Prágai Magyar Hirlap, 1938. november (17. évfolyam, 249-252 / 4692-4695. szám)

1938-11-05 / 252. (4695.) szám

Bocsa a hazafira is ittmaraflö Olvasóktól Prága, 1938 november 4. A trianoni békeparancs által Cseh-Szlo- vákiába zárt magyarság húszéves történe­tével szorosan összeforrott a Prágai Ma­gyar Hírlap tizenhétéves története. A Prá­gai Magyar Hírlap göröngyös, roppant akadályokkal küzdő s mérhetetlen nehézsé­geket leküzdő útja őszinte tükre volt a ki­sebbségi életre utalt magyarság sorsának. S most, amikor ennek a cseh-szlovákiai ma­gyarságnak élete sorsdöntő, történelmi for­dulóhoz érkezett el, a Prágai Magyar Hír­lap is feljutott életpályájának befejező tető­pontjára. A Prágai Magyar Hírlap nemzeti hiva­tása volt, hogy a szlovákiai és kárpátaljai magyarság élet jogainak bátor szószólója s rendíthetetlen élharcosa legyen. S most, amikor ennek a magyarságnak túlnyomó többsége elérte végső kisebbségi célját, az anyanrin-tt Kebelébe való visszatérést, a Prágai Magyar Hírlap diadalmasan állapít­hatja meg: betöltötte hivtását. Kevés ember és emberi intézmény mond­hatja e! önmagáról azt, hogy kitűzött célját, kiszabott munkaprogramját maradéktalanul elérte. A szerencsés kivételek közé számít­hatja magát a szlovákiai és kárpátaljai ma­gyarság központi napilapja, amely ma jog­gal mondhatja el az írás szavaival: harco­lna* híven megharcoltam ... Lapunk a kisebbségi élet hőskorában kezdte meg nehéz, de egyben dicsőséges, neme? magyar pályáját. Amikor az előre­látó bölcs alapítók megindították útjára, a politikai viszonyok olyanok voltak, hogy a súlyosan megmásult helyzetű szlovákiai és kárpátaljai magyarság ügyét itt, Prágában lehetett legeredményesebben szolgálni. A fia­tal csehszlovák köztársaságban akkor ren­dezkedett be tartós életre a centralizmus, amely a sajtóviszonyokra is rányomta teljes mértékben a bélyegét. Prága lett az a leg­főbb politikai központ, ahol a Cseh-Szlová- kiához csatolt népcsoportoknak elsősorban kellett kiállaniok jogaik kiharcolásáért és biztosításáért. A cenzuraviszonyok is úgy alakultak, hogy Prágában lehetett viszony­lag a legszabadabban megnyilatkozni. Emel­lett Szlovákia és Kárpátalja népcsoportjai számára Prága volt az az egyetlen belföldi fórum, amelyre egész Európa felfigyelt és ahonnan a müveit nemzetek lelkiismereté­hez lehetett apellálni egyre súlyosbodó sé­relmeink ügyében. Innen, a centralizmus középpontjából Ígérkezett legeredménye­sebbnek a területi és a nemzeti önkormány­zat, a centralizmus programjáért indított nagy politikai harc is. Az autonómiát nemcsak a magyarság szá­mára, de a velünk egy évezrede testvéri szövetségben élő szlovákság és ruszinság számára is kívántuk és követeltük. Céltu­datos, elszánt harcunkat a korszerűen szo­ciális és demokratikus szellemtől áthatott keresztény nacionalizmus legtisztább jegyé­ben rendíthetetlenül végigharcoltuk Mun­kánkban csak kényszerszünetek voltak, azonban a betiltások idejében Sem lankadt el a végcélokba vetett hitünk és a jövőnk iránti önbizalmunk. Ma eljutottunk a centralizmus fölszámo­lásához. Ma valóság l'ett a szlovákiai és kárpátaljai őslakos népcsoportok közös pro­Járass feslip a magyai1 Simámba 7 A felvidéki ügyek minisztere lesz * A visszacsatolt terü­letek törvényhozói bevonulnak a magyar országgyűlésbe BUDAPEST. — Jaross Andor egyes bu­dapesti délutáni lapok értesülése szerint rö­videsen belép az Imrédy-kormányba, ahol a visszacsatolt Felvidék minisztere lesz. A visszacsatolt vidékek ügyei részére ugyanis — egyes hírek szerint — külön tárcát állít föl a magyar kormány. Jaross Andor egyéb­ként pénteken este a budapesti rádióban szózatot intézett a felvidéki magyarsághoz. Négy bizottság intézi a felvidéki területek visszacsatolását Csütörtökön este minisztertanácsot tartott a magyar kormány, amelyen Kánya Kálmán beszámolt a bécsi döntés részleteiről és is­mertette az egész diplomáciai küzdelmet, melyrf?\ Magyarország a szlovákiai és kárpát­aljai Magyarlakta területek visszaszerzéséért folytatott. Eziután a bécsi megállapodás alapján fo­ganatosítandó intézkedések megtárgyalásá­ra került a sor. A minisztertanács négy bi­zottságot létesített: 1. határmegáliapitó, 2. az optálási ügyekkel, 3. kisebbségvédelem­mel, ’ 4. gazdasági és közlekedési ügyekkel foglalkozó bizottságot. Íjígyancsak csütörtökön értekezletet tar­tott; a kormánypárt is, Az értekezleten ké­sőbb megjelent Imrédy Béla miniszterelnök. A párt Imrédynek és a bécsi delegáció tag­jainak hálás köszönetét mondott a sikeres munkáért. Imrédy Béla válaszában a felvi­déki magyarság küzdelmeit, problémáit és vezéreinek jelentőségét méltatta. Ezután kö­szönetét mpndott Mussolininak és Hitler­nek, s bejelentette, hogy Budapest székesfő­város közmunkatanácsának javaslata szerint az Andrássyu-uti köröndöt „Hitler Adolf- tér”-nek nevezik el. Majd hálás szavakkal emlékezett meg Lengyelország szerepéről, a magyar honvédség érdemeiről és néhai Gömbös Gyuláról, akinek a politikája ime győzelmet aratott. A miniszterelnök bejelen­tette, hogy a jövő héten összehívja a tör­vényhozás mindkét házát és elsősorban tör­vényjavaslatot nyújtanak be a Felvidék visszacsatolásának tényéről és egyben fel­hatalmazza a kormányt a területek átvéte­lére. A javaslat gondoskodni fog arról, hogy a visszacsatolt területek képviseletet nyerje­nek a magyar országgyűlésben. Egyes hírek szerint a prágai parlamentben helyetfoglalt magyar képviselők és szenátorok be fognak vonulni a magyar országgyűlésbe. Kányát ünnepélyesen fogadták Budapesten BUDAPEST. — A magyar határmegáliapitó küldöttség Kánya Kálmán és gróf Teleki Pál mi­niszterek vezetése mellett csütörtökön délután 2 órakor érkezett meg a Keleti pályaudvarra. A delegációt óriási tömeg nagy lelkesedéssel fo­gadta. A földiszitett pályaudvaron megjelent Imrédy Béla miniszterelnök vezetése mellett az kormány, míg a kormányzót vitéz Jány Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- ... , Szerkesztőség: Prága IU Panská évre 76, havonta 26 kc, külföldre: évente 450, szlovákiai és kárpátaljai magyarság ‘c * 12, eme'®t •KiV.díI1lvat?1. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága 11., Panská ullce II, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • * 1.90 KI. wesárnao 2.- K2. SÜRGÖNYCIM: HIRLfiP, PRftHfl. ^ ifa mm Tnj**®* 1 XVU. évf. 252 (4695) szám ■ Szombat • 1938 november 5 gattak bennünket és résztvettek munkánk-! bán. Amikor ma a Prágai Magyar Hírlap utol- jj só számát tesszük le a szlovákiai és kár-r pátaljai magyar családok asztalára, mi, a'} iap munkatársai nem mondunk végső búcsút | az Olvasóknak. Az Anyaországhoz vissza-jj térő magyaroknak, de a Szlovákiában és Kárpátalján visszamaradó magyaroknak) sem. Egyik részünk az Anyaország sajtóján keresztül újból meg fogja találni a most megszakadó szellemi összeköttetést, másik részünk pedig itt marad és Pozsonyból to-| vább folytatja azt a magyar nemzeti sajtó-a munkát, amelyet ma Prágában abbahagy­tunk. A Prágai Magvar Hírlap szellemi örö­köse a pozsonyi Uj Hírek. A Szlovákiában és Kárpátalján maradó Olvasóink fogadják az Uj Híreket ugyanazzal a bizalommal ésjj szeretettel, amellyel tizenhat éven ke^sztül j megajándékozták a Prágai Magyar Hirla-f pót. Az Uj Hírek a ml csorbítatlan magyart és keresztény szellemünkben folytatja a| lankadatlan küzdelmet az