Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)
1938-10-04 / 226. (4669.) szám
évf. 226 (4669) szám ■ Kedd ■ 1938 október 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, J\ szlovákiai és kárpátaljai magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t . R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOLltlkai Tiapitapjű Egyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II* Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHR. Prága elismerte a magyarság önrendelkezési jogát A területi kérdések rendezésére a legközelebbi napokban összeül egy csehszlovák-magyar vegyes bizottság — Hivatalos prágai jelentés a prágai magyar követ többszöri demarsának eredményéről — PRÁGA. — A csehszlovák kormány vasárnap a következő hivatalos jelentést adta ki: — A négy nagyhatalom müncheni határozatairól szóló jegyzőkönyvben közvetve emlités történt arról, hogy most a Csehszlovákiában élő magyarok kérdésének elintézése is sorra kerül. Tegnap Imrédy magyar miniszterelnök is figyelmet szentelt ennek a kérdésnek rádiónyilatkozatában, amelyben főelvként azt szögezte le, hogy Magyarország azt kívánja, hogy a magyarok ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a többi nemzetiségek. A csehszlovák kormány tegnapi határozatával megoldván a csehszlovákiai * lengyelek kérdését a lengyel javaslatok elfogadásával, kezdeményezően látott hozzá a magyar kérdés megoldásához is. Dr. Krofta Kamii külügyminiszter tegnap este 23 órakor jegyzéket nyújtott át a prágai magyar követnek, amelyben tolmácsolja a csehszlovák kormány ama javaslatát, hogy a lehető legrövidebb időn belül létesüljön egy vegyes csehszlovák—magyar szakértő bizottság, amely megvizsgálja a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáját s javaslatokat készít annak megoldására. Csaknem egyidejűleg a prágai magyar követ is jegyzéket nyújtott át dr, Krofta külügyminiszternek s ebben a magyar kormány a müncheni konferencia határozatára való tekintettel azt kívánja, hogy a budapesti és a prágai kormányok között közvetlen tárgyalásik induljanak meg és sürgős választ kíván arról, hogy a csehszlovák kormány hol és mikor hajlandó ezt a tárgyalást megkezdeni. E tárgyalások gyors lefolytatását és azok pozitív befejezését a magyar kormány nemcsak a két érdekelt állam, hanem egész Európa érdekében valónak tartja. Közvetlen tárgyalás „a békii- lékenység szellemében" — A csehszlovák kormány, amely e napokban ismételten tanujelét adta szélsőséges békülékenységének az európai béke érdekében, amelynek kedvéért a cseh és a szlovák nép Középeurópa békés és boldog jövőjéért való történelmi felelősségének tudatában a legsúlyosabb áldozatokat hozta, kezdeményezésével bebizonyította, hogy elvben a békülékenység szellemében kész tárgyalni a kérdésről a magyar kormánnyal, amely szellemből a jövőben lojális együttműködés jöhetne létre a két állam között. A csehszlovák kormány eme lépéseiről a román és a jugoszláv kormány tájékoztatást nyert. önrendelkezési jég, vegyes csehszlovák-magyar bizottság Vasárnap este a fönti jelentéshez a prágai rádió a következő hivatalos pótközlést adta: — Azzal a nyomással kapcsolatban, amelyet Csehszlovákiára a német többségű határmenti területeknek a csehszlovák köztársaságtól való elcsatolása és a német birodalomhoz való kapcsolása érdekében történt, a magyar kormány prágai követe utján az utóbbi napokban többizben közbelépett a prágai kormánynál s a csehszlovákiai magyar nemzetiségű polgárok részére ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket követelte, amelyeket az itteni német nemzetiségű polgárok kaptak. Mivel ennél a magyar kormány a mi vezető alkotmányos tényezőink ama nyilatkozatára is hivatkozott, hogy a mi magyar polgárainknak mindazt biztosítani kívánjuk, amit az itteni németeknek nyújtunk, ezért erre azt a fölvilágositást nyerte, hogy a nemzeti kisebbségek egyenlő bánásmódjáról szóló nyilatkozatok csak az állam keretein belülre vonatkoztak, mig a szudétanémet kérdés nemzetközi megtárgyalása egészen más alapon fejlődött. Egyidejűleg biztosítást kapott a magyar kormány arra vonatkozólag, hogy a csehszlovák kormány a magyar nemzetiségű csehszlovák polgárok részére kész elismerni mindazokat a jogokat, amelyeket a köztársaságunk német polgáraival való tárgyalásaink során kidolgozott nemzetiségi statútumba iktattunk be. A magyar kormány azonban ezzel nem elégedett meg, hanem azt kívánta, hogy a köztársaságunkban élő magyarok ugyanúgy önrendelkezési jogot nyerjenek, mint a németek. A négy nyugati nagyhatalom müncheni elhatározásában magyarjaink eme követelése mellé állt s hasonlóképen kénytelenek voltunk beleegyezni az önrendelkezési jog alapján nemcsak a német többségű területeknek, hanem a lengyel többségű területeknek a köztársaságunktól való elcsatolásá- ba is. A dolgok ilyen állása mellett a csehszlovák kormány nem utasíthatta el a magyar kormány kívánságát, hogy vele a jelzett értelemben a magyarokra vonatkozólag is igyekezzék megegyezni az önrendelkezési jog érvényesítése céljából. Az erre vonatkozó tárgyalásokat csehszlovák—magyar szakértőkből álló külön bizottságra bízza, amely a legközelebbi napokban megkezdi működését. Prága értesítette Budapestet és Belgrádot A Poledni List a csehszlovák—magyar tárgyalásokról a következőket mondja: — A Magyarország részére való területátengedés kérdése nemcsak csehszlovák ügy. Csehszlovákiának szövetségi szerződése van Jugoszláviával és a kisantanttal. Az utóbbi napokban biztosítottak bennünket afelől, hogy mindkét kisantantállam kötelezőnek tekinti ezt a szerződést. Mivel Romániában és Jugoszláviában együttvéve kétszer annyi magyar él, mint Csehszlovákiában, ezért kötelesek voltunk Belgrádnak és Bukarestnek erről közlést tenni s kötelesek vagyunk a két testvérállam döntését bevárni. Legfrissebb értesüléseink szerint Budapest nyomban kapcsolatba lépett Belgráddal (d) A sorsrendelte véletlenek csodálatos’ találkozása játszódott le tegnap este az éterben. Budapestről egy magyar asszony imádsága szállt a szikrák szárnyán a magasba, a testei ,^sp a csehszlovákiai magyarok jobb sorSSért imádkozott. Alig hangzott el a reménykedő, de még bizonytalanul bizakodó testvérhang, a következő pillanatban Prágából szinte válaszként, az imádság gondviselésszerü teljesítéseként egy történelmi fontosságú rádióbejelentés hangzott el: a cseh nyelven szóló hang közölte, hogy a csehszlovák kormány megadta azt, amit húsz évvel ezelőtt a békeszerződéseket diktáló hatalmak a csehszlovákiai magyarságtól megtagadtak, amiért két évtized óta lankadatlanul küzdöttünk, amit hivő szívvel és imádságos lélekkel kívántunk és vártunk: elismerte a magyarság önrendelkezési jogát. A népek legfőbb jogát: az önrendelkezési jogot. Aki az éterküldéseket figyelve a véletlennek ezt a sorsrendezte csodálatos csattanó egymásutánját átélte, az ennek a pillanatnak megrázó mélységét és áhítatát az életben soha nem fogja elfelejteni. És sohasem fogja mondhatni azt, hogy a történelemben csak véletlenek vannak, hanem azt fogja hirdetni, hogy a történelemben örök logika van.. A történelem száz év óta a nemzeti eszme irányában halad. Az erős nemzetek erős akaratának irányában. Egy népnek nagyon kell akarnia valamit, hogy akarata a történelem egyéb erői és ellenerői között érvényre jusson. A Gondviselés kegyelmének járó mélységes hálánk mellett elsősorban annak köszönhetjük önrendelkezési jogunkat, hogy a népek eme legelemibb jogát mindig nagyon akartuk, mindennél jobban akartuk és egyedül ezt akartuk. Ám hogy ez a napsugaras októberi nap valóban fölragyogott ránk, azt mégsem csak magunknak, hanem annak köszönhetjük, hogy ezt nemcsak mi, a magyarság kisebbségi sorsban élő töredéke, hanem az egész egyetemes magyar nemzet akarta. A Gondviselés kegye az is, hogy ilyen történelmi pillanatokban az egész magyar nemzet élére olyan férfiakat választott ki, akik a magyar géniusznak s a magyar sorsnak sze- rencséskezü irányitói. És hálánkból ki nem felejthetjük más népek nemes nagyjait és Vezéreit sem, akik pusztán igazságszeretetből, merő emberi idealizmusból számunkra is a többi népekkel egyenlő jogot és helyet követeltek a nap alatt. Elégtétellel állapíthatjuk meg ebben a pillanatban, hogy a történelmi fejlődés százszázalékosan igazolta a csehszlovákiai magyar nemzetiség huszévi programját és politikáját. A magyarság hivatott népképviselői " Szüllő, Jaross, Esterházy húsz év elmúltával egy jottányival sem vallottak és kívántak többet vagy, kevesebbet, mint amit első ünnepélyes parlamenti deklarációjában Körmendy-Éke^ és Szent-Ivány bejelentett. Egy és ugyanazt kívánták: az önrendelkezést. Eddig a magyarság számára október csak borús napokat hozott. Október eddig a véres aradi Golgota hónapja, egy nemzeti széthullásba fulladt gyászos emlékű őszi forradalom hava volt. Most egy napsütést ígérő októberi nap virradt ránk. Kívánjuk, hogy a történelmi igazságosság abban is legyen kegyes hozzánk, hogy amiképpen eddig mindig lovagias politikai tényezőként tiszta fegyverekkel az erkölcsi és politikai igazság érveivel legális módon vívtuk harcunkat, ugyanúgy korrekt keretek közt, Prága részéről is megértve mindkét fél számára a teljes történelmi igazságosság jegyében juttassuk nyugvópontra politikai küzdelmünket, melynek végcélja és megoldása a legigazságosabb és legdemokratikusabb népjog: az önrendelkezés*
