jelentés adta ki: Elhangzott Becsben az utolsó döntés a csehszlovák-magyar határ végérvényes rendezéséről Németország és Olaszország döntőbiráá eleget tettek a magyar és a csehszlovák kormány kívánságának és meghozták az ítéletet. Magyarország népszavazást kívánt Szlovákia vitás területein és egész Kárpátalján, Ezen kívül Pozsonyt és Nyitrát is kérte, valamint közös határt szeretett volna Lengyelországgal, Ellenjava&lataiban a csehszlovák kormány világos etnográfiai megoldást kívánt, mivél államunk jövő politikájában szigorúan alkalmazkodni akar az etnográfiai alapelvhez. Hajlandók voltunk olyan területeket átadni Magyarországnak, ahol a magyar lakosság többségbe:: él. A bécsi döntés többet adott a magyarságnak, olyan területeket is, ahol a szlovákok többségben élnek. A bécsi döntés számunkra kegyetlen és fájdalmas, de ez a csapás sem töri meg akaratunkat. A csehek, a szlovákok és a kárpátoroszok elhatározták, hogy uj, életerős, föderatív államot építenek ki. A döntőbírósági ítélet elhangzása után dr. Tiso szlovák miniszterelnök és Vo- losin miniszterelnök kifejezték azt az erős elhatározásukat, hogy közös munkával részt fognak venni a nemzet jövőjéért folyó küzdelemben. A rádió ezután felsorolta azokat a jelentősebb helyeket, amelyek az ítélet alapján Magyarormiatt, sajnos, nem oldhatta meg a kisebbségi kérdést maradék nélkül úgy, hogy minden magyar Magyarországhoz és minden szlovák Szlovákországhoz került volna. Az uj határ mindkét oldalán marad még magyar, illetve szlovák kisebbség. így elsősorban itt marad a pozsonyi magyarság, a nyitrai hatalmas magyar nyelvfélsziget többezer magyarja és Nagyszőllős-vldék magyarsága, továbbá a szepesi németséggel testvéri közösségben együttélő, sok ezer magyar és természetesen a szlovák tömbben élő városi magyar szórványok (Eperjes, Besztercebánya, Selmecbánya, Zólyom, Nagyrőce és a többiek), ezért a nemzeti kisebbségekről való gondoskodás kötelessége továbbra is megmarad, bár már sokkal kisebb méretek közt. A bécsi ítélet kihangsúlyozza, hogy A nemzetiségi kérdést mind a két állam a kölcsönösség elve alapján oldja meg. Úgy a Csehszlovákiában maradó magyar kisebbségnek, mint a Magyarországhoz ke_^ rülendő szlovákoknak legfőbb megnyugta-' tásul kell hogy szolgáljon az a tény, hogy), a magyar államtesthez átcsatolandó magyarság. amely két évtizeden át részese; volt a kisebbségi sorsnak, mindenkor a leg-j testvéribb kötelességtudással fog gondolni kisebbségi sorban maradó, illetve kisebblégi sorba jutó magyar és szlovák testvéreire. És mindezekre tekintettel teljes hittel reméljük, hogy az etnográfiai határok megvonásával a két szomszédos állam közt nem lesznek többé súrlódási felületek s a politikai határok a gazdasági kapcsolatok megélénkülésével elvesztik merev elválasztó szerepüket, spiritualizálódhatnak és egészen uj, engesztelékeny szellem fog lengni a kisebbségek élete fölött. Hisszük, hogy Magyarország és Cseh-Szlovákia a bécsi béke után valóban egy uj békekorszak küszöbén áll, mert ennek a békének az igazságosság és a kölcsönös testvéri megértés lesz az alapja. Az isteni Gondviselésnek hódolattal és háJáva! tartozik Közép-Európa mindegyik népe, hogy ezt a nagy történelmi fordulót úgyszólván véráldozat nélkül engedte megérnünk. Hogy olyan férfiakat állított az európai történés sorskerekéhez, akik a Gondviselés különös választotta}. Neveket nem említünk: nevük a szivünkbe van zárva A bécsi béke békét hoz Közép-Európa népei közé s ennek a békének a küszöbén hálatelt szívvel kérjük az Egek Urát, hogy áldj.: meg nemzetünket s a Dunavölgye minden jóakaratu népét. , Darvas János 0^7 "111 iHr | xvn. évf. 251 (4694) szám * péntek ■ 1938 november 4 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség Prága II., Panské évre 76, havonta 26 Kő„ külföldre: évente 430, SzIoVÚJcÍCLÍ CS IcárDQtClljCLl TTílCi^llCLTSCiQ Ulice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ ® Prága IL Panské ulice 11, 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHfl,