ittmaradó ma-s gyarság népi és nemzeti jogaiért s életérde-| keiért. Amikor holnaptól kezdve szlovákiai és \ kárpátaljai Olvasóink a Prágai Magyar Hírlap helyett az Uj Híreket veszik kezük­be, érezzék meg azt, hogy nincsenek elha­gyatva, hogy életük és jövőjük felett válto­zatlanul Őrködik az egyetemes nemzeti szo­lidaritás. A szlovák miniszterelnök szavaival élve s azokat az ittmaradó magyar nemzettest' vérekre alkalmazva mondhatjuk mi is, hogy jj bármilyenek is lehetnek a határok, de a \ magyarokat semmi sem tudja egymástól el1-, választani. | súlyos magyar fe­lelősségünk tudatában, együttérző, megértő ! szeretettel üzenjük ebben az ünnepi órában ! minden iftmaradó nemzettestvérnek: Ne csüggedjetek! Bizalommal és hittel ; nézzetek a jövő elé! A magyarság napja fölfelé ivei s az erősödő Anyaország féltő 1 gondoskodással fog őrködni afölött, hogy magyarok maradhassatok és hogy meg- adassék számotokra mindaz, ami az ember- 1 séges magyar élet és a tisztességes megél­ni hetes elengedhetetlen előfeltétele. S hogy ez | igy lesz, annak nemcsak az európai hatal­mi rangját visszanyert s nemzeti és népi erőiben megujhodó és újjászülető Magyar- ország politikai súlya lesz a biztosítéka, ha­nem az a néptestvéri összhang és megértés is, amit az ezeréves együttélés megsemmi- | sitheteílenül megalapozott a magyar, a szlo- jj vák és a ruszin nemzet között s ami a jö- f vőben sem halványulhat el. Ennek az össz- í hangnak a további erősítésén fogunk dol- | gozni az Anyaországban is s ezen dolgoz­| f zatok Ti is, édes szlovákiai és kárpátaljai Magyar Testvéreink! A búcsú fájdalmas szokott lenni. A Prá- l gai Magyar Hírlap búcsúját azonban a nemzeti újjászületés minden más érzést túl­szárnyaló boldogsága aranyozza be. Ezzél az örömmel és boldogságérzéssel mondunk Isten-hozzádot Olvasóinknak, Utolsó szavunk e lap hasábjain a magyar hitvallás legyen: j Hiszünk a magyarság nagyrahivatottsá- ; gában! Hiszünk nemzetünk örökkévalóságá- ! bán! I FORGÁCH GÉZA UPfyUll—WM gramja: a területi autonómia. A magyarság1 életében még ennél is több történt! A kisebbségi politika végső célkitűzései nem lehet más, mint az Önrendelkezés: visz- J szatérés az anyaországhoz. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság négyötöde számárai most ez is elérkezett! A Prágai Magyar Hírlap igy hivatásának! végéhez jutott el. Olvasói többségének ez-jj után magyarországi sajtó lesz a mindennapi szellemi kenyere. Az autonóm Szlovákiában és Kárpátalján maradó magyarok tízezrei! számára pedig ezután csakis a szlovákiai és ' kárpátaljai talajra épülő sajtó jelenthet ki-1 elégítő és sikeresen védekezni s eredménye­sen küzdeni tudó közéleti fegyvert. A Prágai Magyar Hírlapnak immár nincs semmi tennivalója Prágában! Amikor most mélységesen megindult lé­lekkel búcsút mondunk Olvasóink hatalmas] táborának, lelki szemeink előtt végigszalad í a tizenhét év minden fájdalmas és örven­detes mozzanata. Nem feledkezünk meg ar­ról sem, hogy mi, a Prágai Magyar Hírlap munkatársai is gyarló emberek vagyunk s a mi munkánk sem volt tökéletesebb más em­beri műnél, azonban a történelmi felelőssé­get vállaló magyar lelkiismerettel nyugod­tan állapíthatjuk meg, hogy soha nem tér­tünk le egy hajszálnyira sem a becsületes nemzeti útról. Megingathatatlanul halad­tunk a nemzeti sorstól számunkra kijelölt nyílegyenes pályán s ma boldogan kiáltjuk a világba: j Eljutottunk a célhoz! Haza­értünk! Őszinte szívvel mondunk hálát az Úris­tennek, hogy munkánkat megáldotta. Egy­úttal forró magyar érzéssel köszönjük Ol­vasóinknak és Munkatársainknak, hogy a legnehezebb órákban is kitartottak, támo-j

Next

/
Oldalképek
Tartalom