Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)
1938-10-16 / 237. (4680.) szám
6 T>RAGAI-A%AG^AR-HtRMI> A világhírű természettudós, a Szlovákia] Kneip-páter Dr. 76. ZELENYÁK valamennyi naturális gyógyszere és gyógyteája hatóságilag felülvizsgálva, engedélyezve és törvényesen és mternacionálisan van védjegyezve. Mindezek készítése és forgalmazása, egyedül csakis a mi törvényes jogunkat képezi!!! A Dr. Th. Zelenyák- Gyógylaboratóriumunkat Kéméndről a bratislavai „Salvator“ patikánkba helyeztük át. Minden Dr. Th. Zelenyák gyógyteán, vagy gyógyszeren rajta van ez 6 névaláírásával ellátott fényképe, amely a mi törvényes védjegyünket képezi!!! A bárhol má- sütt hamisított, tehát mellékelt védjegyünkkel nem biró utánzatot, tessék visszautasítani és nékünk jelenteni, hogy a nagy Tudós áldott emlékét és presztízsét, az ártalmas utánzatoktól megoltalmazhassuk. Naponta póstai szétküldés, csakis utánvétellel, vagy az összeg előzetes beküldésével. Hr. Ph. Kazár Iván „ S A L V A T O R « patikája és Dr. Th. ZELENYAK-Gyógylaboratórluma, Bratlslava-Possony, Dómtér. Tál. 9-2-9. A magántőkerészesedésekkel való rendelkezés korlátozására vonatkozó kormányrendelet előírásai Változások a prágai vasutiigyi minisztériumban PRÁGA. — Kajdoá tábornok, csehszlovák vasutiigyi miniszter számos szervezeti és személyi változást eszközölt a vasutiigyi minisztériumban. Ezek az intézkedések ideiglenesek, a végleges intézkedések nem telhetők meg addig, amig Szlovákország és Kárpátalja viszonyát a központi kormányhoz nem tisztázták. A legfontosabb változás, hogy a miniszter kis kabinetet alakított, amelynek élén dr. Kamenicky osztályfőnök áll. ő lesz a vasutiigyi miniszter állandó helyettese. A szőkébb miniszteri kabinet hatáskörét különválasztották az eddigi elnöki osztály hatáskörétől Tilos gabonát ehdni a bizományosi raktárakból PRÁGA — A Csehszlovák Gabonatársaság október 5-én kelt, ma nyilvánosságra hozott határozatával azonnali hatállyal megtiltották a gabonának a bizományosi raktárakból való eladását a Gabonatársaság előzetes írásbeli engedélye nélkül. GARZULY FERENC oki. gazda Ingatlanforgalmi irodája BRATISLAVA-POZSONY Széplak ucca 2. Telefon 35-37. (—) Megállapították Csehszlovákiában az ipari burgonya árát A prágai földművelésügyi minisztérium paritásos bizottsága a keményítőgyáraknak szállítandó ipari burgonya mázsánkinti árát 17 koronában állapította meg. Ez előlegezett ár, a szálltának 4 korona pótlékra lesz igénye ama burgonyamennyiségekre vonatkozóan, amelyekből a készített keményítőt a folyó gazdasági évben belföldön használják föl. (—) Csehszlovák adó- és illetékbevétel Augusztusban a csehszlovák állam adó- és illetékbevétele 1 milliárd 98 millió koronát tett ki, azaz 274 millióval többet, mint a múlt évben. A dohányjövedék 120 milliót szolgáltatott be, 41 millióval többet a tavalyinál. A január—augusztusi időszakban 7 milliárd 708 millió koronát tett ki az adó- és illetékbevétel, azaz 1236 millióval többet a tavalyinál és 485 millióval többet a költségvetési előirányzatnál A dohányjövedék ez idő alatt 756.5 milliót szolgáltatott be az állampénztárnak, tehát 24.5 millióval többet, mint a múlt év azonos szakában. PRÁGA. — Az értékpapírokkal és egyéb tőkerészesedésekkel való rendelkezés korlátozására vonatkozó kormányrendelettel kapcsolatban kiadott hivatalos jelentést tegnapi számunkban ismertettük. Röviden visszatérve a dolog lényegére, arról van szó, hogy minden olyan bel- vagy külföldi társaság részvényének, törzs- betétjének, kuxának, bányarészesedésének, üzemi vagy egyéb részesedésének tulajdonosa, amely társaság alapvagyona meghaladja az 5 millió koronát, és amennyiben e tőkerészesedések az alapvagyon 5 százalékát elérik, vagy azt meghaladják, köteles részesedését 1938 október 21-ig bejelenteni a Nemzeti Banknak. A dátum után keletkezett részesedések 5 napon belül jelentem! ők be. A részesedések el nem idegeníthetők, el nem zálogosi thatók és harmadik személyek jogával meg nem terhelhetők. A holdingtársaságoknál levő részesedésekre ez előírások feunállanak, tekintet nélkül a társaság alapvagyonára és a részesedés nagyságár. A megjelent kormányrendeletben előirt kötelezettség elsősorban azokat a személyeket érinti tehát, akik részesedése legalább 250.000 koronát kitesz. Mindazok a személyek, akikre a kormányrendelet vonatkozik, kötelesek a Csehszlovák Nemzeti Bank devizaügyosztályának, Praha II. Bre- dovská ul 3. a, a bejelentést levélben két példányban megtenni Ennek tartalmaznia kell a részvény vagy részesedés tulajdonosának teljes dmét, a tőkealakulat (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, bányatársaság, stb.) elemevezését, székhelyét, a társaság alapvagyo- nának teljes névértékét, a bejelentő tulajdonában lévő részvények, törzsbetéteik, kuxok, üzemi részesedések, stb. számát, ama valuta feltüntetésével, amelyre az egyes darabok szólnak, feltüntetendő a legutóbbi tőzsdei árfolyamjegyzés, ama megjegyzéssel, hogy a jegyzés mely tőzsdén, milyen napon történt, továbbá feltüntetendő a részesedés névértéke és a megőrzés helye. A bejelentéshez fölbélyegzett válaszboríték melléklendő, amelyben a Nemzeti Bank a félnek visz- szaküldi a bejelentés igazolt másodlatát. A részesedések tulajdonosai helyett ama pénzintézeteknek is joguk van a bejelentést megtenni, amelyeknél az értékpapírok él vannak helyezve, de ez a pénzintézeteknek nem kötelességük. (—) Szeptemberben Csehszlovákiában csökkent a teheráruszállitási forgalom. Szeptember hónapban Csehszlovákiában 440.465 vagont terheltek meg áruval, amelyből 414.233 vagon belföldre, 26.232 vagon pedig külföldre irányult. A múlt év azonos hónapjával szemben az egészvagonküldemények száma 78.788 vagonnal csökkent, ebből a csökkenésből a belföldre 64.593, külföldre pedig 14.195 vagon esik. (—) Ismét beszüntették az értékpapirmagánkereske- delmet Az értékpapírok és részesedések összeírására, elidegenítési és megterhelés! tilalmára vonatkozó kormányrendelet kiadásával egyidejűleg a prágai tőzsdén korábban megindult értékpapirmagánkereskedelmet ismét beszüntették. 1938 október 16, vasárnap. ApeólUedeUseU | I la minőségű , TÉLI FAJALMA (Batul, Renette, Sóvári . Jonatán stb.) 50 kg. 75— Csinos, int. urinő keres 85 Kő (sortimeut eze- azonnali elhelyezkedést rint). Utánvéttel szák mint litja: Weingarten M_ HÁZVEZETŐNŐ Dovhé, Podk. Rus. 2074 magányos urnái, vagy „TTrre vt'x ««« idősebb házaspárnál. Jól MUZSALYI Ó-BOR főz. Átvenne kifőzdét kapható Dévay József- vagy bárminő más fog- néi Beregszásziban. Fur- ialko-zást elfogad. ,,Solc- ÍQ lit 4.20, bakator oldalú11 jeligére poste ’ x rest, Zilina. ________2068 4-~ othelló 3.60 K$, UR ASÁGI INAS, adózatlanul.________2072 34 éves úri szolga, hosz- FOGÁSZATI RENDELŐ!, szu éves bizonyítvánnyal ... , , állást keres 1938. novem- ^ övezetve, 2 mütö- ber 1-től. Cim: Polák szS,e1’ C1S.®0S városban László, Urmin, okr. Nit- f Játra 1a%n’ s.zéP- kom- ra 2069 f°rtos lakással, eladó.-------------------—------------Fogorvosnak különösen 36 éves, int., jól főző alkalmas. Ugyanott ere- HÁZVEZETŐNÖ, deti, márkás olajfestmé- aki minden házimunká-nyék, uj, gyönyörű, komban jártas, aki a ma- plett nappali szoba és gyár, német, szlovák Slnger-varrógép, vala- nyelvet bírja,' rém. kát., mint egyebek eladók, állást keres plébániára, Cim: Bugyás Emília, vagy idősebb úrhoz. Le- Kézmarok, Masaryk nám. veleket „Szolid1* jelige- 48. Telefon 130. 2071 vei a kiadóba kér. 2073 ALMA, .. I téli, la Batul, Parmin, V&&14CS I Sóvári. Jonathán, leg- L e *_________| szebbek 50 kg. 75 Kő, MO DERN 4-SZOBÁS ^ .'£*• J40 K8» a'b Jf1: . . r., 0 adóállomás, utánvéttel LAKÁS, küldi J. Veiss, Zadné villában, jan. 1-re kiadó u Berehova, Podk. Rus. Cim: özv. dr. Géczy De- Meg nem felelés esetén zsőné, Bratislava, Kuz- a pénzt visszaküldik mány-u. 1. 2070 2075 Felelős szerkesztő: F orgách Géza Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: L Horthy Miklós-u. 21. IV. Telefon 259-898. Szerkesztő: ZÓLYOMI DEZSŐ. Kéziratokat nem órziink meg és nem adunk vissza. Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgató* ság 56.660/VII—1934. sz. rend. engedélyezve. — Ellenőrző postahivatal: Praha 25. — — 322 — Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön A kövek megszólalnak >- 323 Arra tértem magamhoz, hogy valami szemkápráztató világosság vesz körül. Kicsi koromban a malomházban sokat mulattam magam azzal, hogy lehunytam a szememet és megdörzsöltem a szemhéjamat. Olyankor mindenféle csodálatos színeket és fényeket láttam a lehu- nyott szememmel. Most nyitott szemmel láttam azokat a fénylő színeket. Mintha csak a szivárvány pántlikájába lettem volna takaródzva. Ellenzőt csináltam a két tenyeremből a szemem elé, úgy néztem körül. Egyszerre rájöttem, hogy én most a Xaxa-barlangban lehetek, ahol Aladdin a csodalámpát találta. Fölöttem icike-picike darab látszott az égből, mintha valami mély kutból néznék kifelé s azon úgy lebegett a hold, mint egy kis ezüstostya. Körülöttem csupa kőszikla, ameddig csak elláttam és az mind csillogott-villogott, izzott, világított. Mindnyájának a belsejében ömlött kifelé a fény, egyikből piros, mint a hajnal, a másikból kék, mint a nyári ég, a harmadikból tüzes sárga, a negyedikből szelid fűzőid, a szivük világított a szikláknak. —■ Nem lehet ez igaz még se, ■— gondoltam magamban, — álom lesz ez bizonyosan. Az ám, csakhogy nem az ágyamban fekszem, hanem a földön, néztem végig magamon s a föld apró kövecskékkel van borítva, amik úgy villognak, mint a szentjánosbogár. A ködmön is rajtam van, az égbelátó is a nyakamban. Az oldalam meg olyan igazándibul sajog, hogy jobban se kell. Körülöttem egész kis tócsába futott a víz, ahogy a ruhámról leolvadt a hó, a csizmámon még fehérük belőle egy kicsi. Hát még se álom ez. Fölnéztem a kis kerek lyukra a fejem fölött. Bizonyosan ott zuhantam le ide a bányába. Még pedig éppen arra a helyre, ahol a kincsek teremnek. No, az öreg Küsmödi mégse egészen olyan bolond ember, amilyennek a világ gondolja. Tudta ő azt jól, miért nem akarja itthagyni az ó-bányát Föltápászkodtam s megindultam afelé a szikla felé, amelyiknek olyan szine volt, mint a piros tintának, mikor keresztül süt rajta a nap. De nagyon nehezemre esett minden lépés. A lábam mintha ólomból lett volna, a fejem meg úgy szédelgett, mint száraz mákfej a szélben. De azért elvánszorogtam egy-két lépést a piros tüzü szikla felé, mikor egyszer csak megszólal valaki mögöttem: — Dicsőség Istennek a magasságban! Mintha valahonnan a föld alól búgott volna valami óriásnak a hangja. S annak egyszerre száz visszhangja támadt, betöltötte a kiáltás az egész sziklacsarnokot: — Dicsőség Istennek a magasságban! Egyszerre megdermedtem, mint a kapubálvány, de nem ijedtem meg egy csöppet sem. Megmondta azt nekem Péter apó, hogy karácsony éjszakáján megszólalnak a kövek. Hát csak szóljanak. Énnekem nem kell félnem, hiszen nem járok és semmi rosszban. Meg is mondom a beszélő szikláknak, hogy ők se féljenek éntőlem. S amilyen fennhangon tőlem telt, elkiáltottam magamat; — Békesség a földön a jóakaratai embereknek! Voltam én már éjféli misén eleget, tudtam, hogy az Isten dicsőségére ott is az ember békessége a válasz. Hanem arra nem gondoltam, hogy mikor a sziklák megszólalnak, akkor az embereknek hallgatni kell. Ahogy az első hangot kiejtettem, olyan hirtelen kialudt körülöttem minden fény, mint mikor elfujják a lámpát. Vak sötétben tapogatóztam vissza odáig, ahol a kerek lyukon lesütött a hold. A hold most is ott volt, de hiába nézegettem föl hozzá. Sugár-létránál egyebet nem tudott leküldeni, azon meg csak az angyalok tudnak járni. Mit lehet itt most már tenni? Bizony nem lehet mást, mint leülni egy kődarabra, a két térdemre tenni a két karomat, arra ráhajtani a fejemet és szülémre és tündérkémre gondolva simi, sirdogálni olyan keservesen, hogy a kő is meginduljon bele. A kő nem indult meg, hanem a hold meg- ' Indult Mire megint fölnéztem, akkorra már úgy elhaladt, hogy csak egy karéja látszott le a lyukon. De az olyan biztatóan ragyogott, mint valami aranyszem: — Gyere arra, Gergő, amerre én! Erre aztán meg is indultam abban az irányban, amerre az előbb a beszélő kövek világítottak. ■ Persze most már se nem beszéltek, se nem világítottak, rideg hideg sziklák voltak, egyikmásik keményen meg is ütött ahogy nekimentem a sötétben. De azért csak botorkáltam előre, egész addig, mig egy sima kőfalhoz nem értem. Olyan volt az, ahogy az ujjaimmal végigtapogattam, mintha legyalulták volna. Itt leültem egy kicsit pihenni és gondolataimat rendbeszedni. Mikor Péter apó levezetett az uj bányába, ott is láttam ilyen sima falu folyosót. Itt mostan nyilván valami elhagyatott tárnába kerültem. Annak pedig végének kell lenni valahol. Akkor én ki Is szabadulhatok még a föld alól Megindultam a fal mentén és addig-addig csoszogtam előre, mig egyszerre hideg szél csapott meg valamerről. Amerről jöttem, ott mindenütt olyan meleg volt, hogy verejtékeztem bele, — ez a friss szél csak a felső világból jöhetett! Felsikoltottam volna örömömben, ha mertem volna, de most már tudtam, hogy itt nagyon csinyján kell bánni a hanggal. Hát csak annyit tettem, hogy a szivemmel rámosolyogtam szülémre és tündérkémre, aztán arra fordultam, amerre a hideget éreztem. Olyan szűk folyosóba jutottam, hogy kinyújtott két karom a két falat érte. Az ut fölfelé vitt, omlatag köveken keresztül, amelyek ki-kicsusztak a lábam alól, a szél pedig egyre erősebb lett s ahogy kanyarodott egyet a folyosó, már hangját is hallottam. Suhogott, zúgott, sziszegett, nyerített, de nekem nem lehetett volna annál szebb a karácsonyi angyalok muzsikája sem. Megint kanyaradott egyet a folyosó s akkor már úgy vágott az arcomba a szél, mint sZáz- águ korbács. Olyan volt az most nekem, mintha virággal simogattak volna. Beszippantottam belőle egy teli tüdőre valót s azzal nagyot lódítottam magamon. Éreztem, hogy csak egy-két lépés már a szabadságig. — No Gergő, mégis csak eleresztett a mar- koláb! Az ám, úgy bukfenceztem le megint valahová, hogy a nagy Cintula szive meghasadt volna az irigységtől, ha látja. Úgy látszik, még se jó a markolábbal figurázni, mert akkor viszi el az embert, mikor nem is látja, mikor nem is gondolj a. Nem estem azonban mélyre ‘és puhára estem. Tapogatok a kezemmel: hát havon fekszem. Hallom zúgni a szelet, de nem érzem: fejem felett zug. Fölnézek: molnárszemü csillagok ragyognak a magasban. Dicsőség Istennek a magasságban! Kijutottam az ő szabad ege alá! Nem csak a csillagok sugárzanak, hanem a hó is fehérük körülöttem. Nem vagyok már egészen vaksötétben. Ha megerőltetem a szememet, már látok is. Látom, hogy egy nagy kerek gödörbe jutottam. A szele jó magasan van felettem, utat nem látok semerre, mert mindent betakar a hó. Ha nappal volna, valahol bizonyosan ki tudnék kapaszkodni a gödörből. Ha hold sütne, talán lehetne olyan fagyökeret találni, amin felmászhatnék a felső világba, mint a mesebeli Törzsök Jankó a sárkányok országából. De mig én a föld alatt tévelyegtem, a csillagok pásztora addig jól elhaladt az égen. Úgy lehet, azóta le is csúszott már róla egészen. Úgy nézdegéltem köröskörül, ahogy az a katicabogár nézdegélhet, amelyik szüretkor beleesik egy üres csöbörbe. S egyszer csak észre- veszem, hogy azzal a nyílással szemben, amelyiken kiszabadultam, a gödör másik oldalán is feketéllik egy kis kerek nyílás. Fekete száj tátong a nagy fehérségben. Atvádoltam a gödör fenekén keresztül a nyakig érő havon és nagynehezen elértem a barlang száját. Nem volt magasan, föl bírtam odáig kapaszkodni. Gondoltam magamban, itt legalább kihúzom az éjszakát szárazon, nem kell hóban vackolnom. Nem is igen mentem beljebb, megülepedtem mindjárt a barlang szájában. Halálos fáradtan nekivetettem a hátam a sziklafalnak s nyomban lefogadott a szemem. Nem éreztem én se éhséget, se félelmet, se hideget, se semmit a világon, csak azt, hogy milyen jó lesz itt aludni. Eszembe se jutott, hogy itt nemcsak elaludni lehet, de megfagyni is. S talán úgy elaludtam volna, hogy fel sem ébredek töbebt, ha félálomban megint hangot nem hallok. De hangot hallottam, amely azt mondta: — No, ne sirj, báránykám! — Ohó, — pattant föl a szemem, — a kövek megint beszélnek! De most már kihallgatom ám őket elejétől végig s nem kotyogok bele a beszédjükbe. — Jó meleg ágyat csinálok én neked, mindjárt! — mondta jóságosán az előbb hallott hang. De az egész más hang volt, mint a beszélő szikláké amoda át. Ez egészen emberi hangnak tetszett. (Folytatása következik.)’ Kiadja: Prágai Magyar Hírlap Lapkiadóvállalat Szövetkezet kori fel Nyomatott a Mercy H. fia nyomdájában, Prágában. — Nyomásért felelős: Em. Krátky.
