Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-03 / 201. (4644.) szám

TO«<íMtMAG$AR-HiraiOT 1938 szeptember 3, szóinkat* kosra, Morvaországban pedig 1579 lakosra. Az egyéb mezőgazdasági szövetkezeteknél Szlovákiában 5216 mezőgazdasági lakosra, Csehországban 759 lakosra, Morvaország­ban pedig 2689 lakosra jut 1—1 mezőgaz­dasági szövetkezet. Mi az oka annak, hogy a mi hitel- és mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmunk nem fejlődik? Egyszerű a do­log. Amikor Szlovákiában erőre kapott vol­na a hitel- és egyéb szövetkezeti szervezke­dés, megint kaptunk egy törvényt, az 1933. évi 44. számút, mivel a már letelepedett cseh bankfiókok és a cseh mezőgazdasági szövet­kezeti trösztök féltették szlovákiai, jól be­épített állásaikat. Megtiltották tehát a hitel- szövetkezetek alakítását azzal a megint csak naiv indokkal, hogy már elegendő pénzinté­zet áll rendelkezésre. Amint a számok mu­tatják, Cseh- és Morvaországban ugyan elegendő, sőt talán már sok is a pénzintézet, nálunk azonban igen hiányzik az altruista pénzintézeti szervezet. Különösen hiányzik a magyar hitelszövetkezeti központ, amelyet a Központi Szövetkezet érthető görcsösség- gel gátol. Amint halljuk, az utóbbi időben igen nagy az idegesség a Központi Szövetkezet berkeiben. A magyarság sohasem szűnik meg ragaszkodni természetes jogaihoz és ahhoz, hogy a maga szövetkezeteit maga igazgassa és vezesse a magyar gazdasági célok szol­gálatában. A nagyfokú idegesség azt ered­ményezte, hogy a Központi Szövetkezet már számitgatni kezdi veszteségeit, magyar szö­vetkezeteit és amint halljuk, külön statiszti­kát is készíttetett a magyar ügykezelésü szö­vetkezetek anyagi erejéről. A központnak a jelenben 2000 tagszövetkezete van és 500 szövetkezet levállása alapjaiban rengetheti meg a húsz év előtti törvényre épült gazda­sági épületet, amely minden évben anyagi foltozásra szorult. Az angol szövetkezeti el­vek azt hirdetik, hogy a szövetkezeti moz­galomnak alulról kell kiindulnia. Tehát egy központ megalakításánál nem törvénynek keli intézkednie, hanem az egyes szövetke­zeteknek maguknak kell fölépiteniök köz­pontjukat. Nálunk fordítva történt: az angol elvek bebizonyítják majd, hogy a fölülről erőszakolt központi szervezés egyszerű kár­tyavár, amelyet csak a törvény parancsoló erejével lehet összetartani és amely igen könnyen összedől, ha piszkálni kezdik alap­jait. Biztosak vagyunk abban, ha egyik leg­fontosabb követelésünket teljesitik, tudniil­lik a külön magyar központok fölállítását, akkor a szlovákság is a maga kezébe veszi szövetkezeti mozgalmának irányítását, mely­nek nemzeti alapjait Lichard G. Dániel rak­ta le. A szlovák nemzet is elérte már régen a gazdasági érettség ama fokát, hogy a leg­főbb irányítást és ellenőrzést maga gyako­rolja szövetkezetei fölött. Az idegességet tökéletesen megértjük, de értjük a lelkiismeretfurdalást is, mert a kényszerközpont vétkezett az eredeti angol szabadságelvek ellen, a szövetkezeti sza­badságjogok angol értelmezése ellen. A vét­kezőknek távozniok kell a szlovákiai gaz­dasági élet porondjáról és át kell adniok he­lyüket azoknak, akiket maga a szövetkezeti mozgalom állít az élre, át kell adniok helyü­ket azoknak a jövendő gazdasági szerveze­teknek, amelyek a rochdalei érdemes úttö­rők szövetkezeti elveit szent parancsnak is­merik el és ezeket követik. HŰIM 1 ............ .......* "I 1 IWIilffllllWllililllHff IMiWIHI Az osztrák püspökök konferenciája BÉCS. — Hir szerint az osztrák püspö­kök szeptember közepén Salzburgban kon­ferenciára gyűlnek össze és megvitatják az egyház és a nemzeti szocialista állam viszo­nyát. Innitzer bíborost és kollégáit, mint is­meretes, nem szólitották föl, hogy vegye­nek részt a fuldai püspöki konferencián, amelyen élesen elitélték a nemzeti szocia­listák egyházi politikáját. A üésüst frontharcosok a háború ellen BERLIN. — Coburg herceg, a német frontharcosok szövetségének vezetője a len­gyel frontharcosok tiszteletére rendezett fo­gadtatáson beszédet mondott és a követke­zőket jelentette ki: A németi-lengyel meg­értésből hosszú időre szóló bizalmas együtt­működés lett. Mint a lengyel nemzet, a né­met nemzet is föltétlenül közre akar működni az európai béke megszilárditásában. A front­harcosok örömmel üdvözíik a békére irányu­ló törekvéseket, mert a háború végén be­látták, hogy a háború nem jelent megoldást a népek életében. A frontharcosok mindent el fognak követni a megértés és az együtt­működés érdekében és támogatni fogják a diplomaták nehéz munkáját, A szlovák autonómia kérdése Runciman előtt TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ I. OLDALON Prágában a miniszterelnökkel és a belügy­miniszterrel1 Kárpátalja önkormányzatáról fognak tárgyalni. A Lidové Noviny azt jelenti, hogy a csehszlovák agrárpárt kárpátaljai szárnya megegyezett a Kurtyák-párttal a közös au- tonomista blokkban. Tulajdonképpen olyan megegyezésről van szó, amelyet már ez év júniusában kötöt­tek. Ezt Bacinsky agrárpárti szenátor irta alá, azonban csak a saját nevében. Az alá­írásnak ez a záradéka most megszűnik. A megegyezés többek között azt a követel­ményt tartalmazza, hogy a kárpátaljai al- koimányzó kárpátaljai származású legyen és hogy az összes vezető közigazgatási po- zic'ckat Kárpátalján még a kárpátaljai or­szággyűlési választások előtt töltsék be. /.mint ismeretes, az országgyűlési választá­sokat ez év őszére várják. A szlovák autonomisták követelései Runciman lordnál A Slovák jelentése szerint a szlovák nép­párt küldöttséget meneszt Runciman lord­hoz, hogy átnyújtsa a Szlovákia autonómiá­járól szóló memorandumot. A küldöttséget dr. Tiso és dr. Sokol képviselők vezetik. A pártvezetőség szerdai ülésén továbbá elhatározták, hogy küldöttséget meneszte­ttek r. miniszterelnökhöz és panaszt tesznek a szlovák néppárt tagjai ellen alkalmazott eljárások ellen. Ezt a küldöttséget is dr. Tiso és dr. Sokol képviselők vezetik. Runciman lordot memoran­dumokkal ostromolják A csehszlovák nemzeti tanács szerdán Runciman lord missziójának memorandu­mot nyújtott át a csehszlovák köztársaság alapvető nemzetiségi kérdéseiről. A cseh­szlovák nemzeti tanács részletes beadványt készít a cseh hranicsárok ügyében is. A csehszlovák nemzeti tanács szerdán délután a hranicsár-sajtó bevonásával értekezletet tartott, amelyet a tanács elnöke, dr. Kapras János egyetemi tanár Vezetett. Gázálarcok Runciman lord és missziója számára A Právo Lidu a Ce Soir nyomán jelenti, hogy Runciman lord és missziójának tagjai Londonból legújabb gyártmányú gázálar­cokat kaptak. „A csehszlovák nemzeten elkövetett igazságtalanság megbosszulná magát** A Národní Politika a „Valóság harca a misztikával" cim alatt vezető cikkében igy jellemzi a helyzetet: — 1938 márciusa, a nagynémet birodalom megteremtésének hónapja teljesen megvál­toztatta a helyzetet. Minek is tagadjuk, hogy azóta megszűntünk mint teljesen sza­bad állami alakulat ténykedni. Miért ne valljuk be, amit minden polgár érez, hogy a német szomszéd nyomása olyan önmeg­tartóztatásra kényszeritett bennünket, ami igazságtalan önmegtartóztatást jelentett. — Ma már London is lassan észreveszi, amit Párisban és Moszkvában már régen tudtak: hogy a németek Csehszlovákiában csak ürügyül szolgálnak Németország köz­belépésére. Figyelmeztetjük állandóan a né­met partnereket a szudétanémet pártban, hogy a csalást nem lehet sokáig eltitkolni. Ezt a játékot — folytatja a lap — Cham­berlain angol miniszterelnök is megunja. És azután megjelenik a felelősség kérdése. A fejlődést végeredményben nem lehet megál­lítani. A csehszlovák nemzetet nem lehet ki­szorítani az európai térből valahová a pusz­tákra. Ez a mi korunkban teljesen lehetet­len. A népvándorlás teljesen ki van zárva a modern közlekedési eszközök korában. Mert éppen ellenkezőleg: ez akkor volt le­hetséges, amikor még csak jó lovak és sze­kerek szolgálták az embert útja közben. A történelem törvénye és a mi akaratunk te­hát úgy akarja, hogy itt maradjunk. A német nemzetnek tehát meg kell ve­lünk egyezni. De Isten ments, nem sza­bad, hogy bennünket igazságtalanságok­ra késztessen, amiket nem bocsáíhaínánk meg neki. Már most is úgy oda vagyunk szoriíva, hogy ide bennünket csak egy természetellenes nyomás hozhatott. Á szudétanémet partnak ezt meg kell érte­nie. Az elnyomatás és az igazságtalan­ság, amit a csehszlovák nemzeten követ­nének el, végeredményben megbosszulná magát. Már ez is soha nem látott engedmény a üt válaszol a belügyminiszter az ifftsült Párt tagjainak a kiráiyhelmeci járásban történt zaklatása tárgyában PRÁGA. — Mint ismeretes, Esterházy János nemzetgyűlési képviselő annakidején interpellá­ciót nyújtott be a belügyminiszterhez, amelyben, mint az interpelláció cime jelezte, orvoslást kért „az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt tagjainak a királyhelmeci járásban történt üldözése és zaklatása tárgyá­ban". Az interpellációra a belügyminiszter most válaszolt írásban. A nagy terjedelmű miniszteri válasz ugyan nem ismeri el az interpellációban fölhozott panaszok jogosultságát, de magyaráza­tai, amelyekkel a panaszolt tényeket megvilágí­tani igyekszik, rendkívül tanulságosak. így pél­dául jellemző az a finom árnyal áttét el, amikor cáfolja az interpelláció ama kitételét, hogy egy csarnabói magyar gazdát kihallgatás céljából „az ágyából húzták ki“, mert megállapítja, hogy „la­kásán ugyan este, amikor már ágyban volt,, hall­gattatott ki, azonban ágyából ki nem huzatott“. A kihallgatás csupán személyi adatainak megál- lapitására szorítkozott. A miniszteri válasz azért is tanulságos, mert szövege hemzseg a magyartalan kifejezésektől, bizonyítékán! annak, hogy a parlamenti nyomda személyzetében aligha van magyar ember. A miniszteri válasz szövege a következő: — Szakad Zoltán, a magyar nemzeti párt ki­rályhelmeci titkára, 1937 február 21-én Bodrog- szegen gyűlést rendezett. A csendőrség a gyűlé­sekről feljelentést tett a királyhelmeci járási hi­vatalnál, minthogy megállapította utólag, hogy ama személyek, akik ezeken résztvettek, az egye­sült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt rendes tagsági igazolványával ma­gukat igazolni nem tudták, e hogy igy hivatalos engedély nélkül megtartott nyilvános gyűlésekről volt szó. Gajdos Mihály, a bodrogszerdahelyi egye­sült magyar párt helyi szervezetének elnöke ki­jelentette, hogy a csendőrök közül senki se fi­gyelmeztette arra, hogy eme pártokat ne támo­gassa s az interpelláció idevágó állításának he­lyességét megtagadta. — Az egyesült magyar pártok helyi szervezete Borsin 1937 április 17.-én hivatalos engedély nél­kül gyűlést tartott, amelyen különböző politikai párthoz tartozó 21 személy vett részt. Minthogy a taggyűlések iránt fennálló rendelkezések ez esetben se vétettek figyelembe, a csendőrség a gyűlés rendezőit és résztvevőit a királyhelmeci járási hivatalnál feljelentette. Ilcík István őrmes­ter ezt az esetet nem vizsgálta, s következőleg a templomba menő embereket a községházára ki­hallgatás céljából elő nem vezethette. Kocsis Já­nos úgy nyilatkozott, hogy őt a csendőrök közül senki az egyesült magyar pártokból való kilépésre s a republikánus pártba való visszatérésre rábírni nem akarta. A vizsgálat nyomán nem nyert be- igazolást az sem, hogy a csendőrség bárkit is a határátlépési igazolvány elvételével fenyegette volna meg az esetre, ha belép az egyesült magyar pártokba. — Az 1937 április 18.-án Malá Bara községben Troj Lajos házában hivatalos engedély nélkül gyű­lés tartatott, amelyen bárki résztvehetett. Trojra a járási hivatalnál nyilvános gyűlési engedély nél­küli megtartása miatt feljelentés tétetett. Hőik István őrmester nevezettet csupán egyszer hall­gatta ki ez ügyben. — Az egyesült magya.r pá,rtok ugyanaznap öer- noohovón ismét hivatalos engedély nélkül nyilvá­nos gyűlést tartottak. Kasa János, aki a meg- idézés dacára a községi bírónál meg nem jelent, lakásán ugyan este. amikor már ágyban volt, hall­gattatott ki, azonban ágyából ki nem huzatott. A kihallgatás csupán személyi adatainak megálla­pítására szorítkozott. — A bolyi gyűlés nem 1937 május 6.-án, amint azt az interpelláció állítja, hanem 1937 április 24.-én tartatott meg. Az indokolt gyanú, hogy is­mét hivatalos engedély nélküli gyűlésről van szó,. Kákonyi Márkus őrmester által vezetett csendőr­őrs ellenőrzési szemléje által nyert beigazolást. Egy személy kivételével senki se tudta igazolni azt, hogy az egyesült magyar pártok tagja. Mint­hogy a nyilvános gyűlések rendezése iránt fenn­álló rendelkezések áthágásáról volt szó, vala­mennyi résztvevő a helyszínén ha4gatta.to.tt kJ. A nemzetek történetében — írja a lap, —t hogy a kormány egy politikai párttal mint! partnerrel tárgyal. „Néniét népk5z5sséfi“ KSzépeürópában A csehszlovák szociáldemokrata párt lapja, a Právo Lidu pénteki számában ve­zércikket közöl „Az uj Mitteleurópáért" címmel* A cikk egyebek között a követke­zőket tartalmazza: — Németországnak az a szándéka, amint Kánya magyar külgüyminiszter mondotta, hogy egy nagy német Commonwealth of Nations-t alakítson, vagyis nemzetek kö­zösségét, amelyhez az összes kis nemzetek és délkeleteurópa államai tartoznának. Ezek az államok csak a külpolitikában len­nének Németország alá rendelve, nem len-i ne persze szabad lehetőségük arra, hogy szerződéseket kössenek, amelyek a náci Németország ellen irányulnának. — Hogyha sikerülne Németországnak rávenni a csehszlovák köztársaságot, hogy változtassa meg külpolitikáját és mondjon le eddigi szövetségeseiről, akkor egyszerre mindazt megszerezné, amit különben foko­zatosan kellene kivívnia, hogy végső ter­vét elérhesse. A csehszlovák külpolitika irányvonalainak megváltoztatása Berlin számára többet jelentene, mint a szudéta- németek autonómiája és Henlein karlsbadi programjának teljesítése* — Németország célja világos. Meg akar­ja szüntetni Csehszlovákia szövetségét Franciaországgal és a szovjettel, mert ez az első lépés a német népközösség megte­lj remtéséhez Középeurópában. Csehszlová­kiának nincsen oka rá, hogy elhagyja ed­digi szövetségeseit. Nem csábítja a német népközösség sem, még akkor sem, hogyha a Mitteleurópát angolul, — hogy jobb ha­tást keltsen Londonban — Commonwealth of Nations-ra keresztelték. Ebben a közös­ségben ugyanis nem lennének szabad nem­zetek. A mi népünk elsőrendű érdekeiről ebben a közösségben nem mi döntenénk, ha­nem a német kisebbség érdekei és a szom­széd nemzet érdekei. Csehszlovákia pedig főleg nem megy bele semmi olyan közös- .? ségbe, ami Európával szembeállítaná. Előnyben részesíti az európai közösséget a ;f középeurópai előtt, mert csak az egész eu­rópai közösségben maradhat meg szabad ál­lamnak. kihallgatás a 23. óráig húzódott el. — Ladamovioén az egyesült magyar pártok 1937 május 11.-én semmiféle gyűlést nem rendeztek. — A gyűlésről, amely eme községben 1937 má­jus 6.-án tartatott meg, a csendőrség feljelentést tett a járási hivatalnál, minthogy ismét engedély­nélküli gyűlés forgott szóban. A csenclőrség a la- damovicei lakosokat vagy valamiféle szövetkeze­tét bármiféle hátrányok kilátásba helyezésével a ^megejtett vizsgálat eredményéhez képest nem fe­nyegette meg az esetre, ha az egyesült magyar pártokat fogják támogatni. — Kapanon és Maly Kevesden az előbbi esetek­hez hasonlólag tagsági gyűlések leple alatt meg­tartott nyilvános gyűlésekről volt szó. — A csendőrség magatartása minden tekintet­ben teljesen pártatlan, ami a meginterpellát ese­tekkel összefüggő tanúkihallgatások által is be­igazolódott. — Ami a királyhelmeci járási hivatalt illeti, az interpelláció konkrét adatokat nem hoz fel. A megejtett vizsgálat nyomán nem nyert beigazo­lást az, hogy eme hivatal, illetőleg ennek tiszt­viselője, dr. Krcs a helyi elnökökkel e az egyesült keresztényszocialista és magyar nemzeti párt tag­jaival szemben meg nem engedett módon járt volna el. — A járási hivatalnál folyó tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvek szlovákul vétetnek fel. Az állam­nyelvet nem biró feleknek magyar nyelvre tol- mácsoltatnak át. Egyetlenegy eset sem állapít­tatott meg, ahol a fél azt kívánta volna, hogy a jegyzőkönyv magyar nyelvre fordittassék és ma­gyarul véiessék fel. Á vizsgálat folyamán nem bizonyult be az sem, hogy dr. Krcs István, a po­litikai hatóság fogalmazója, a tanukat a legsür­gősebb munkák idején idézte volna be. Egyszer­smind beigazolódott, hogy a- tanudijak a tanuk, kifejezett kivánatára mindig kifizettettek. — A járási hivatal s a közreműködő csenclőrség eljárása a törvényes rendelkezésekkel s a szolgá­lati szabályzattal ellentmondásban nincsen s ezért az interpelláló révén a követelt intézkedések meg­tételére nincsen ok. ' Munkás-autobuszjáratok a Szepességen. Lőcsei tudósítónk jelenti: Az államvasutak kassai igaz­gatósága szeptember elsejétől kezdve és három havi kiséri éti időtartamra olyan autóbuszjárato­kat indíttat Szepesremete és Szonrolnok közölt, amelyek a gyári munkásságot Prakfalvára és Szomolnokra elviszik. Az egyik autóbuszjárat Szomolnokról indul el reggel 1.52 órakor és 5.25 órakor érkezik meg Szepesreiuetére, mig a/, ellen­kező járat 5.25 órakor indul _ Szeges remetéről és 5A2 órakor érkezik meg Szóméin okra. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom