Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-16 / 237. (4680.) szám

BBB&dnSBflBHSBBRS&HBKflnHBI yifev, Wys Október 16, vasárnap. megoldást találni. Egyúttal kifejezte azt a re­ményét is, hogy a közeljövőben sikerülni fog ebben a kérdésben is mindenkit megnyugtató megoldást talámi, Chvalkovsky pénteken délután a „Négy Év­szak" nevű szállóban újítói meglátogatta Rib- bentrop külügyminisztert és részletesen tárgyalt yele. Darányi tárgyalásai Délután Darányi Kálmán volt magyar miniszterelnök Münchenbe érkezett és szin­tén meglátogatta Hitler kancellárt. E láto­gatásnál is jelen volt Ribbentrop külüg^mii- niszter. Hivatalos jelentés szerint Darányi müncheni utazásának célja a csehszlovák- magyar kérdés elintézése volt. Ugyanilyen küldetésben járt Csáky gróf, a magyar kül­ügyminiszter helyettese Rómában is. Csáky gróf pénteken délután repülőgépen érkezett az olasz fővárosba. Darányi másfél óráig maradt Hitlernél és elsősorban azt kívánta, hogy Magyaror­szág követeléseiről a négy nagyhatalom esetleg a berlini nagyköveti konferencia révén döntsön. Berlinben az a benyomás uralkodik, Hogy a kérdést sikerülni fog le­egyszerűsíteni, ha Magyarország csak olyasmit követel, ami az etnográfiai hely­zetnek megfelelő. | Hir szerint Csáky gróf Mussolinitól azt s kérte, hogy a négy nagyhatalom képvise- j lőit hívja össze minél előbb a csehszlovák- \ magyar kérdés rendezése céljából. Rómá- j bán is az a nézet uralkodik, hogy a döntő ! ' jelentőségű ülést már a jövő héten meg­tartják. gáüaji felkereste Mussolini miniszterelnököt. A Duce a testnevelési minisztériumban fogadta a magyar kormány kiküldöttét, akivel több mint egy óra hosszat tárgyalt* Londonban és Párosban PARIS. Bonnet francia külügyminisz­ter Pénteken fogadta az olasz ügyvivőt, a magyar és a csehszlovák követet. A két utóbbival a magyar és a csehszlovák tárgya­lásokról folytatott megbeszélést. — A lon­doni magyar követ tegnap fölkereste a RÓMA. — Gróf Csáky István a magyar kor­mány megbízásából az olasz fővárosba érke­zett, ahol Ciaao olasz külügyminiszterrel hosz- szabb megbeszélést folytatott. Utána gróf Csá­ky Ciano és a kvirináli magyar követ társasá­Ideges embereknél és lelkibetegeknél az igen enyhe hatású, mindig megbízható ter­mészetes „Ferenc Józsefi keserüviz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — kiadós bélürülést, jó gyomoremésztést és elegendő étvágyérzeteft hoz létre. Kérdezze meg orvosát. *# Foreigne Officet, ahol átadta a magyar kor­mány jegyzékét a komáromi tárgyalások megszakadásáról és annak okairól. „Magyar a magyarért*' BUDAPEST. — Horthy Miklós kor­mányzó felesége Imrédy Bélánéval együtt mozgalmat indított a szlovákiai magyarok megsegítésére természetbeni és pénzadomá­nyok gyűjtésével. A mozgalom jelszava: „Magyar a magyarért!” A magyarországi szociáldemokrata párt fölhívással fordult a világ szocialistáihoz, tá­mogatásukat kérve a magyar ügy számára. A fölhívásban hangsúlyozzák, hogy Mün­chenben nemcsak a szudétanémet, hanem a magyar és a lengyel területek hasonló ren­dezésének szükségességét is kimondták. A magyar szocialista párt mindenkor a békés revízió elvi alapján állott, de tulhosszunak találja a háromhavi határidőt. Nem lehet el­zárkózni a magyar követelések elöl — mondja a kiáltvány —•, mely azzal végződik, hogy kéri a világ szocialistáit, helyezkedje­nek hasonló álláspontra és gyakorlatilag is támogassák a magyar fölfogást. A magyarországi szociáldemokrata párt kiáltványával kapcsolatban Peyer Károly hétfőn Londonba, Kertész Miklós Párisba, Buchinger Manó Brüsszelbe utazik, hogy az ottani munkáspártok vezetőivel a magyar ügy rendezéséről tárgyaljanak. Hajnali minisztertanács Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése. ) A magyar kormány pénteken hajnali három óráig minisztertanácsot tartott, amelyen megbeszélte a politikai helyzetet. Imrédy Béla miniszterelnök pénteken kora délelőtt fogadta gróf Bethlen Istvánt, majd kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, ahol kor­mányzati ügyekről referált. A minisztertanács pénteken este újabb ülést tartott. A kormány részletesen tájékoztatta a komá­romi tárgyalások megszakadásáról és annak okairól a müncheni egyezményt aláíró négy nagyhatalmat, valamint Lengyelországot és a kérdésben gyors döntést kér. Behívtak öt korosztályt A magyar honvédelmi miniszter hirdetményt bocsátott ki, amellyel a magyar honvédség öt korosztályának behívását elrendelte. Az újabb katonai rendszabályok Magyarország katonai biztonsága érdekében történtek. Mire lanti a történetem? A német-csehszlovák konfliktus hü mása, amely hetven évvel ezelőtt Dániát elvezette a boldog semlegességhez Amikor Palmerston játszotta Chamberlain, lord Wodehouse pedig lord Runciman szerepét Bismarck legnagyobb diplomáciai sikere ■ Schleswig-Holstein csatlakozása Németországhoz PRÁGA. ■ Az utóbbi hetekben sűrűn lehetett olvasni prágai lapokban és sűrűn lehetett hallani izgatott politikai beszélgetések során, hogy az, ami most Csehszlovákiával történt, egyedül áll Európa történetében, hogy ilyenfajta területszer­zésre nincs példa. Eltekintve attól, hogy nem egy hasonló esetet jegyez föl a történelem, de van egy, majdnem tökéletes párja az esetnek, a nevezetes holsteini ügy, amelyben Németország ugyanúgy lépett föl Dániával, mint most Csehszlovákiával szemben s nemcsak Németország, de a többi hatal­mak magatartása is hasonló volt. Dánia németlakta része CSATLAKOZNI AKAR NÉMETORSZÁGHOZ Az angol miniszterelnök nyomatékosan kijelen­tette, hogy amennyiben Németország követelései háborúba sodornák Dániát, Dánia nem fog egye­dül állni. Ez a beszéd 1863 július 23-án hangzott el az angol alsóházban és Palmerston volt a brit miniszterelnök. 1862 óta nyugtalanította Európát a német—dán ellentét. Pontosan arról volt szó, ami a szudé ianémet kérdésijén. A szlnnémet Schleswig-Holstein, amely Dániához tartozott s amelyet Kopenhágá- ból k*<rmányoztak, csatlakozni akart Németor­szághoz. A kis elbai hercegség lakói autonómiát vagy csat­lakozást akartak. Amikor a schleswig-holsteini kérdés megoldását Bismarck naprendre tűzte, a helyzet a poroszok szempontjából egyáltalában nem látszott kedvezőnek s maga a király is elle­nezte Bismarck tervét. Egyedül Bismarck látta jól a helyzetet s egész pályafutása alatt erre a diplomáciai sikerére votl a legbüszkébb. Jól látta az európai hatalmak között dűlő ellenté­teket és főleg jól látta Anglia gyöngéit, A PARIS—BERLIN-TENGELY Anglia akkor szövetségi kapcsolatban volt Fran­ciaországgal, ennek a szövetségnek szálai azonban felbomlóban voltak. A két hatalom közösen vett részt egy győzelmes háborúban — Oroszország el­len. Csakhogy hiányoztak a reális érdekközössé­gek a két birodalom között. III. Napóleon az úgy­nevezett revizionista hatalmakhoz húzott, minden­áron igyekezett megszabadítani Franciaországot az 1815-ös béke megkötöttségeitől, s ebben a tö­rekvésében természetesen szembekerült azokkal a hatalmakkal, amelyek csökönyösen védelmezték a status quot, hiszen az akkori európai rend ugyan­úgy az 1815-ös békére volt felépítve, mint a há- boruutáni Európa rendje a versaillesi békére. Na­póleon volt az egész világon a nemzeti mozgalmak támasza és éltetője. Ugyanúgy támogatta a német, mint az olasz egységesítési törekvéseket és a schleswig-holsteini kérdésben megegyezés volt közte és Bismarck között. Akkoriban Páris ját­szotta körülbelül azt a szerepet, amit most Róma és ha francia—német blokkról nem is, de páris— berlini tengelyről minden túlzás nélkül beszélhe­tünk. Napóleonnak az volt a törekvése, hogy uj európai konferenciára hívja össze az európai hatalma kát. Anglia azonban nem akarta az európai nagyhatal mák egybehivását, Anglia közvetlen megegyezést akart a németekkel. AZ ANGOL REÁLPOLITIKA Úgynevezett világnézeti meggondolások akkori­ban éppoly kevéssé feszélyezték Angliát, mint most. Az angolok mindig reálpolitikusok voltak. Palmerston liberális volt és liberális volt az ak­kori dán kormány is, ez azonban egy pillanatig sem befolyásolta Angliát elhatározásában, mert ér­dekei a németekkel való megegyezést kívánták. Palmerston külügyminisztere, lord Russel min­denáron el akarta kerülni a háborút és több kompromisszumos javaslatot dolgozott ki. Már 1862-ben, nyomban Bismarck kormányra- lépése után nagyon kiélesedett a helyzet Dánia és Németország között. A németek erélyeshangu jegyzéket intéztek Dániához, Anglia látta, hogy ha a dánok a jegyzéket visszautasítják, elkerülhetet len a konfliktus, tehát sietve közbeléptek. Lord Russel jegyzéket intézett Berlinhez, Kopen- hágához és Bécshez és javasolta a dán monar­chia gyökeres belső átrendezését, körülbelül azon az alapon, amit Wilson óta nemzeti önren­Különleges hashajtó a millió éves Igiáidi keserűm! Páratlan gyógyérték rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Prébélja ki egyszer. Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van próba-feisüvég is delkezési elvnek neveznek és a Dániában lakó németeknek autonómiát ajánlott. A javaslat határozottan a német érdekeket tar- tóttá szem előtt és az úgynevezett baloldal azt a vádat emelte Russel ellen, hogy az arisztokrácia és a nagytőkés körök hatása alatt cselekedett Ea a vád is ismerősen hangzik. Bismarck jól tudta, hogy az alsóházban elhang­zó fenyegetéseket nem kell komolyan vennie. Ha- talmas pártfogói voltak Angliában a német ügy­nek. Mindenekelőtt maga Viktória királynő, aki föltétlenül német­barát volt és egész befolyását latbavetette, hogy Anglia egy esetleges német—dán konfliktus ese­tén semleges maradjon. A walesi herceg, akinek dán királyleány volt ? felesége, passzivitásba vonult Anglia népe pedig irtózott a háborútól és mindenáron békét akart Lord Wodehouse — „a tanácsadó és hözvetiióu Runciman lord prágai küldetésének Is megvan a párja. Az angolok, amikor már nagyon kritikus­nak látszott a helyzet, elküldték lord Wodehouset mint közvetítőt és tanácsadót. Neki Bismarck kereken kijelentette, hogy Kopenhágá- bán gyökeres személyi és rendszerváltozásnak kell következni, különben a béke elképzelhe­tetlen. A közvetítő nem ért el érdemleges eredményt és visszatérte után úgy nézett ki a dolog, hogy 1864 elején megindul a háború. Mindkét oldalon lázas katonai készülődés folyt. Az angolok álláspontja ekkor is a következő volt: a békés megoldásban mindaddig lehet bízni, amig az első lövés el nem dördült — sőt még esetleg azután is. Egyébként pedig a konzervativek, akik akkor ellenzéken vol­tak, éppen úgy követelték a háborús beavatko­zást, mint most a labour-párt. Angliában tehát soha sem arról van szó, hogy milyen jelszavak vám nak egyik vagy másik párt zászlajára Írva, hanem arról, hogy éppen ki van kormányon és ki van eh lenzékben. Cobden és Bright, a liberálisok vezérei, akikre ma is esküszik minden liberális polgár, ak­kor ellene voltak a Dánia melletti háborúnak — pedig Dánia úgynevezett liberális állam volt Fran­ciaországban is voltak, akik háborút szerettek vol­na, de III. Napóleon külügyminisztere kijelen­tette: Szakítanunk kell azzal a politikával, amely Franciaországot Németország nemzeti törekvései-; vei minduntalan konfliktusba keverte, MIRE TANÍT A DÁN PÉLDA? A dánok igyekeztek taktikázni, koncessziókat tettek, de csak papíron és Bismarch végül is félbe, szakította az egyezkedést. A dánoknak az európai hatalmak azt tanácsolták, hogy mondjanak le azokról a területekről, amiket Berlin magának követel. ígéretet tetteik Dánia megmaradt területének biztosítására. Különbség ezen a ponton ékelődik aa események menetébe, — mert a dánok megkísérelték a fegy­veres védekezést. Igaz, hogy akkoriban egy há­ború kockázata — a technikai körülményeket te­kintve — nem volt olyan döbbenetesen óriási, mint ma s ez a háború sem volt végeredményben komoly katonai vállalkozásnak mondható. A németek gyors tempóban szállták meg a ki­szemelt területeket s a dán fegyveres ellenállás arra vezetett, hogy jóval túl Is lépték az eredeti­leg tervezett határvonalat. Ezzel a konfliktussal Dánia az európai hatal­mak versengéséből kivonta magát. Azóta semj* gessége védbástyája mögött él — gazdagon, szg# badon és nyugodtan. Egyike Európa legkisebb, de talán leginkább irigyelt országainak. Példájából a csehek sokat tanulhatnak. Állandó bizottság október 17.-én PRÁGA. A csehszlovák nemzetgyűlés állandó bizottsága október 17-én, hétfőn 15 órakor ülést tart. Tárgysorozton elnöki be­jelentések szerepelnek. Valószínű, hogy a* állandó bizottság kedden is ülést törW Karmasin képviselő — nemzetiségügy! államtitkár POZSONY, — Ma reggel a budapesti rádió azt a jelentést közölte, hogy dr, Tiso szlovák miniszterelnök Karmasin Ferenc mérnököt, a fel­oszlatott Karpathcndeutsche Partéi képviselőjét német nemzetiségügyi államtitkárnak nevezte ki. Pozsonyi munkatársunk érdeklődésére a most alakult Deutsche Partéi pozsonyi központja meg­erősítette a budapesti jelentés helyességét azzal, hogy Karmasin államtitkár a jövő hét elején ve­szi át hivatalát, amely a kormánypalotában nyer elhelyezést. Véres kilengések Lembergben LONDON. — Lembergben a keddről szerdára virradó éjszaka véres kilengések folytak le. Az összecsapásoknál állítólag 11 ukrán meghalt éa 50 megsebesült. Lengyelukrajnában a helyzet rendkívül komoly, de a külföldre semmiféle hir nem érkezhet a veszélyeztetett vidékről. A len­gyel távirati iroda hivatalos jelentése szerint len­gyel és ukrán diákok ütköztek össze s ae össze* ütközésnél egy ember meghalt, tizen megsebesül­tek. Kedden négyhatalmi konferencia Génuában GENF. — Genfi politikai körökben pén-j teken a késő esti órákban az a bír terjedt el, hogy a négyhatalmi konferencia a cseh­szlovák-magyar határkérdések elintézése céljából már a jövő hét keddjén Génuában j összeül, 1 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom