Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-03 / 201. (4644.) szám

TO«<íMtMAG$AR-HiraiOT

1938 szeptember 3, szóinkat*

kosra, Morvaországban pedig 1579 lakosra. Az egyéb mezőgazdasági szövetkezeteknél Szlovákiában 5216 mezőgazdasági lakosra, Csehországban 759 lakosra, Morvaországban pedig 2689 lakosra jut 1—1 mezőgazdasági szövetkezet. Mi az oka annak, hogy a mi hitel- és mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmunk nem fejlődik? Egyszerű a dolog. Amikor Szlovákiában erőre kapott volna a hitel- és egyéb szövetkezeti szervezkedés, megint kaptunk egy törvényt, az 1933. évi 44. számút, mivel a már letelepedett cseh bankfiókok és a cseh mezőgazdasági szövetkezeti trösztök féltették szlovákiai, jól beépített állásaikat. Megtiltották tehát a hitel- szövetkezetek alakítását azzal a megint csak naiv indokkal, hogy már elegendő pénzintézet áll rendelkezésre. Amint a számok mutatják, Cseh- és Morvaországban ugyan elegendő, sőt talán már sok is a pénzintézet, nálunk azonban igen hiányzik az altruista pénzintézeti szervezet. Különösen hiányzik a magyar hitelszövetkezeti központ, amelyet a Központi Szövetkezet érthető görcsösség- gel gátol.

Amint halljuk, az utóbbi időben igen nagy az idegesség a Központi Szövetkezet berkeiben. A magyarság sohasem szűnik meg ragaszkodni természetes jogaihoz és ahhoz, hogy a maga szövetkezeteit maga igazgassa és vezesse a magyar gazdasági célok szolgálatában. A nagyfokú idegesség azt eredményezte, hogy a Központi Szövetkezet már számitgatni kezdi veszteségeit, magyar szövetkezeteit és amint halljuk, külön statisztikát is készíttetett a magyar ügykezelésü szövetkezetek anyagi erejéről. A központnak a jelenben 2000 tagszövetkezete van és 500 szövetkezet levállása alapjaiban rengetheti meg a húsz év előtti törvényre épült gazdasági épületet, amely minden évben anyagi foltozásra szorult. Az angol szövetkezeti elvek azt hirdetik, hogy a szövetkezeti mozgalomnak alulról kell kiindulnia. Tehát egy központ megalakításánál nem törvénynek keli intézkednie, hanem az egyes szövetkezeteknek maguknak kell fölépiteniök központjukat. Nálunk fordítva történt: az angol elvek bebizonyítják majd, hogy a fölülről erőszakolt központi szervezés egyszerű kártyavár, amelyet csak a törvény parancsoló erejével lehet összetartani és amely igen könnyen összedől, ha piszkálni kezdik alapjait. Biztosak vagyunk abban, ha egyik legfontosabb követelésünket teljesitik, tudniillik a külön magyar központok fölállítását, akkor a szlovákság is a maga kezébe veszi szövetkezeti mozgalmának irányítását, melynek nemzeti alapjait Lichard G. Dániel rakta le. A szlovák nemzet is elérte már régen a gazdasági érettség ama fokát, hogy a legfőbb irányítást és ellenőrzést maga gyakorolja szövetkezetei fölött.

Az idegességet tökéletesen megértjük, de értjük a lelkiismeretfurdalást is, mert a kényszerközpont vétkezett az eredeti angol szabadságelvek ellen, a szövetkezeti szabadságjogok angol értelmezése ellen. A vétkezőknek távozniok kell a szlovákiai gazdasági élet porondjáról és át kell adniok helyüket azoknak, akiket maga a szövetkezeti mozgalom állít az élre, át kell adniok helyüket azoknak a jövendő gazdasági szervezeteknek, amelyek a rochdalei érdemes úttörők szövetkezeti elveit szent parancsnak ismerik el és ezeket követik.

HŰIM 1 ............ .......* "I 1 IWIilffllllWllililllHff IMiWIHI

Az osztrák püspökök konferenciája

BÉCS. — Hir szerint az osztrák püspökök szeptember közepén Salzburgban konferenciára gyűlnek össze és megvitatják az egyház és a nemzeti szocialista állam viszonyát. Innitzer bíborost és kollégáit, mint ismeretes, nem szólitották föl, hogy vegyenek részt a fuldai püspöki konferencián, amelyen élesen elitélték a nemzeti szocialisták egyházi politikáját.

A üésüst frontharcosok a háború ellen

BERLIN. — Coburg herceg, a német frontharcosok szövetségének vezetője a lengyel frontharcosok tiszteletére rendezett fogadtatáson beszédet mondott és a következőket jelentette ki: A németi-lengyel megértésből hosszú időre szóló bizalmas együttműködés lett. Mint a lengyel nemzet, a német nemzet is föltétlenül közre akar működni az európai béke megszilárditásában. A frontharcosok örömmel üdvözíik a békére irányuló törekvéseket, mert a háború végén belátták, hogy a háború nem jelent megoldást a népek életében. A frontharcosok mindent el fognak követni a megértés és az együttműködés érdekében és támogatni fogják a diplomaták nehéz munkáját,

A szlovák autonómia kérdése Runciman előtt

TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ I. OLDALON

Prágában a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel1 Kárpátalja önkormányzatáról fognak tárgyalni.

A Lidové Noviny azt jelenti, hogy a csehszlovák agrárpárt kárpátaljai szárnya megegyezett a Kurtyák-párttal a közös au- tonomista blokkban.

Tulajdonképpen olyan megegyezésről van szó, amelyet már ez év júniusában kötöttek. Ezt Bacinsky agrárpárti szenátor irta alá, azonban csak a saját nevében. Az aláírásnak ez a záradéka most megszűnik. A megegyezés többek között azt a követelményt tartalmazza, hogy a kárpátaljai al- koimányzó kárpátaljai származású legyen és hogy az összes vezető közigazgatási po- zic'ckat Kárpátalján még a kárpátaljai országgyűlési választások előtt töltsék be. /.mint ismeretes, az országgyűlési választásokat ez év őszére várják.

A szlovák autonomisták követelései Runciman lordnál

A Slovák jelentése szerint a szlovák néppárt küldöttséget meneszt Runciman lordhoz, hogy átnyújtsa a Szlovákia autonómiájáról szóló memorandumot. A küldöttséget dr. Tiso és dr. Sokol képviselők vezetik.

A pártvezetőség szerdai ülésén továbbá elhatározták, hogy küldöttséget menesztettek r. miniszterelnökhöz és panaszt tesznek a szlovák néppárt tagjai ellen alkalmazott eljárások ellen. Ezt a küldöttséget is dr. Tiso és dr. Sokol képviselők vezetik.

Runciman lordot memorandumokkal ostromolják

A csehszlovák nemzeti tanács szerdán Runciman lord missziójának memorandumot nyújtott át a csehszlovák köztársaság alapvető nemzetiségi kérdéseiről. A csehszlovák nemzeti tanács részletes beadványt készít a cseh hranicsárok ügyében is. A csehszlovák nemzeti tanács szerdán délután a hranicsár-sajtó bevonásával értekezletet tartott, amelyet a tanács elnöke, dr. Kapras János egyetemi tanár Vezetett.

Gázálarcok Runciman lord és missziója számára

A Právo Lidu a Ce Soir nyomán jelenti, hogy Runciman lord és missziójának tagjai

Londonból legújabb gyártmányú gázálarcokat kaptak.

„A csehszlovák nemzeten elkövetett igazságtalanság megbosszulná magát**

A Národní Politika a „Valóság harca a misztikával" cim alatt vezető cikkében igy jellemzi a helyzetet:

— 1938 márciusa, a nagynémet birodalom megteremtésének hónapja teljesen megváltoztatta a helyzetet. Minek is tagadjuk, hogy azóta megszűntünk mint teljesen szabad állami alakulat ténykedni. Miért ne valljuk be, amit minden polgár érez, hogy a német szomszéd nyomása olyan önmegtartóztatásra kényszeritett bennünket, ami igazságtalan önmegtartóztatást jelentett.

— Ma már London is lassan észreveszi, amit Párisban és Moszkvában már régen tudtak: hogy a németek Csehszlovákiában csak ürügyül szolgálnak Németország közbelépésére. Figyelmeztetjük állandóan a német partnereket a szudétanémet pártban, hogy a csalást nem lehet sokáig eltitkolni. Ezt a játékot — folytatja a lap — Chamberlain angol miniszterelnök is megunja. És azután megjelenik a felelősség kérdése. A fejlődést végeredményben nem lehet megállítani. A csehszlovák nemzetet nem lehet kiszorítani az európai térből valahová a pusztákra. Ez a mi korunkban teljesen lehetetlen. A népvándorlás teljesen ki van zárva a modern közlekedési eszközök korában. Mert éppen ellenkezőleg: ez akkor volt lehetséges, amikor még csak jó lovak és szekerek szolgálták az embert útja közben. A történelem törvénye és a mi akaratunk tehát úgy akarja, hogy itt maradjunk.

A német nemzetnek tehát meg kell velünk egyezni. De Isten ments, nem szabad, hogy bennünket igazságtalanságokra késztessen, amiket nem bocsáíhaínánk meg neki. Már most is úgy oda vagyunk szoriíva, hogy ide bennünket csak egy természetellenes nyomás hozhatott. Á szudétanémet partnak ezt meg kell értenie. Az elnyomatás és az igazságtalanság, amit a csehszlovák nemzeten követnének el, végeredményben megbosszulná magát.

Már ez is soha nem látott engedmény a

üt válaszol a belügyminiszter az ifftsült Párt tagjainak a kiráiyhelmeci járásban történt

zaklatása tárgyában

PRÁGA. — Mint ismeretes, Esterházy János nemzetgyűlési képviselő annakidején interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez, amelyben, mint az interpelláció cime jelezte, orvoslást kért „az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt tagjainak a királyhelmeci járásban történt üldözése és zaklatása tárgyában". Az interpellációra a belügyminiszter most válaszolt írásban. A nagy terjedelmű miniszteri válasz ugyan nem ismeri el az interpellációban fölhozott panaszok jogosultságát, de magyarázatai, amelyekkel a panaszolt tényeket megvilágítani igyekszik, rendkívül tanulságosak. így például jellemző az a finom árnyal áttét el, amikor cáfolja az interpelláció ama kitételét, hogy egy csarnabói magyar gazdát kihallgatás céljából „az ágyából húzták ki“, mert megállapítja, hogy „lakásán ugyan este, amikor már ágyban volt,, hallgattatott ki, azonban ágyából ki nem huzatott“. A kihallgatás csupán személyi adatainak megál- lapitására szorítkozott. A miniszteri válasz azért is tanulságos, mert

szövege hemzseg a magyartalan kifejezésektől, bizonyítékán! annak, hogy a parlamenti nyomda személyzetében aligha van magyar ember.

A miniszteri válasz szövege a következő:

— Szakad Zoltán, a magyar nemzeti párt királyhelmeci titkára, 1937 február 21-én Bodrog- szegen gyűlést rendezett. A csendőrség a gyűlésekről feljelentést tett a királyhelmeci járási hivatalnál, minthogy megállapította utólag, hogy ama személyek, akik ezeken résztvettek, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt rendes tagsági igazolványával magukat igazolni nem tudták, e hogy igy hivatalos engedély nélkül megtartott nyilvános gyűlésekről volt szó. Gajdos Mihály, a bodrogszerdahelyi egyesült magyar párt helyi szervezetének elnöke kijelentette, hogy a csendőrök közül senki se figyelmeztette arra, hogy eme pártokat ne támogassa s az interpelláció idevágó állításának helyességét megtagadta.

— Az egyesült magyar pártok helyi szervezete

Borsin 1937 április 17.-én hivatalos engedély nélkül gyűlést tartott, amelyen különböző politikai párthoz tartozó 21 személy vett részt. Minthogy a taggyűlések iránt fennálló rendelkezések ez esetben se vétettek figyelembe, a csendőrség a gyűlés rendezőit és résztvevőit a királyhelmeci járási hivatalnál feljelentette. Ilcík István őrmester ezt az esetet nem vizsgálta, s következőleg a templomba menő embereket a községházára kihallgatás céljából elő nem vezethette. Kocsis János úgy nyilatkozott, hogy őt a csendőrök közül senki az egyesült magyar pártokból való kilépésre s a republikánus pártba való visszatérésre rábírni nem akarta. A vizsgálat nyomán nem nyert be- igazolást az sem, hogy a csendőrség bárkit is a határátlépési igazolvány elvételével fenyegette volna meg az esetre, ha belép az egyesült magyar pártokba.

— Az 1937 április 18.-án Malá Bara községben Troj Lajos házában hivatalos engedély nélkül gyűlés tartatott, amelyen bárki résztvehetett. Trojra a járási hivatalnál nyilvános gyűlési engedély nélküli megtartása miatt feljelentés tétetett. Hőik István őrmester nevezettet csupán egyszer hallgatta ki ez ügyben.

— Az egyesült magya.r pá,rtok ugyanaznap öer- noohovón ismét hivatalos engedély nélkül nyilvános gyűlést tartottak. Kasa János, aki a meg- idézés dacára a községi bírónál meg nem jelent, lakásán ugyan este. amikor már ágyban volt, hallgattatott ki, azonban ágyából ki nem huzatott. A kihallgatás csupán személyi adatainak megállapítására szorítkozott.

— A bolyi gyűlés nem 1937 május 6.-án, amint azt az interpelláció állítja, hanem 1937 április 24.-én tartatott meg. Az indokolt gyanú, hogy ismét hivatalos engedély nélküli gyűlésről van szó,. Kákonyi Márkus őrmester által vezetett csendőrőrs ellenőrzési szemléje által nyert beigazolást. Egy személy kivételével senki se tudta igazolni azt, hogy az egyesült magyar pártok tagja. Minthogy a nyilvános gyűlések rendezése iránt fennálló rendelkezések áthágásáról volt szó, valamennyi résztvevő a helyszínén ha4gatta.to.tt kJ. A

nemzetek történetében — írja a lap, —t hogy a kormány egy politikai párttal mint! partnerrel tárgyal.

„Néniét népk5z5sséfi“ KSzépeürópában

A csehszlovák szociáldemokrata párt lapja, a Právo Lidu pénteki számában vezércikket közöl „Az uj Mitteleurópáért" címmel* A cikk egyebek között a következőket tartalmazza:

— Németországnak az a szándéka, amint Kánya magyar külgüyminiszter mondotta, hogy egy nagy német Commonwealth of Nations-t alakítson, vagyis nemzetek közösségét, amelyhez az összes kis nemzetek és délkeleteurópa államai tartoznának. Ezek az államok csak a külpolitikában lennének Németország alá rendelve, nem len-i ne persze szabad lehetőségük arra, hogy szerződéseket kössenek, amelyek a náci Németország ellen irányulnának.

— Hogyha sikerülne Németországnak rávenni a csehszlovák köztársaságot, hogy változtassa meg külpolitikáját és mondjon le eddigi szövetségeseiről, akkor egyszerre mindazt megszerezné, amit különben fokozatosan kellene kivívnia, hogy végső tervét elérhesse. A csehszlovák külpolitika irányvonalainak megváltoztatása Berlin számára többet jelentene, mint a szudéta- németek autonómiája és Henlein karlsbadi programjának teljesítése*

— Németország célja világos. Meg akarja szüntetni Csehszlovákia szövetségét Franciaországgal és a szovjettel, mert ez az első lépés a német népközösség megtelj remtéséhez Középeurópában. Csehszlovákiának nincsen oka rá, hogy elhagyja eddigi szövetségeseit. Nem csábítja a német népközösség sem, még akkor sem, hogyha a Mitteleurópát angolul, — hogy jobb hatást keltsen Londonban — Commonwealth of Nations-ra keresztelték. Ebben a közösségben ugyanis nem lennének szabad nemzetek. A mi népünk elsőrendű érdekeiről ebben a közösségben nem mi döntenénk, hanem a német kisebbség érdekei és a szomszéd nemzet érdekei. Csehszlovákia pedig főleg nem megy bele semmi olyan közös- .? ségbe, ami Európával szembeállítaná. Előnyben részesíti az európai közösséget a ;f középeurópai előtt, mert csak az egész európai közösségben maradhat meg szabad államnak.

kihallgatás a 23. óráig húzódott el.

— Ladamovioén az egyesült magyar pártok 1937 május 11.-én semmiféle gyűlést nem rendeztek.

— A gyűlésről, amely eme községben 1937 május 6.-án tartatott meg, a csendőrség feljelentést tett a járási hivatalnál, minthogy ismét engedélynélküli gyűlés forgott szóban. A csenclőrség a la- damovicei lakosokat vagy valamiféle szövetkezetét bármiféle hátrányok kilátásba helyezésével a ^megejtett vizsgálat eredményéhez képest nem fenyegette meg az esetre, ha az egyesült magyar pártokat fogják támogatni.

— Kapanon és Maly Kevesden az előbbi esetekhez hasonlólag tagsági gyűlések leple alatt megtartott nyilvános gyűlésekről volt szó.

— A csendőrség magatartása minden tekintetben teljesen pártatlan, ami a meginterpellát esetekkel összefüggő tanúkihallgatások által is beigazolódott.

— Ami a királyhelmeci járási hivatalt illeti, az interpelláció konkrét adatokat nem hoz fel. A megejtett vizsgálat nyomán nem nyert beigazolást az, hogy eme hivatal, illetőleg ennek tisztviselője, dr. Krcs a helyi elnökökkel e az egyesült keresztényszocialista és magyar nemzeti párt tagjaival szemben meg nem engedett módon járt volna el.

— A járási hivatalnál folyó tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvek szlovákul vétetnek fel. Az államnyelvet nem biró feleknek magyar nyelvre tol- mácsoltatnak át. Egyetlenegy eset sem állapíttatott meg, ahol a fél azt kívánta volna, hogy a jegyzőkönyv magyar nyelvre fordittassék és magyarul véiessék fel. Á vizsgálat folyamán nem bizonyult be az sem, hogy dr. Krcs István, a politikai hatóság fogalmazója, a tanukat a legsürgősebb munkák idején idézte volna be. Egyszersmind beigazolódott, hogy a- tanudijak a tanuk, kifejezett kivánatára mindig kifizettettek.

— A járási hivatal s a közreműködő csenclőrség eljárása a törvényes rendelkezésekkel s a szolgálati szabályzattal ellentmondásban nincsen s ezért az interpelláló révén a követelt intézkedések megtételére nincsen ok. '

Munkás-autobuszjáratok a Szepességen. Lőcsei tudósítónk jelenti: Az államvasutak kassai igazgatósága szeptember elsejétől kezdve és három havi kiséri éti időtartamra olyan autóbuszjáratokat indíttat Szepesremete és Szonrolnok közölt, amelyek a gyári munkásságot Prakfalvára és Szomolnokra elviszik. Az egyik autóbuszjárat Szomolnokról indul el reggel 1.52 órakor és 5.25 órakor érkezik meg Szepesreiuetére, mig a/, ellenkező járat 5.25 órakor indul _ Szeges remetéről és 5A2 órakor érkezik meg Szóméin okra.

2