Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-19 / 239. (4682.) szám

Előfizetési ár s évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K&, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám Ara 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Csehszlovákia sürgősen rendezni kívánja a magyar határt A tárgyalások már szerdán megindulnak? - Imrédy Béla fontos nyilatkozata a magyar-csehszlovák helyzetről - „Prága némileg módosult alapiról ir PRÁGA. — Az eredeti elképzelésekkel ellentétben, Chvalkovsky külügyminiszter hétfőn nem nyilatkozott az állandó bizott­ságnak. Megelégedett azzal, hogy minisz­tertársait tájékoztatta a Hitlerrel és Ribben- troppal folytatott megbeszélések eredményé­ről. Hivatalosan sem Németországban, sem Csehszlovákiában nem adtak ki jelentést Chvalkovsky németországi tárgyalásairól, de a külsőségekből, igy például a fogadta­tás udvariasságából arra lehet következtet­ni, hogy a tárgyalások nyugodt légkörben folytak le. Az állandó bizottság előtt hétfőn a kor­mány képviseletében Kalfus pénzügyminisz­ter jelent meg. A kormány három törvény- javaslatot mutatott be a bizottságban, az első a 3.75 százalékos kincstári jegyek ese­dékességének elhalasztására vonatkozott. E kincstári jegyeket november elsején kellett volna kifizetni. A második javaslat a keres­kedelmi kamarák szervezetének megváltoz­tatására vonatkozik s ezt a javaslatot Buday szlovák néppárti szenátor ismerteti. A har­madik javaslat a tőkerészesedésre szóló ren­delkezések korlátozására vonatkozik és elő­adója Remes szociáldemokrata képviselő. Ez a harmadik javaslat a legfontosabb a három közül. A határ rendezése előtt lehetetlen a gazdasági átszervezést megkezdeni Félhivatalosan a következőket közlik: — Állampolitikánk legfontosabb kérdése még mindig az állami határok problémája. Csehország és Morvaország német terüle­teinek megszállása befejeződött, de a végér­vényes határokat még nem vonták meg. A tárgyalások folynak és egyelőre nem mond­hatjuk meg, hogy a helyi korrektúrák mi­lyen arányúak lehetnek. Csak megfeszített ^ munkával és óvatos* magatartásunkkal ér­hetjük el azokat a javításokat, amelyekre a csehszlovák gazdasági életnek szüksége van. — Még nehezebb Szlovákia és Kárpát­alja határainak megállapitása Magyarország felé. A komáromi tárgyalások megszakítása nem jelenti a tárgyalások végét. Ma mér biztos, az illetékes európai tényezők, de Budapest és Prága is biztosra veszik a tár­gyalások fölujitását, természetesen némileg megváltoztatott alapokon. Egyelőre korai minden kombináció, amely e tárgyalásokra és időpontjukra vonatkozik. Chvalkovsky külügyminiszter hétfőn a határkérdésről tár­gyalt Tiso és Öurcánsky szlovák, Bacinsky és Révay kárpátaljai miniszterekkel. Politi­kánkat teljesen erre a kérdésre összpontosít­juk, mert megoldása nélkül lehetetlen újjá­szervezni állami közigazgatásunkat és gaz­dasági életünket. A kormányt és különösen, a külügyminisztert céltudatos fegyelemmel j támogatni kell e tárgyalásoknál. Minden' meggondolatlan tett, vagy elsietett szó csak árthat pozíciónknak. Politikánk további cél­ja az összeköttetések megjavítása a külföld­del és az árucsere a megszállott területekkel. A német álláspont BERLIN. — Mint jelentettük, négy csehszlo­vák miniszter utazott Berlinbe, hogy ott gazda­sági tárgyalásokat folytasson. A minisztereket barátságosan fogadták. Német felfogás szerint a csehszlovák-magyar konfliktus Hitler berch- tesgadeni tárgyalásai után megenyhült, mert Chvalkovsky és Darányi megértették a Führer intenciót. Berlinben megegyezést várnak azon az alapon, hogy a túlnyomóan magyaroktól la­kott rész visszakerül Magyarországhoz, mig a vitás területen népszavazás lesz. A birodalom különféle Okok miatt a Bzlovéikok érdeíkeit épp úgy figyelembe veszi, mint a magyarokét Bizo­nyos körök arról beszélnek, hogy néhány ki­sebbségnek megadják azt a jogot hogy önmaguk döntsenek jövőjükről. Ez kizárólag Kárpátaljára vonatkozhat és Németországban azt várják, hogy ez az országrész népszavazás nélkül el fog­ja határozni, hogy mint autonóm köztársaság Csehszlovákiában marad. Mussolini és a szlovák kérdés RÓMA. — Az Informatáone Diplomatica je­lentése szerint Chvalkovsky külügyminiszter Mussolininál tett bucsulátogatása alkalmával megtudta, hogy számíthat Olaszország barátsá­gára, amint a függő kérdések megoldódnak. Olaszország állítólag elejtette a közös lengyel- magyar határ tervét. Imrédy Béla optimista nyilatkozata BUDAPEST. — A magyar lapok azt a berlini jelentést közlik, hogy Csehszlovákia és Magyarország között közvetlen tárgya­lások ismét Komáromban vagy Pozsony­ban lesznek. A tárgyalások újrakezdésének időpontja bizonytalan, mert mindkét fél a másiktól várja a kezdeményezést. A német külügyminisztérium „jólértesültek" szerint mindkét félre mérséklő befolyást gyakorol, úgy vélve, hogy a közvetlen érintkezés hasznosabb a négyes értekezletnéL Imrédy Béla miniszterelnök a csehszlová­kiai problémáról a Magyar Távirati Irodá­nak a következő nyilatkozatot adtat — A komáromi tárgyalások megszaka­dása után első és természetes lépésünk volt a müncheni határozatban részes s velünk baráti viszonyban álló német és olasz nagy­hatalmakhoz fordulni, ahol külön kiküldöt­teink az előállott helyzetre vonatkozó felfo­gásunkat ismertették. E lépésünk hatása alatt különböző országok külügyi hivatalai között élénk diplomáciai tevékenység folyik a magyarlakta területek visszacsatolása ér­dekében. A magyar kormány mindent elkö­vet a megoldás meggyorsítására, de minden halasztási szándékkal szemben a leghatáro­zottabban fellép. Hitegetésből1 és taktiká­zásból elég volt. Komoly problémákról van szó, melyeknél bizonytalanságot fenntartani lehetetlen. Türelmünket, amit tanúsítottunk, senki félre ne értse, mert a magyar kor­mány föltétlenül elszánt a magyar igazság kiküzdésére, A két nagyhatalom, amelyhez fordultunk, szoros baráti kapcsolatban van Magyarországgal, amit mélyen gyökerező közös érdekek és érzelmek fűznek össze. Ezek a szálak az utóbbi időben csak erő­södtek s az utolsó hetek eseményei éppen a két nagyhatalom fellépésének tulajdonít­hatók. Általunk mindig szem előtt tartott erkölcsi tényező is fokozottan hat, tehát ab­ban az irányban, hogy politikánkkal’ goméi jobban hozzáilleszkedjünk a tengely hatal­mainak politikájához, velük minden vona­lon a megértés és együttműködés útjait ke­ressük. — Harmadik nagy barátunk: a lengyel birodalom, máris tanujelét adta rokonérzé­sének és baráti támogatásának. Ez érzelmi politika részünkről mindig a legmelegebb viszonzásra talált. A két országnak a tör­ténelem tanulságai szerint közös érdekei vannak, így a barátság utján kell haladni. A céltudatos külpolitikai vonalvezetés meg­kívánja, hogy erős, egységes, intézménye­sen fegyelmezett közszellemre támaszkod­jék. Ennek megteremtése egyik legfőbb fel­adatunk s azért nem tűrhetünk törekvése­ket, melyek — különösen ilyen történelmi napokban — a magyar egység és erő alá- ásására alkalmasak. Villani római magyar követ hétfőn újra meg­jelent Ciano gróf külügyminiszternél és tárgyalt vele a magyar-csehszlovák problémáról Az uj tárgyalási alap RÓMA. — A Giomale dltalia vezető helyén közli, hogy e magyar kérdés már elintézettnek tekinthető. Magyarország megkapja az 50 szá­zaléknál nagyobb magyar lakosságú területeket. A többi területeken pedig népszavazás lesz. A többi olasz lap ugyancsak vezető helyen közli az Informafcioae Diplomatica fontos állásfoglalá­sát a csehszlovák-magyar kérdésben, A magyar követ Londonban bejelenti a tárgyalások ujrameginduiását LONDON. — Barcza londoni magyar követ meglátogatta Cadogaat, a külügyminisztérium államtitkárát és részletesen beszámolt azokról az okokról, amelyek a csehszlovák-magyar tár­gyalások megszakításához vezettek. Ugyanak­kor azonban Barcza bejelentette, hogy a tárgya­lások a közeljövőben újra megindulnak. Még kedden, de nem Pozsonyban A Öeské Slovo jelenti Budapestről: — A Magyarország és Csehszlovákia között! újabb tárgyalások formális megkezdése való­színűleg még ma megtörténik. A magyar kor­mánykörök azt hangsúlyozzák, hogy a tárgya­lások folytatását Németország és Olaszország közbelépése tette lehetővé. Hogy a tárgyalások mikor és hol lesznek, az erre vonatkozó elha­tározásról még semmit nem tudnak. A csehszlo­vák delegáció ama javaslatát, hogy a tárgyalá­sok színhelye Pozsony legyen, a magyar dele­gáció elutasította. Az itteni körök azt hangoz­tatják, hogy a tárgyalásoknak nem volna értel­mük, ha a csehszlovák delegáció nem terjesztene elő kedvezőbb javaslatokat Komáromban, „A hét legsürgősebb föladata a csehszlovák-magyar határkérdés rendezése" PRÁGA. — A prágai sajtó egyöntetűen azt állítja, hogy Csehszlovákia legfontosabb és legsürgősebb kérdése a Magyarországgal való határok gyors szabályozása. A Venkov hangsúlyozza, hogy az állam nem maradhat légüres térben és hogy a bi­zonytalanság fönn ne maradjon, gondoskod­ni kell a fő és alapvető követelményekről. Minden rendezett állam alapja határainak szilárdsága. A határok megalkotása előföl- tétele az uj gazdasági, közlekedési politiká­nak és a jogrend biztosításának. Németor­szággal a határok fővonásaikban el vannak intézve. A lengyel határ is elvben meg van állapítva. De még vázlatosan sincs tisztázva a Magyarországgal való határ. Ez ennek a hétnek a legidőszerűbb prob­lémája. Mint ismeretes, Budapest a négy nagyhata­lom kormányaihoz fordult, amelyek annak­idején létrehozták a müncheni megegyezést. A négy országból érkező hírek szerint ott nem sok hajlandóság mutatkozik a csehszlo­vák-magyar határ kérdésével való foglal­kozásra és mindkét felet arra szólították föl, hogy JBr j XVII. évf. 239 (4682) szám ■ Szerda - 1938 október 19 8zerkeszt6ség: Prága II „ Paniki üli ce 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panski ulice 11, UL emelet • • TELEFOM: 3 0 3 -1 1. # • sürqömycim hírlap, praha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom