Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-08 / 230. (4673.) szám

W | XVII. évf. 230 (4673) szám ■ Szombat ■ 1938 október 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vnl több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IU Panská nlice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal Prága II., Panská ulice IS, Hl. emelet • • TELEFON: 303-1 1. •• SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHfl Tiso elnökletével szlovák kormány alakult Trialisztikus berendezésű állammá alakítja át a Syrovy-kormány Csehszlovákiát — Zsolnán kikiáltották a szlovák autonómiát — Közös marad a köztársasági elnök, a központi kormány és parlament, a hadsereg és a küliigyek intézése Három autonóm kormányt s három országgyűlést tervez Prága •kft. ' ’. • ......................................................... ■ k-i.- • PR ÁGA. — A szlovák nemzet képvise­lőinek október 6-án lefolyt zsolnai határo­zatai óriási fordulatot jelentenek a cseh­szlovák állam struktúrájának fejlődésében. A szlovák néppárt rádiktálta akaratátnem- csak a centralista csehszlovák pártok szlo­vákiai képviselőire, hanem a prágai kor­mány is tudomásul vette a zsolnai határo­zatokat és ezeknek megfelelően alakítja át majd a csehszlovák alkotmányt. A zsolnai határozatok értelmében Tiso elnökletével azonnal megalakul az uj szlovák kormány, amelynek öt tagja lesz. A megalakítandó szlovák kormány elnökét Syrovy miniszter­elnök, mint az államfő helyettese nyomban Szlovákia teljhatalmú miniszterévé nevezte ki é;, fölkérte arra, hogy tegyen előterjesz­tést a további négy szlovák miniszter kine­vezésére. Ezzel de facto megvalósul az a követelés, amit Cérnák miniszter 24 órás határidővel terjesztett Beneá köztársasági elnök elé s amelynek nemteljesitése miatt Cérnák benyújtotta lemondását: neveze­tesen a szlovák néppárt által kívánt ténye­zők veszik át Szlovákiában a tényleges végrehajtó hatalmat. Szlovákia önkormány­zaténak de facto történő megvalósulását a centralista pártok kezdeményezésére október 28-ig — ha ugyan addig lesz ülése a nem­zetgyűlésnek— megfelelő törvénnyel fogják legalizálni. A törvény az a javaslat lesz, amelyet a szlovák néppárt az amerikai szlo­vák kiküldöttek jelenlétében junius elején, a pittsburghi szerződés jubileumának megün­neplésével kapcsolatban tartott pozsonyi nagygyűlésén fogadott el s amely ellen az agrárpárt másnap Hodzával az élén tízez­res tömeggel tüntetett Pozsonyban. A szlo­vák kormány megalkotásával az állam dua­lisztikus rendszerűvé változik, sőt Prága trialisztikus berendezést akar. Syrovy kor­mánya ugyanis a szlovák önkormányzat alkotmányának mintájára három tartományi kormányt tervez. Ezek közül az első a cseh tartományok, a másik Szlovákország, a har­madik Kárpátalja tartományi kormánya lesz s a három tartomány egyforma berendezés­sel fog bírni. Természetesen mindhárom tartományi kormány mellett törvényhozó testület is fog működni, a tartományi kormány a saját or­szággyűlésének lesz felelős. Hí történt október 6-án Zsolnán? A zsolnai események központjában a szlo­vák néppárt állott. A néppárt vezérlete a tanácskozásra a legszélesebb önkormányzat tervével jött Zsolnára. A párt országos vég­rehajtó bizottsága kora reggel megkezdte tanácskozásait a Katolikus Ház termeiben s tíz órára hatalmas tömegek gyűltek egybe a térre, mert történelmi fontosságú deklaráció meghozatalára számítottak. Tiz órakor a szlovák néppárt vezetői Tiso ügyvezető al- elnökkel az élükön megjelentek a Katolikus Ház erkélyén és az egybegyült tömeg előtt Tiso képviselő fölolvasta a szlovák nemzet manifesztumát a világ népeihez. Tiso után Cérnák volt miniszter, majd pedig Sidor nemzetgyűlési képviselő, a Slovák főszer­kesztője mondott beszédet. A nagy lelkese­déssel fogadott megnyilatkozások után a szlovák néppárt megbízottai a csehszlovák agrárpárt szlovákiai szárnyának megbizot- taival ültek össze tanácskozásra. Föltünést keltett, hogy Hodza volt miniszterelnök nem jött el Zsolnára, pedig az agrárpárt vala­mennyi nevezetesebb szlovák funkcionáriu­sa megjelent a történelmi fontosságú tanács­kozásra. Annál is inkább föltűnt ez, mert köztudomású volt, hogy Hodza Prága meg­bízásából fontos missziót vállalt a szlovák tanácskozásokon. Mint értesülünk, Hodza betegen fekszik és Prágában tartózkodik s mindössze leve­let küldött párthiveihez és ebben a levél­ben meghagyta nekik, hogy ha más lehető­séget nem látnak, akkor fönntartás nélkül csatlakozzanak a szlovák néppárt követelé­seihez s igyekezzenek a szlovák néppárt befolyását belülről a legnagyobb mértékig ellensúlyozni. Ezzel a hátsó gondolattal csal lakozott a néppárti autonomista pro­gramhoz a cseh néppárt, a cseh iparospárt és a cseh fasiszta párt szlovákiai szárnya is. A közös tanácskozások eredménye volt az öttagú szlovák kormány megalakításának terve. Az öt szlovák miniszter hatásköre A terv szerint a szlovák kormány öt tár­cából fog állani. Az öt miniszter hatásköre a következő lesz: 1. belügy, igazságügy és közegészségügy, 2. közlekedésügy, vagyis a posta- és vasutigazgatás, 3. gazdasági ügyek, vagyis a közmunka, kereskedelem, ipar és földmüvelésügy, 4. közmüveiődés- ügy, amely az iskolaügyi minisztérium ha­táskörét öleli föl, 5. pénzügy és szociális ügyek. Ez az utóbbi tárca a pénzügymi­nisztérium és a népjóléti tárca föladatait látja majd el. A miniszterek egyike a mi­niszterek szerepét tölti be. Mind az öt mi­niszter egyúttal tagja a központi kormány­nak. A beosztás szerint a központi minisz­tériumok legtöbbjének hatáskörét a tarto­mányi miniszter veszi át. A központi kor­mány magva a közös külügyminisztérium, a közös honvédelmi és a közös pénzügymi­nisztérium maradna. A három közös minisz- FOLYTATÁSA A 2. OLDAL 2. HASÁBJÁN (sp) w Az események villámgyorsan kö­vetik egymást A berlini nemzetközi bizott­ság megszabta a német-megszállás határait, amelyek csaknem azonosak a godesbergi német ultimátumban követelt határokkal. A történelmi országok német határterületeit 'minden oldalról megszállják a német csapa­tok és több helyen, igy főleg az Adler- hegység vidékén csehtöbbségü vidékeket is elfoglalnak. Ezt az utóbbi intézkedést a ber­lini bizottság azzal magyarázza, hogy az uj csehszlovák állam területén sokhelyütt né­met nyelvszigetek maradnak s ezért a né­metek mintegy kárpótlásként cseh nyelvszi­geteket vesznek föl az okkupációs terület határai közé. Megemlítik az iglaui és a szlo­vákiai német vidékeket, amelyek fejében a hulcsini és a stembergi cseheket bekebele­zik. Az ötödik megszállási zónáról történt berlini döntés legfontosabb alapelve az, hogy a nagyhatalmak az 1910-es és nem az 1930-as népszámlálást tették meg a tárgya­lás alapjául és a „túlnyomóan németektől lakott területek” nagyságát a háboruelőtti viszonyok szerint Ítélték meg. Mindenki tudja, hogy 1910 és főleg a világháború óta hatalmas vándorlások történtek a köztársa­ság határain belül s ezért az 1910-es adatok egész más képet mutatnak a nemzetiségi vi­szonyokról, mint a legújabb statisztikák. így történhetett azután, hogy a németek sokkal mélyebbre nyomultak be cseh területre, mint a legújabb etnográfiai határok kijelölnék. Prágától alig hetven kilométerre van északi irányban Wegstadtlnél az uj megszállási határ, Pilsentől pedig alig öt kilométerre fekszik Littitz község, amelybe a németek még bevonulnak. A köztársaság közgazdasága szempontjá­ból a legfájdalmasabbak azok a vesztesé­gek, amelyek Csehszlovákiát a morvaorszá­gi vasútvonalak mentén érik. A német meg­szállás a köztársaság főütőereit több helyen kettévágja. így főleg Zwittaunál, továbbá Brünn alatt Ausspitznál és Lundenburgnál. Ezen a vidéken kerül a legközelebb egy­máshoz a két német határ, az északi és a déli s légvonalban alig hetven kilométer széles itt a köztársaság. A vasútvonalak kérdésé­ben bizonyos megegyezés történt Csehszlo­vákia és Németország között, de a fővona­lakon való közlekedés a jövőben a végleges határok rendezéséig csak német megszállott területen keresztül történhetik. Az egyetlen többé-kevésbé kiépített vasútvonal, amelyen a köztársaság nyugati része a keleti résszel érintkezhet, Kolinon és Iglauon át vezet Brünnbe, innen pedig a Vlára-szoroson, vagy a puhói uj vasútvonalon át tovább Szlovákiába. E vasútvonal többnyire egy­vágányú és nincs egyelőre berendezve nagy megterhelésre. A köztársaság uj közgazda­ságának első teendője lesz, hogy az össze­köttetést* a nyugati és a keleti rész között jobban biztosítsa. A népszavazásról Berlinben egyelőre nem történt intézkedés. Korai volna megmonda­ni, hogy a német katonai megszállás után milyen formák között történik meg a nép­szavazás a megszállott területen. Egyesek szerint népszavazásra most már egyáltalán nem kerül sor és a berlini bizottság, amely hétfőn újból összeül, kisebb-nagyobb kor­rektúrákkal most már csak a határokat fog­ja megállapítani és a lakosság kicseréléséről gondoskodik. Ez a kicserélés máris javában folyik: a német közalkalmazottakat cseh vi­dékekről mindenütt villámgyorsan áthelyez­ték német vidékekre, úgyhogy a németek ott találják és átveszik őket. Ugyanígy Prá­gába költöztek a cseh hivatalnokok is. Bennünket, magyarokat az uj német meg­szállott területek kérdésében egyetlen pont érdekel: Ligetfalu. Pozsonynál a német ok­kupációs határ a Duna vonalával egyezik meg, azaz Pozsonytól szembe német katona-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom