Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-09 / 231. (4674.) szám

8 'PMGMíMa^'.ZR hírlap 1938 október 9, vasárnap. iZEPLÖKET RÁNCOKAT MITESSZEREKET l*y tünteti el * M ARY krém ára 10 Kí víz 5 Kí Swiilitja. MART litmratorlBin Dr. Pollii; ta Utw Biatislm, MieéaliU 6 külső jelel. A háború után e háborús ideg­betegek nagyrészét sikerült megfelelő re- edukáció után az életnek visszaadnunk. De ismerek egész tömeg háborús hisztériás, pi- tiatikus, neuraszténiás beteget, kinél meg­maradtak, sőt kijegecesedtek a szervi zava­rok, akiknek gyógyulásához ma már nincsen remény, sőt állapotuk rosszabbodik az évek folyamán. — Több komplikációt okoztak a hadse­regben, már a háború alatt, a kifejezett el­mebaj-esetek. Talán az egy aggsági elme- gyöngeségen kívül sincsen az elmebajoknak egyetlen alakja sem, mely ne fordult volna elő megdöb­bentő tömegben a hadbavonulíak között Kötetet kellene írnom, ha mind részletezni, akarnám a háború hatását az egyes elme­bajokra. ELMEB7 JÓS HŐSÖK «— Kezdem például az elmegyöngeséggel. A legsúlyosabb esetek teljes imbecilitás, idiotizmus, ritkán fordultak elő, mert az ilyeneket kiküszöbölték a sorozásokon. An­nál gyakrabbi volt azonban az elmegyönge- ség szelidebb foka, úgy a melankóliára hajló depressziv hülyeség beteges nyugtalanság­gal éa külső hatásokra való túlzott reagálá­sokkal párosulva, mint a hülyeség mániákus, brutális cselekvésekben megnyilvánuló faj­tája, vagy az ösztönök perverziójával, bű­nöző hajlamokkal, szekszuális bűnözésekkel járó elmegyöngeség. összefoglalóan azt mondhatom, hogy a háború nem okoz elme- gyöngeséget, nem is súlyosítja azt, de a ki­vételes körülmények következtében oly erő­szakos és közveszélyes reakciókat vált ki az elmebetegekből, melyek nem következhet­nének be normális körülmények között. — Többé-kevésbé ugyanez mondható mindazokra az elmezavarokra vonatkozó­lag. melyeket a lelki képességek diszharmó­niába jellemez. Az ilyen beteg a legcsodálatosabb hős­tettekre képes, de egyben hajlama van megfeledkezni leg­elemibb emberi és katonai kötelességeiről is. Hiányzik belőle a képesség saját tetteinek s a fenyegető veszélynek elbírálására. A ci­vil életben az ilyen zavart ember hosszú évekig folytathat valamilyen gépies foglal­kozást, a háborúban azonban nem tudja el­viselni a fegyelmet, sem a lövészárok kol­lektivizmusát és kiszámíthatatlan cseleke­deteivel gyakran az egész hadialakulatot veszélvezteti. amelyben szolgálatot teljesít — Különösen közveszélvesek a hadveze­tőség szempontéból a hadbavonult periódi- kus elmebajosok. Mániákusok és melankóli- Icusok, akik betegségük egyik ciklusában raovooó katonák lehetnek, s a kővetkező ciklusban, ha tisztek, tönkretehetik az egész a!á;uk rendelt alakulatot — s mint közkato­nák is demoralizálhatják baitársaikat. A PARANOIÁS HADI KÁLVÁRIÁJA — A katonaorvosnak nehéz helyzete van velük szemben, mert ezek a bete^séoek a so- íozásnál csakoly nehezen állapíthatók meg, mint általában a haüucinatón'kus paranoia­forma pszichózisok is. minőket a háború szintén nem okoz ugyan, de kitörésüket elő- seoitf. Az ilyen beteg gyógyíthatatlan ma­rad a háború után is és háborús rokkantnak számit, noha valóbban betegsége a háború­tól tejesen független. — A traumatikus demenciákat a francia katonák — mint már említettem — ..obusi- te”-nek nevezték. Ezek odáig fajulhattak, hogy a páciens egész lelki élete megszűntnek látszott, a lelki zavar állandó delirfumig fo­kozódott. vagy telies apátiába ment át. Azonban ezek a megbetegedések az évek fölvamán javuló, sőt teliesen gyógyuló ten­denciát mutattak, s csak kivételesen j'egece- scdtek fixa ideává. — Legsúlyosabb helyzetbe kétségtele­nül a demenda praecox-os pádenst so­dorja a háború. Az 6 betegsége szervi baj. melv kizárja a beszámithatóságot. de amelyet feljebbvalói Csaknem minden esetben engedetlenségnek, szimulálásnak, szándékos gonoszságnak mi­nősítenek Cs állandóan büntetnek. A folyto­Időszerű sorskérdéseink a „Magyar Szemle" uj könyveiben „Zrínyi Miklós prózai munkái,, és „Mi a magyar?41 címmel jelennek meg a Magyar Szemle legújabb kötelei PRÁGA. — A háboruutáni magyar szel­lemi életnek és folyóiratirodalomnak két­ségkívül legjelentősebb vállalkozása a Székit Gyula szerkesztésében megjelenő ..Magyar Szemle" és a körötte kialakult nem2etpolitíkai mozgalom. Immár a tizen­kettedik évfolyamát járja a kitűnő folyóirat, amely ez idő alatt híven teljesítette az indu­láskor maga elé tűzött feladatát. A Magyar Szemle tizenkét éven át európai, keresztény, magyar kultúrát hirdetett és szolgált a leg­kitűnőbb magyar írógárda bevonásával és a jövőben is ezt kívánja folytatni, mert amint a folyóirat programja mondja: ez a kultuxa a mi legnagyobb, egyetlen kincsünk, melyet semmi idegen törekvésnek fel nem áldozhatunk! A „Magyar Szemle" munka­társai között ott látjuk az állampolitika, az egyházak és az egyetemek legkiválóbb kép­viselőit, a tudományos élet. a szociológia komoly szakmunkásait, a Márciusi Front minden jelentős íróját, akik mindnyájan jobb, magyarabb és emberibb jövő felé egyengetik boldogabb útját az egész ma­gyarságnak. A Magyar Szemle Társaság a folyóirat mellett két külön könyvsorozatot is indított. „Kincsestár" dmmel eddig majd másfél­száz kötetet adott ki. a nagy kiadványok közt csak nemrég jelentek meg Horváth Jáiustól a „Magyar Versek könyve", Bier- bauer Virgiltől „A magyar építészet törté­nete" és legutóbb Eckhardt Sándor nagy feltűnést keltett könyve: „A francia szel­lem". Mindegyik mü komoly eseménye volt nemcsak a magyar könyvpiacnak, hanem az egész magyar szellemi életnek is. Előkészületben levő két könyvkiadvá- nyáró' most tájékoztatja híveit a Társaság. A „Magyar Szemle Könyveidnek legköze­lebbi kötete egészen rendkívüli érdeklődés­re tart számot. A magyarság jeHemraj?át, nemzeti Önis­meretünk minden szempontot felölelő el­ső rendszerezését fogja nyújtani ez a na­gyobb terjedelmű könyv. „Mi a magyar?" — már a dm is sejtetni engedi a kiad­vány lényegét. Erre a ma oly időszerű kérdésre felelnek meg a kötetben a magyar szellemi életnek oly kiválóságai, mint Babits Mihály, Eckhardt Sándor, Gere- vich Tibor, Horváth János, Kodály Zol­tán, Ravasz László, Szekfü Gyula és Viski Károly, akik a tudós szakavatottságával és a toll művészetével mutatják be a magyar lélek évezredes fejlődésének képét és őrök je­gyeit. Történelmi, irodalmi, nyelvi, művé­szeti és néprajzi síkon a lehető legteljesebb kifejezését adják a magyar lét értelmének, a magyar szellem mivoltának, feleletet arra a fájdalmasan szép kérdésre, hogy mit je­lentett ezer éven át és mit jelent különö­sen ma, ebben az európaiaflan Európában magyarnak lenni? A kötet szerkesztését Szekfü Gyula vállalta. Másik nagy eseménye lesz a Magyar Szemle Társaság soron következő kiadvá­nyainak: a „Magyar Szemle Klasszikusad­nak második kötete. A Horváth íános által szerkesztett „Magyar Versek könyve" cí­mű antológia páratlan sikere után most „Zrínyi Miklós Prózai Munkáidnak min­den eddiginél teljesebb gyűjteményét bo­csátja útra. Soha nagvobb szüksége nem mutatkozott Zrinvi Miklós nemzetnevelő tanításainak, — mondja a Tájékoztató —> izzó hazafisá- gának a magyar köztudatba való beleoltásá- ra, önzetlen munkálkodásának, példaadó magyarságának megismerésére és követé­sére. mint éppen napjainkban. Az a célja a Társaságnak e mü kiadásával, hogy a mai nemzedék számára is hallhatóvá tegye Zrí­nyi szavait: „Szegény magyar nemzet, any- nvira jutott-e ügyed, hogy senki ne . is kiáltson fel veszedelmeden? hogy senkinek ne keseredjen meg szive romlásodon? Hall) meg engem, élő magyarl Nagy Isten, min­dent, akit tudok, kikiáltok, hogy énttilem elaluvásomért nemzetem vérét ne kérd elől." Lrr a feladatra, az iró, hadvezér és ál­lamférfi halhatatlan igéinek felélesztésére vállalkozik e történelmi időben a Magyar Szemle Társaság, midőn újból napvilágra hozza Zrinyí Miklós prózai müveit, amely­nek utoljára több mint negyven éve jelen­tek meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában s azóta teljesen kifogytak a könyvpiacról. Zrínyi Miklós prózai munkáit Markó Árpád alezredes, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, a neves hadtörténetiró rendezi sajtó alá s látja el bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegy­zetekkel. A gyűjteményben megjelenik Zrí­nyi Miklós „Siralmas panasza", a „Török áfium ellen való orvosság", a „Mátyás ki­rály életéről való elmélkedés", a „Tábori kis tracta" és a „Vitézi hadnagy", két ne­vezetes hadtudományi munka, amelynek ma újra időszerűvé teszik a kursaneci erdőben elpusztult magyar lángész megrázó tanítá­sait. (v. 1.) nos üldöztetés természetesen nagyon súlyos­bítja az ilyen beteg állapotát. Az ilyen be­tegség természte a beteg bizarrságai, furcsa gesztusai, groteszk félrebeszélése a laikus szemében mindig szimulálásnak fog föltűnni. Amellett az ilyen beteg hihetetlenül szug- gesztibilis, bármivel vádolják, mindent ma­gára vesz, s Így a legsúlyosabb megtorló el­járásoknak teszi ki magát. Időközönként a betegség remissziót ad. ami a föjebbvalót ismét meggyőzi arról, hogy szimulánssal áll szemben, akit elijesztett a szigor, de a baj kitörhet a legváratlanabb percben és közve­szélyessé válhatik. A SZIMULÁNSOK —> Mindezek természetesen csak odavetett megjegyzések lehetnek a háborús elmebajok fölöttébb bonyolult problémájához. Szólnom kellene például még a háborús toxikománia, nevezetesen a háborús alkoholizmus esetei­ről is. (A kokainizmus a front mögött ter­jedt el erősen a háború alatt, a hadseregben azonban az idült alkoholmérgezések elmekór esetei voltak Ijesztően gyakoriak.) Külön fi­gyelemreméltó volna a szimulálás kérdése is. Az elmebajt jól szimulálni ugyanis na­gyon nehéz, s az ily szimulánsok legnagyobb része valóban elmebeteg, s csak „hyperszi- muláns": súlyosabbnak igyekszik föltűntek- ni állapotát, mint amilyen. ... A világháború négy évének tapaszta­latai mindenesetre a háborús egészségügyi szolgálat átszervezésére kell, hogy vezesse­nek a jövőben és ebből a szempontból igen nagy fontossággal birnak. BENEDEK KÁROLY. Háziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál Az asszony Kötelessége törődni azzal, hogy bélmüködése rendben legyen, amit pe* dig úgy érhet el, ha reggelenként éhgyo-* mórra egy félpohár természetes „Ferenc. József4* keserüvizet iszik, amely enyhén és kellemesen, pontosán és biztosan szabályozza az anyagcsere folyamatát. Kér* dezze meg orvosát. m Forró siker jegyében mutatták be Budapesten a Simor-Asguthy-darabot BUDAPEST. — Tegnap sete a Városi Színház­ban díszelőadást rendeztek a debreceni repülőka­tasztrófánál tragikusan elhunyt htrlapirótársunk, Simor Miklós emlékezetére. A kiváló fiatal Írónak, az ugyancsak kiváló tehetségű eperjesi Ásguthy Erzsébet társaságában irt színdarabja, a „Gázmér­gezés a Domb-uccában“ került színre ünnepélyes külsőségek között. A darabot Horváth Árpád szín- társulata már bemutatta tavaly Debrecenben és pár hónappal ezelőtt, nyári állomáshelyén, Pester­zsébeten, most pedig a fővárosi közönség elé ke­rült igen gondos szereposztásban, uj kiállításban és hatásos rendezésben. A premiéren előadás előtt Gáspár Jenő. a Nemzeti Újság szerkesztője mély- hatású beszédben emlékezett meg Simor Miklós­ról. A bemutatónak forró, nagy sikere volt. Az előadásról legközelebb részletesebb beszámolót köz­lünk. (*) Milánóban előadják Hubay „Csárda-Jelenetét**, Budapestről Írják: A Magyar Királyi Operaház társu­latának firenzei vendégjátéka az olasz zenei élet egyik leghatalmasabb eseménye volt a múlt szezonban. A vendégjátéknak lehet tulajdonítani, hogy a milánói Scala igazgatósága lekötötte Hubay Jenő Csárda­jelenetét és azt rövidesen műsorára is tűzi. A magyar táncjátékot Harangozó Gyula tanítja be, a színpad­képet Oláh Gusztáv főrendező irányítása mellett ké­szítik. Oláh Gusztáv most egyhetes szabadságot kapott az Operaháztól és szerdán már Milánóba Is utazott, hogy' ott megbeszélje az előkészületeket. (*) Magyar Írók előadásszorozata a budapesti Egyetemi Körben. A budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetem nagymultu, komoly főiskolás egyesüle­tének, az Egyetemi Körnek tanárelnöki tisztét a gyen­gélkedő Szekfü Gyula professzortól Eckhardt Sándor, a francia irodalom egyetemi tanára, ezidel bölcsészet- karl dékán vette át Az uj tanárelnők az együttes meg­beszélések folyamán hozzájárult az 1938—39. évi programtervezethez, amelyben magyarságtudományi, irodalmi, közgazdasági és nyelvhelyességi szemináriu­mok szerepelnek. Továbbá kiváló irők, szociológusok és szakemberek előadásai vannak az uj tanév műso­rán. Már eddig felkérték többek közt a következő Író­kat: Kodály Zoltán, Pethő Sándor, Cs. Szabó László, Kerék Mihály, Illyés Gyula, Tamási Áron, Keresz- tury Dezső, Féja Géza, Szabó Zoltán, Katona Jenő, Erdei Ferenc. Ortutay Gyula és Gogolák Lajos. (*) Féja Géza uj könyvön dolgozik. A szlovákiai származású Féja Géza. a „Régi magyarság" dmü irodalomtörténet kiváló szerzője, akit nemrég mentet­tek fel az annak idején nagy vitát keltett „Vihar­sarok" dmü szociográfiája miatt inditott pörben — értesüléseink szerint most újabb munkán dolgozik. Készülő könyvében szülőföldjének, a kedves Barsnak és nevelő városának, Lévának állít méltó emléket. A „Kelet Népe" dmü folyóirat októberi számában közölt részlet Féja Géza lévai gyermekkori élményeit vilá­gítja meg, háttérben a századeleji barsi városka társa- daíomrajzával. Féja uj könyve a karácsonyi könyv­piacon jelenik meg. (*) A három történelmi jelentőségű Morseje! a rá­dióban. Marconl fia. áld most Rómában tartózkodik, a rádió történetéről folytatott érdekes beszélgetést Alexanderson ismert amerikai fizikussal. Ezt a beszél­getést közvetítette most az amerikai General Electric Corapany adóállomása, amely Shenectadyban műkö­dik. Az uj adóálomás megnyitásán közvetítették a be­szélgetést Rómából. Marconi fia megismételte azt a három, most már történelmi jelentőségű és emlékű Morse-jelet, amelyet annakidején édesapja küldött át Európából Amerikába, mint az első drótnélküli hír- jelzést (*) Dolores Del Rio visszatért Hollywoodba. Két évig volt távol Hollywoodtól az éjfekete hajú, gyö­nyörű szemű filmsztár, Dolores dél Rio. Ezt az időt az egyik legnagyobb newyorki Broadway-szinházban töltötte el, ahová egy revü főszerepére szerződött, amelyet több mint hétszázszor játszott el egyhuzam­ban. Dolorest filmszerződése már régen kötelezte vol­na, hogy visszatérjen a Fox-studióba, de színpadi Szerződése viszont addig kötötte öt a Broadwayhez, amig a revü műsoron marad Nemrégen sikerült „ki­váltani" Dolorest a revüböl, hogy elkészítsék vele Veszélyes zóna dmü izgalmas kalandorfilmjét A Shanghaiban játszóló aktuális témájú film rövidesen Európában is színre kerül. A ftaesouifj nmeik ntusate: ÁTLÓN: Apa kor este tik, (Doanae Durbla.) ALFA: Leopárdasszony. (K. Hepburn.) METROPOL: Falusi arisztokrata. TATRA: Lucerna. (Cseh film.) URÁNIA: Lovaglás ügy. (Magyar film.) VIGADÓ: Lovaglás ügy. (Kaboe Gyula.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom