Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-14 / 235. (4678.) szám

'PRA5GA!MACifes1RH!RLAX> 193$ október H, péntek. leteltem emlékek Ha elhagytuk Ceacánál a régi Magyarország volt határát, Szilézia gazdag ezénvidékén vitt ke­resztül utunk. A párhuzamban vonuld hegylánco­lat völgyében rövid távolságokban kisebb-nagyobb helységek húzódnak meg. Itt-ott hatalmas gyár- kémények merednek az ég felé s alattuk széles kohók terpeszkednek. E vidék szorgalmas lakos­sága a bányákban és a gyárakban dolgozik. A hegyoldalakban szerényen húzódnak meg a kes­keny, zeinórszerü szántóföldek, alig adhatnak annyi élelmet, hogy gazdájukat az uj termésig ki­elégítse. A tájat váltakozó képek élénkítik. A vo­nat ablakából való szemlélődést a kalauz zavarta meg, akj német és cseh nyelven kiabálta, hogy közeledünk Teschenhez. Rövid idő múlva megáll­tunk. Az államáson sokan leszálltak. A városba- menet mindjárt szembetűntek a szép, emeletes házak. Vasárnap reggel volt. A napsütéses idő hamar ki csalta az embereket az uccára. Az állo­mástól nem messze egy széles ucoa következik, csinos házsorokkal, nagyvárosias üzleti kirakatok­kal. Az emberek németül, csehül, lengyelül beszél­tek. A zsibongó uccán körülbelül négyszáz mé­tert menve, egy alacsonykorlátu hidhoz érkeztünk. Az idegen globetrotternek mindjárt feltűnt az a csoportosulás, amelyik a hid két sarkán épített házikó előtt volt. Hamar megtudtuk, hogy a vá- Tosnak a hídig eső része a Cseh-Teschen. Me­gyünk sorjában tovább. Itt még a polgári-ruhás cseh detektívek és csendőrök igazoltattak min­denkit, aki át akart menni a hídon: — Pro6ím, legitimace . . . cestovní pás ... — hangzott pergő szavuk. A bennszülött® lakosság egy ott kiállított igazol­vánnyal mehetett át, az idegen csak rendes út­levéllel, mert ez a hely Csehszlovákia országhatára volt a müncheni egyezményig. Az átmenet, a hid baloldalán történt, visszajövet a jobboldalon. Mi­kor az ember az igazoltatáson átesett és kijött a házacskából, egy folyóra esett a pillantása. A neve Olza. Nevezetes folyó volt húsz óven át. Ez képezte a két ország közt a semleges területet. A vándorló alig/ tudott tépelődéséből felocsúdni, már a hid túlsó végén volt és az előbbihez hasonló igazoltatási processzus kezdődött. Furcsább szó ütötte meg az ember fülét: — Prose . . . prose . . . (kérem) — mondta a szögletes sapkáju katona. A föld, ahová most tet­tük a lábunkat: Lengyel-Teschen. Ugy-e, furcsa város volt ez, amely két országhoz tartozott. Az egy város két gazdája mindjárt az elején belátta, hogy ha az egyik részt elszakítják a másiktól, úgy, hogy a lakosság egymással érintkezni nem tud, akkor életképtelenné válik, mert mindenben egy­másra vannak utalva. Nagyság szerint a város egyharmada a cseheké volt, kétharmada a len­gyeleknek jutott. Az újabb építkezésű Tesóhen, ahol a fontos KSOD-vasutfővonal vezet (itt volt azelőtt a vasút üzletvezetősége és üzletigazgató­sága), ez a cseheké volt, a lejtős, hegyen elterülő régi történelmi városrész a lengyeleké. A sok fur­csaságból, ami a kettéválasztásból eredt, hadd említsünk egynéhányat. Az egész városnak vilá­gosságot adó villanytól epe — amikor mi arra jár­tunk — a lengyel területen volt. Viszont a gáz­gyár és a vízvezeték főhálózata a Cseh-Tesdhené. Az örök pihenőhely, a temető, a lengyel oldalon volt. A Cseh-Teschen a csendesebb, itt javarészt tisztviselők laktak. A Lengyel-Teschebenn az élet lüktetőbb volt, telve nagyszerű kávéházakkal, sok idegennel, akik e fontos határállomáson a kereske­delmet, ipart bonyolították le. A Lengyel-Teschenben szokás volt ünnepnapo­kon úgy „korzózni“, mint — mondjuk — Kassán, 8 ekkor hatalmas közönség tolongott az uccákon. A francia divatu öltözetben sétáló csinos lengyel leányok oldalán egy-egy fess lengyel tiszt, vagy civil-férfi sétált. A főtéren, a Demel-Platzon ün­nepek alkalmával katonazene játszott. Játékuk vontatottabb, mint a cseh zenekarok játéka. A nyugati könnyed operettszámok helyett régi, pati­nás lengyel nótákat játszottak. A lágy melódiáju lengyel dalokat sokan hallgatták. Esténkint ünne­pélyek voltak, amelyeken kiöntötték vigarlásukban a sok bánatot, szomorúságot, amelyeken a lengyel nép századokon keresztülment ... Uj világtörténelem: 1938 október elején Cseh­Teschen is lengyel birtok lett. GRUSETZKY FERENC. SBWBmwaamsaaOBFBm PARIS. — Az elzászi autonómisták strassbur- gi irodájában szerdán a francia hatóságok ház- kutatást tartottak és jelentős anyagot foglaltak le. Hír szerint az elzászi autooomisíák egy bi­zottsága Párisban megjelenik Sarraut belügymi­niszternél, hogy tiltakozzék a házkutatás ellen. Ezenkívül tiltakozni fog öt nagy elzászi gyár­nak Franciaországba való áthelyezésé ellen is. A hatóságok szerint a gyárakat hadászati szem­pontokból kell áthelyezni, mert az ország belse­jében nagyobb biztonságban vannak, mint a ha­tárvidékeken. Ezzel szemben az elzászi autono- misíák Elzászt zárt gazdasági testnek nevezik és nem sivesen látják, ha a gyár álcát áthelyezik. Az elzászi au.onomista agitáció az utóbbi idő­ben rendkívül élénkké vált. A legnagyobb ági' litást az úgynevezett zöldingesek fej ik ki, akik­nek vezetője Wiiger József. Folyóirata a „Das Volk“ leplezetlen autonómista propagandát folytat Wiiger 32 éves fiatal ember és mozgal­mát katonásan szervezte meg. Hívei zöld inges, piros nyekkendős egyenruhát hordanak és jel­vényt hordanak, amelyen Szent Johanna képe látható. Bilger ellenlábasa Wickler, aki német szeparatista tendenciákat követ. Hívei a német .köszöntéssel köszöntik egymást és jelszavuk a í „szabad népw, A mozgalmat egy Speiser nevű milliomos pénzeli ,aki maga is kulturális autonó- riiát követel Elzász-Lotharir.gia számára. Az autonomisía mozgalom vezetői között van Huss Itené is, az utolsó német kormányzó fia. A párisi sajtóban az elzászi autonómista moz­galom nagy nyugtalanságot okoz. De Kerriilis lapjában felvázolja az elzászi autonómista moz­galom veszedelmeit, Idézi Rossé autonomista képvisel ő felhívását, amely szabadságot követel Franciaországtól. PRÁGA, — A prágai minisztertanács szer-s dán este tartott ülésén a sz oms z édállamokuak | átengedett területeken levő közalkalmazottak kérdésével foglalkozott. A pénzügyminiszter in­dítványára a minisztertanács kimondta, hogy átmeneti időre beszünteti uj munkaerők állami szolgálatba való felvételét. Ez a határozat nem­csak a szorosabban vett állami alkalmazottakra vonatkozik, hanem az állami üzemekre és állami alapokra is, továbbá a csendőrségre, rendőrség­re, a szerződéses alkalmazottakra s az elemi és polgári iskolai tanerőkre is, A minisztertanács kimondta, hogy az egyes szakmákban esetleg jelentkező munkaerőhiányt' más szakmákból va­ló áthelyezéssel kell pótolni. Az állami alkal­mazottak felvételének tilalma nem vonatkozik a napibéres vagy szakmánymunkásokra, továbbá az alkalmi munkásokra, A főiskolai tanársegé­dek és klinikai segédorvosok kicserélését sem | érinti ez a tilalom. Vagyis ha az egyetemi ta­nársegéd vagy klinikai segédorvos magánhiva­tásba megy, úgy helye betölthető. A minisztertanács ezen kívül részletes utasí­tásokat dolgozott ki a szomszéd államoknak át­engedett területekről menekült állami hivatalno­kok elhelyezése, járandóságai, költözködés költségei megtérítése tárgyában is. A minisztertanács ezen kívül elfogadta a la­kásgondoskodásról szóló rendelet tervezetét is. E lakásrendelet szerint súlyos büntetésekkel sújtják az indokolatlan lakbéremeléseket oly esetekben is, amikor a háztulajdonos a megürült lakást uj bérlőnek adja ki. Ezen kívül e lakás­rendelet szerint tilos lakóhelyiségeket iizmehe- lyiségeknek, műhelynek átalakítani. gsitott személyekkel szemben, illetve az ilyen de- I liktum miatt elitéit személyek szabadlábra he- «lyezendők, amennyiben szaka dságveszíés bün­| tetésre lettek elitélve. Amennyiben a szabadság­KözkegyeSem a lengyelek és a magyarok részére A minisztertanács végül jóváhagyta a magyar és lengyel nemzetiségű csehszlovák és idegen ál­lampolgárok közkegyelemben való részesítési rendeletét. E közkegyelmi rendelet szerint be­szüntetendő a közigazgatási büntető, rendőri büntető eljárás a politikai kihágásokkal gyanu­BERLIN. — A braziliai kormány visszahívta dr. Moniz de Aragaot, Brazília berlini köveiét. A követ néhány nap múlva Brazíliába utazik. Berlini körökben az a vélemény uralkodik, hogy a követ visszahívása összefüggésben áll a brazil kormány­nak ama nyilatkozatával, hogy dr. Ritter Károly Berlini tárgyalások iámig visszacsatolásáról LONDON. — A Daily Express berlini mun­katársa szerint Berlinben tárgyalások folynak a német-lengyel korridor kérdésének végleges ren­dezésére. ílgynakkor a danzigi problémát is elintézik. Danzigot ismét visszacsatolják a biro­dalomhoz s ugyanakkor Németország kijelenti, hogy végleg lemond a korridorról. A közieke­Hlsghalf iCprül nagyherceg, az ereszek koronázatlan cárja PARIS. — Kyrill Vladimirovics nagyherceg, orosz trónkövetelő Párisban szerdán 62 éves korá­ban elhunyt. Kyrill nagyherceg unokafivére volt III. Sándor cárnak, anyja pedig Mária mecklen- burgi nagyhercegnő volt. Az elhunyt nagyherceg az orosz forradalom után Franciaországba mene­kült, ahol 1922 július 26-án a Romanov-család fejévé és az orosz cári trón helytartójává kiáltotta ki magát. Két évvel később, 1924 augusztus 31-én a Romanov-család legtöbb életben lévő tagja je­lenlétében minden oroszok cárjává választatta ma­gát. Kyrill nagyhercegnek Viktória szász-kóburg- góthai hercegnő volt a, felesége, aki 1936-ban el­hunyt. Ebből a házasságból két leánya és egy fia, Vladimír Kyrillovics nagyherceg született. Ez utóbbi 1917-ben — szüleinek menekülése közben egy finn faluban született és hivatalosan cárevics- nek számított. Vladimir Kyrillovicsra száll tehát ezután a Romanov-család főnöki és az orosz cári címe. IINGVÁR. —- A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: Kárpátalja első autonóm kormánya a csehszlovák repülőtársaság külön repülő­gépén szerdán tizenhat óra után érkezett Ungvárra. Útközben dr. Fencik fölhatalma­zott miniszter Kassán kiszállott, hogy a szlovák—ruszin határmegállapitásra irányu­ló tárgyalásokat fölvegye. Dr. Bacinsky mi­niszter Prágából egyenesen Komáromba utazott. Az ungvári repülőtéren a kárpátaljai polgári, katonai és egyházi hivatalok képvi­selői várták a kormánytagok megérkezését. Bródy miniszterelnök s kormányának tagjai diszszázad előtt léptek el, közben a zenekar a csehszlovák és ruszin nemzeti himnuszokat játszotta, A kárpátaljai kormány tagjai ez­után a Korjatovics-térre mentek át, ahol rögtönzött népgyülésen beszéltek a közön­ség előtt. A szlovák-ruszin határ A Národni Listy mai számában a szlo­vák—ruszin határ kérdésével foglalkozik s \ azt állapiíja meg, hogy Zemplén és Sáros jj északi részén valóban sok kisorosz nemzeti- ■ ségü egyén él s igy Szlovákország aligha zárkózhatik el Kárpátalja ama követelésével 3 szemben, hogy e területeket az autonóm | J Kárpátoroszörszághoz csatolják. vesztésbiiníetést mint pótbüntetést állapította meg a rendőrbiróság a behajthatatlan pénzbírság helyett, úgy ezt a pótbüntetést is elengedigk. A közkegyelem az október 11-e előtt elkövetett kihágásokra vonatkozik, A központi kormány által kiadott amnesztiarende­lettel kapcsolatban még a következőket közölhetjük: — Közkegyelemben részesülnek mindazok az elitél­tek, akiknek büntetése nem haladja meg az egyhónapi szabadságvesztés büntetést. Elengedik az összes pénz­bírságot Amennyiben egyébként büntetlen előéletű személy­ről van szó, úgy a politikai kihágás-büntetéseket há­rom hónapig engedik el. Azok a katonák, akik május 20-a óta a katonai be­hívás! parancsoknak szabályszerűen eleget tettek, egészen hat hónapig terjedő büntetésük elengedésében részesülnek. Mindenesetben elengedik a bótbüntetést és ezt nem veszik figyelembe az alapbüntetésnél. A feltételes elítéléseket is elengedik. Felhívás a magyar szülőkhöz! Az utóbbi hetek nagy eseményei a magyar is­kolák növendékeinél is éreztették hatásukat. — A tanítás sok helyen szünetelt, mert a férfi­tanerők egy része katonai szolgálatra vonult be. Az általános nyugtalanság átterjedt a fiatalságra is, ami zavarólag hat tanulásukra. Ebben az átmeneti időben arra kérjük a ma­gyar szülőket, ügyeljenek fokozottabb mérték­ben iskolába járó gyermekeikre, hogy nem ha­nyagolják el az iskolalátogatást, a tanulást, s ne járjanak felügyelet nélkül az esti órákban az uccán, — Adták meg a gyermekek a tiszteletet tanáraiknak, tanítóiknak s engedelmeskedjenek utasításaiknak. Ha a tanulásban és iskolaláto­gatásban zavar, mulasztások állnak be, akkor ennek az lesz a természetes következménye, hogy számos gyermek elveszti ezt az iskolaévet, vagy legalább nem lesz képes pótolni a mulasz­tásokat, ami jóvátehetetlen kárt okozna a szü­lőknek és az ifjúságnak egyaránt. Gyermekeikért elsősorban a szülők a felelő­sek és azért e mozgalmas időkben arra kérjük őket, ne hanyagolják el szülői kötelességüket s legyenek segítségére a magyar tanári és tanítói karnak nehéz munkájában, A magyar fiatalság akkor teljesiti legjobban nemzed kötelességét, ha érthető lelkesedése mel­lett tovább végzi tanulmányait és szorgalmasan látogatja az iskolát. Pozsony, 1938 október 10. A Szülőd társulatok Szövetsége nevében: Stelczer Lajos, titkár, dr. Fledschmann Gyula, az Egyesült Magyar Párt kulturreferense, Fizélyi Imre elnök. Uj tűzfészek ? Elzászban erőseiül az aiíanomista mazgalsm Francia aggodalmak ■ • A „z8!dingesek“ kívánságai 5 c&isűsai A gyaitusitottalckal siemfeesi b@$38fln!@!end5 az eljárás ■ Emelőre nem veszü-sk fal &sj állami szolgálatiba Ibrazíliai német követ, aki a braziliai májusi puccs- jban bizonyos szerepet játszott, nem persona grata jj többé Rio tíe Janeiro-ban s ezárt vissza kell hívni. (Berlini diplomáciai körökben attól tartanak, hogy jj Brazilia és Németország között megszakad a dip- j iomáciai viszony. fcési akadályok legyőzésére a korridoron ke- reszszíül egy szűk ellenkorridor fog húzódni, amely német fennhatóság alatt áll és amelyen vasút és ut halad Keleíporoszország felé. Ez a keresztkorridor mindössze egy vagy másfél kilo­méter széles lesz, í ■*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom