Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)
1938-10-07 / 229. (4672.) szám
XVII. évf. 229 (4672) szám ■ Péntek ■ 1938 október 7 Előfizetési ér'j évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ft képes melléklettel ha vonként 2.50 Ké-val több. Egyet szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség Prága IU Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11. 111. emelet • * TELEFOM: 303-11 s» • SílRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHfl. Közös deklaráció Zsolnán a szlovákság követeléseiről A szlovák néppárt, a szlovák agráriusok és a szlovák nemzetiek közös állásfoglalása - A tegszélesePPkorü autonómia alapján — Tárgyalások a szlovák és ruszin nemzet képviselői között — Benes rádióbeszédben indo meg lemondását Létrejött a megegyezés (d) A nagy események zuhatagában Benes lemondása %em a legnagyobb eseménye a csehszlovák köztársaság jubiláns huszadik esztendejének, mert a müncheni határreviziós határozat nagyobb és fontosabb, de Benes távozása kétségtelenül a legszimbólikusabb esemény. Mert Benes félreállása egy husz- esztendős külpolitikai irányzatnak, egy huszesztendős állampolitikai fejlődésnek zárókövét jelenti. Lezárult az a két évtizedes korszak, amelynek külpolitikáját megszakítás nélkül és úgyszólván beleszólás nélkül egyetlenegy ember, Benes intézte. Mert azt a háromhavi kis intermezzót kivéve, amíg 1935- ben, Benesnek köztársasági elnökké történt megválasztása után Hodza irányította a külügyi hivatalt, mindig Benes volt a külügyek teljhatalmú intézője. Az utóbbi három évben is. Mert Krofta csak név volt, a benesi külpolitika engedelmes és totális végrehajtója, Bene§ elnök külügyi államtitkára. És igy elmondható, hogy mindaz, ami az utóbbi hónapokban Csehszlovákia körül és Csehszlovákiával történt, az mind a Benes-féle egyvágányú külpolitikának a gyümölcse. A külföld a csehszlovák köztársaságot két személyiségen át ismerte: a külföld számára Csehszlovákia tizenhét évig Masaryk és három év óta Benes köztársasága volt. S valóban, kevés nemzetnek a történelmében játszik olyan döntő fontosságú szerepet egy személy, mint amilyen elhatározó szerepet a csehszlovák nemzet történelmében BeneS játszott. A személye körüli legendát maga Masaryk teremtette meg, .amikor kimondta, hogy a külügyek élén pótolhatatlan és tizenhét esztendős elnöksége alatt a parlamenti és hivatalnokkormányok váltakozása során Benest soha nem engedte elmozdítani a külügyminisztérium éléről. A legenda akkor vált teljessé, amikor Masaryk a köztársasági elnöki székben is egyedül őt kívánta látni utódának. A legenda diadalmasan győzött. Benes elnöksége mellett szavaztak nemcsak a szocialisták, hanem a cseh és szlovák néppártiak, sőt a kommunisták is. Igaz, hogy cseh részről, elsősorban pedig Hodza és köre azzal a számítással támogatták, hogy Benes elnökválasztásával Hodza számára megüresedik a kül- ügvminiszteri tárca s igy a külügyi téren a jobboldal realisztikusabb külpolitikai koncepcióit), amely már számolt a változott viszonyokkal és a nagyhatalmak közti erőeltolódással, végre talán érvényre juthat' majd a baloldali ideológiával és tradíciókkal átPRAGA. —■ Zsolnán ma jutottak döntő stádiumba a szlovák pártok tanácskozásai. A szlovák néppárt végrehajtó bizottságának ülése mellett értekezletre gyűltek össze a csehszlovák agrárpárt szlovákiai törvényhozói és a szlovák nemzeti párt vezetői is. A tanácskozásoknak az a céljuk, hogy az autonómisták és az autonómia eddigi főéi- lenzőinek ismert agrárpárti centralisták közös alapot találjanak a Szlovák követeléseket illetően. Az agrárpárt szlovák szárnya úgy igyekszik mérsékelni a szlovák néppárt radikalizmusát, hogy egy hét óta az agrárok autonómista programot hirdetnek. Hodza Milán volt miniszterelnök ebben a vonatkozásban fontos misszióval érkezett Prágából Zsolnára. Lapunk zártáig a tárgyalások eredményéről nem érkeztek megbízható hírek Prágába, de több forrás azt jelenti, hogy a három szlovák párt között létrejött a megegyezés és egy háromtagú bizottság, amely Tiso képviselőből, Zatko mérnökből és Ursiny szenátorból állott, megszövegezte a szlovák nemzet követeléseit proklamáló zsolnai deklaráció szövegét. A szlovák nemzet képviseitatott régi külpolitikai irányzattal szemben. Ez hiú számításnak bizonyult, mert három havi intermezzo után Hodzának távoznia kellett a külügyek éléről s Benes régi államtitkárának neve alatt a régi rezsim egész tegnapig, Chvalkovsky kinevezéséig még nagyobb következetességgel folytatta régi irányát. Benes mint elnök nagyobb hatalmat összpontosított kezében, mint amilyennel Masaryk rendelkezett. Három év alatt főleg a nemzetvédelmi törvények segítségével kibővítette az elnöki hivatal hatáskörét. Nemzete a nemzetvezérnek kijáró abszolút bizalommal övezte és egyre több hatalommal ruházta föl. S igy az elnöki hatáskör kiszélesedett, a kormányé megszükült. Megmutatkozott ez a hatásköri eltolódás a nemzetiségi tárgyalásoknál is. A Hodza-kormány többhavi formalisztikus jellegű tárgyalásai után az első lényegesebb lépés a köztársasági elnöknek volt fenntartva <s csak az elnök úgynevezett negyedik tervében szerepeli a cagymegyeautonómia, amely komolyabb engedményt és közeledési lehetőséget jelentett. Az események sodra azonban A Tele gráf szerint a kedd esti késői óráikban a szlovák néppártiak és az agrárpártiak közös értekezlete megegyezésre jutott. A megegyezés részleteit dr. Tiso képviselő, dr, Zatka mérnök j és Ursiny szenátor dolgozták ki. Csütörtökön a megegyezést aláírják és közös nyilatkozatot adnak ki. A legutolsó híradás szerint a megegyezéshez a kommunisták is csatlakoztak. A zsolnai Katolikus Ház előtt, amelyben a szlovák néppárt végrehajtó bizottsága ülésezik, nagy tömeg verődött össze. Délelőtt 11 órakor dr. Tiso képviselő kijött az erkélyre s beszédet mondott. Hét szakszervezet eltérő álláspontot foglalt el a megegyezéssel szemben. — A regeli óráktól tartanak a szlovákok közti tanácskozások. A helyzetet úgy ítélik meg, hogy a megegyezés eredménye egész Szlovákia autonómiája lesz. Milyen a hangulat Zsolnán! Az Expres másik helyén a következőket mondja: — Zsolnán nemcsak a szlovák néppártiak, hanem a koalíciós pártok szlovák törvényhozói is megmutatta, hogy a terv valakinek a lassúsága miatt megkésve érkezett. Általában az egész benesi politikára az a legjellemzőbb, hogy sztatikád jellegű volt. A megszerzett pozíciókhoz való görcsös ragaszkodása miatt rendszerint megvárta, amíg az események maguk nem késztetik álláspontja korrigálására vagy feladására. Defenzív külpolitika volt, de a defenzivitással járó mozdulatlanságot, a kivárás és időnyerés taktikáját túlzásba vitte. Húsz évig várt a nemzetiségi probléma megoldásával. És a mai napig halasztotta a szlovák és ruszin önkormányzat integrális megoldását. Ez a politika nem preventive alkalmazkodott az európai erők közti változásokhoz, hanem megvárta a befejezett tényeket s utólag cselekedett. S ez a tragikus cseh szempontból BeneS késlekedő pasz- sziv módszerében. A cseh jobboldal idejében meglátta e politikai módszer hátrányait s főleg ezért tett kísérletet 1935-ben a köztársasági elnöki szék megszerzésére, vagy legalább a külügyi tárca birtokbavételére. Mindkét kísérlet eredménytelenül végződött. Most végre a jobboldal megkapta a külügyi tárcát és BeneS lemondásával esetleg az elnöki jelen vannak. A telefonjelentések szerint az ott uralkodó hangulatból nem nagyon lehet rózsásnak nézni a helyzetet. Azt vélik Prága szemére, hogy elhatározásával mindig legalább 24 órával késik. Legszélesebbkcrü önkormányzat Az Expres jelenti: A zsolnai tanácskozások kedden két irányban haladtak. Az egyik irány a szlovák néppárt, a másikai a szlovák agráriusok képviselték. Délelőtt a szlovák néppárt szükebb elnöksége tartott ülést. A Rémi-szállóban ültek össze az agrárpárti képviselők és szenátorok. Azután a szlovák néppárt képviselői és szenátorai tanácskoztak s tanácskozásuknak ugyanaz volt a tárgya, mint az elnökségé. Az ülésen azt a határozatot hozzák, hogy a szlovák néppárt és az agrárpárt négy-négy tagú delegációja közös értekezletet tartson s ezen közösen szövegezik meg a szlovák követeméltóságot is, de post íacta, a müncheni eredmények után kapja meg. A benesi politika realisztikusnak, csak a puszta tényekre építőnek vallotta magát. De nem volt elég realisztikus, .mert csak retrospektív volt, csak a múltban szerzett és a jelenben tartott pozíciókat látta, csák azok valóságában hitt, ellenben nem tudta és nem akarta elképzelni az azoktól eltérő más lehetőségeket is, amelyeket Kramár annyira előre látott. Egy tudós foglalkozhatik pusztán tény- megállapitásokkal és helyzetanalizissel, jó történész lehet belőle, de egy politikusnak a jelen tények ismeretén felül képzelettel, is kell rendelkeznie s előre kell látnia a lehetőségeket. A be- neSi külpolitika túlságosan a múltban és a jelenben élt, s rosszul látta a legközelebbi jövőt. Az utolsó pillanatig makacsul nem hitt, még Berch- tesgaden és Godesberg után sem hitt a müncheni megoldás lehetőségében. A cseh nemzet számára végtelenül nagy történelmi tanulságokat rejt Benes hallatlan méretű ragyogásának és bukásának esete. De ezeket a tanulságokat magának a cseh nemzetnek kell majd levonnak Mert Benes politikája tévedett, de a tévedés következményeit a nemzet viseli. lói a kárpátorosz nép kiküldötteivel is tárgyaltak. I A zsolnai tanácskozásokról a prágai déli lapok a következőkben számolnak be: