Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-17 / 213. (4656.) szám

tPVlAGM-f»’fAe&AR.-HlRIiAp! 5 1938 szeptember 17, szombat. lüleghapja végre islioláit az abauji magyarsá r ,v... " - ■ ■ X Viharos értekezlet Szepsiben a magyar körzeti polgári iskola körül ■ A miniszter í végre engedélyezte a csécsi és makranci iskolákat, de — a jegyző még ellenáll! KASSA. ' (Szerkesztőségünktől.) A; évek óta folyó harc, amelyet a tiszta ma­gyar Szepsi község folytat a magyar pol­gári iskoláért, úgy látszik, fordulóponthoz érkezett, mert a rohamosan változó európa légkörben végre bizonyos hajlandóság mu­tatkozik, hogy a magyarságnak ezt a rég: .természetes követelését teljesítsék. Jól is­mert dolog, hogy a szinmagyar nagyközségben csak szlo­vák polgári iskola működik és kétszer egymásután föloszlatták a képviselőtestü­letet, amiért nem volt hajlandó a magyar adófizetők pénzéből uj épületet emelni a szlovák iskola számára. Most végre a hatóság is megértést mutat a gerinces magyar kitartással szemben ... Ki képviseli Szepsi községet ? Á szepsi képviselőtestület már régebben négytagú bizottságot választott, amelynek föladatává tette, hogy a körzeti polgári is­kolákról szóló törvény értelmében tegye meg a szükséges lépéseket a magyar tan­nyelvű polgári iskola fölállítása végett. A bizottság meg is kezdte a munkát, azonban beadványaira még csak választ sem ka­pott. Most azután váratlanul az történt, hogy Simkó járási főnök értekezletet hi­vott egybe, amelyen a járás érdekelt köz­ségeinek: Ceszta, Komoróc, Bodolo, So- modi, Torna és Szepsi községeknek kép­viselői vettek részt. Az értekezleten a föl­állítandó magyar körzeti polgári iskola ügyét beszélték meg. Jellemző a még mindig uralkodó fölfo­gásra, hogy Szepsi községet nem a képviselőtestület által választott bizottság, hanem a jelen­legi kormánybiztos, Heníschel Rudolf ve­zető járásbiró képviselte, akiről éppen e napokban irtuk meg, hogy a biróságon is vonakodik a magyar nyelv jo­gainak visszaállítására vonatkozó kormány- rendeletnek eleget tenni. Érthető, hogy a szepsi és környékbeli magyarság nincs sok bizalommal személye iránt. A bizalmatlan­ságnak tulajdonítható, hogy az értekezleten olyan incidens robbant ki, amely majdnem meghiúsította az egész tanácskozást. A magyar községek képviselői már az érte­kezlet előtt tiltakoztak Hentschel jelenléte ellen és Bodoló község kiküldöttei az érte­kezlet megnyitása előtt írásos beadványban is figyelmeztették a járási főnököt, hogy Szepsi magyarságát csak a képviselőtestület által választott bizottság képviselheti ebben az ügyben. Ennek a lépésnek sem volt foga­natja és igy történt azután, hogy a bodolói küldöttség egyik tagja éles han­gon tiltakozott az eljárás ellen, s rámuta­tott Hentschel Rudolfra, mondván, hogy semmi keresnivalója sincs ott a kormány­biztosnak, ahol a magyar iskola ügyét tárgyalják. Hentschel élénken tiltakozott, hangoztatta, hogy ő Szepsi minden nemzetiségét képvi­seli és maga is a magyar polgári fölállítása mellett van. A magyar falvak kiküldöttei azonban nem tudtak megnyugodni, hango­san követelték a bizottság részvételét és az­zal fenyegetőztek, hogy máskülönben kivo­nulnak a tanácskozási teremből. A járási fő­nök csak nagynehezen tudta megnyugtatni a jogosan méltatlankodó embereket, akik végül is engedtek az érvnek, hogy távozá­suk árthat a magyar iskola ügyének. A bo­dolói kiküldött erélyes közbelépéséről egyébként jegyzőkönyvet vettek föl. Az értekezleten végül elhatározták, hogy szorgalmazni fogják a magyar körzeti polgári iskola sürgős fölállítását Szepsi­ben. Csécs és Makranc pedig... Ugyancsak jellemző, hogy az értekezletre nem hívták meg a szepsi körzetbe eső Csécs és Makranc község képviselőit, azzal az in­dokolással, hogy a két községben nincsen magyar elemi iskola. Az illetékes urak egy­szerűen nem vették tudomásul azt a tényt, hogy az iskolaügyi minisztérium mindkét köz­ségben engedélyezte a magyar iskola föl­állítását. Ez az engedély, amely 15 éves kitartó, keserves harc eredménye, még augusztus havában beérkezett a kassai tanfelügyeíőséghez. A tanfelügyelőség augusztus 26-án közölte az engedélyt az illetékes jegyzői hivatallal azzal a fölhí­vással, hogy legsürgősebben tegye meg a szükséges intézkedéseket. A jegyző úgy fogta föl az ügy sürgősségét, hogy az át­LONDON. — Angol körökből származó je­lentés szerint csütörtökön a palesztinai Deirhas- scnben az angolok kénytelenek voltak tizenhá­rom repülőgépet mozgósítani, hogy szétszórják az arab szabadcsapatok nagy gyülekezését. Ugyanakkor az angol csapatok a Tulkeren te­rületen bekerítették a veszélyeztetett helyeket. A küzdelem egész nap tartott. Az arabok vesz­PRÁGA, — A menekültek a szudétanémet vidékről állandóan özönlenek Prága felé. Teg­nap több vonat érkezett a határvidékről, zsúfol­tan asszonyokkal, aggokkal, gyermekekkel, de voltak közöttük férfiak is, akik kénytelenek vol­tak elmenekülni a szudétanémet vidékről. Leg­nagyobb részük a német szociáldemokrata párt­hoz tartozik, vagy valamikor szerepet játszott a pártban és most az események hatása alatt el­menekülnek otthonukból. A szudétanémet vi­dék módosabb zsidó lakossága már két nappal ezelőtt eljött és legnagyobb részük ugyancsak Prágában tartózkodik, ahol az összes szállodák, penziók, vendéglők zsúfolva vannak. A most özönlő szegény lakosság természetesen nem tud a drága prágai szállodákban elhelyezkedni. Ezeket a Vöröskereszt és néhány jótékony in­tézmény veszi oltalmába. Megrázó képet nyújt a déli órákban a Denis- és a Masaryk-pályaud- var környéke. A pályaudvari épületekhez vezető lépcsőkön, a folyósokon és a várótermekben százával ülnek a menekültek. Lehet látni asszonyokat karonülő csecsemkőveL Majdnem mindegyik menekült mellett kis pod- gyász hever, olcsó kofferek, vagy zsákok, amik­be a legszükségesebb holmit dobálták be nagy sietséggel. A Baxa-otthon és a vysocani éjje’i | menedékhely a zsúfolásig megtelt, úgyhogy kö­rülbelül 2—300 ember részére nem sikerült ott­hont teremteni. A tegnap érkezett menekültek egyrészét a Masaryk-stadion ruhatárában he­lyezték el. Megszervezik Prága élelmezését Megírtuk, hogy Prága élelmiszerpiacán erő­sen tapasztalhatók a rendkívüli idők jelei. Min­denekelőtt a zsirhiányban. Az árdrágítók ellen azonban máris felléptek a hatóságok. A prágai kereskedelmi és iparkamara vezető­sége tanácskozott Prága élelmezéséről komoly krízis esetén* A tanácskozáson a katonai hatóságok képvise­iratot a fiókjába rejtette és az érdekelt községek bírái, akik más oldalról értesül­tek az engedély megérkeztéről, augusztus utolsó napján tudták rávenni, hogy adja elő a tanfelügyelőség átiratát. Ekkor is arra hivatkozott, hogy formahibák miatt a két község képviselőtestületét újabb határozathozatalra kell összehívni. Az ösz- szehivást azonban huzta-halogatta. A jegy­ző állítólag családi okok miatt nem tudott eleget tenni hivatalos kö­telességének, valószínűbb azonban, hogy az iskolai év kezdetén igyekszik minél későbbre kitolni a magyar iskolák meg­nyitását, nehogy a két faluban működő teségeit nem sikerült megállapítani, de bizonyos, hogy a szabadcsapatok legalább száz halottat vesztettek. A gyarmati miniszter jelentése szerint Angliá­ból újabb két lovasezredet és egy zászlóalj gya­logságot küldtek Palesztinába, azonkívül Indiá­ból három gyalogzászlóalj érkezett a polgárhá­ború színhelyére. lői is resztvettek. Azt mérlegelték, hogy ho­gyan 'lehet biztosítani a csehszlovák főváros lakosságának élelmezését rendkívüli körülmé­nyek között. Külön nyilatkoztak a pékek, nagy- kereskedők, mészárosok stb. Megállapítást nyert, hogy minden élelmicikkből jelentős készleteik állnak rendelkezésre. A fconzervefcben meglehetős hiány van, de — ■mint a szakemberek megállapították — ennek az a magyarázata, hogy konzervdobozok nem állnak kielégítő mennyiségben rendelkezésre, ezt azonban rövid időn belül pótolják. Élelmezési tervet dolgoztak ki és állítólag három napon belül pontosan megállapítják, hogy a detail-üz- letekben milyen készleteket lehet felhalmozni. A bankok fizetnek A bankélet is reagál a rendkívüli események­re. Hivatalos jelentés állapítja meg, hogy az utóbbi napok eseményeinek hatása alatt a be­tevők nagyobb mértékben igényeltek pénzt az egyes pénzintézeteknél A pénzintézetek a be­tevők igényeinek teljesen megfeleltek. Ennek hatása alatt a közönség körében bizonyos nyu­godtság állott be és tegnap már valamivel csök­kent a kivétel. A pénzintézetek vezetői tanács­kozást tartottak és elhatározták, hogy egyelőre ragaszkodni fognak a betétkönyvekben megál­lapított fizetési feltételekhez. E feltételek alapján naponta 3—5000 koronáig lehet a betétköny­vekből pénzt felvenni. A bankok egyébként utalnak arra, hogy ennek az összegnek háromszorosát, sőt a szükségnek megfelelően többszörösét is kifizetik adott eset­ben. Elhatározták, hogy a kötött betétek fel- j mondási határidejéhez ragaszkodnak. Azonban í ezekben az esetekben is figyelembe veszik a gazdasági követelményeket. Egyre elkeseredettebb karcok Palesztinában Száz arab halait egyetlen ütkSietüea ■■■ 13 arcgel repülőgép bombázza a gyülekező szabadcsapatokat Prága sorsdöntő napjai Menekültek százai ■ Zsúfoltak az összes szállodák ■ ■ A főváros élelmezési tervén dolgoznak ■ *> szlovák iskola tanulóinak létszáma csök­kenjen ezáltal. Végre állandó sürgetéssel a csécsi és mak­ranci magyarok elérték azt, hogy a j®9yzb vasárnapra összehívta a képvi­selőtestületet. Itt afölött kell határozni, hogy a két község gondoskodik a szükséges tantermekről. A minisztériumi engedélynek- ugyanis az volt az előföltétele, hogy a községek vállalják a magyar iskolák dologi kiadásait, de ekkor az illetékes hatóság nem figyelmeztette az éidekelteket arra, hogy a tanteremről való gondoskodást is vállalniok kell. Kézenfek­vő, hogy igy akarták elérni az ügy további halogatását, de a miniszteri engedély ke- resztülhuzta számításukat. Pillanatig sem kétséges, hogy a magyar iskoláért oly ki­tartóan harcoló Csécs és Makranc lakossága a dologi kiadások mellett a tanteremről is gondoskodni fog és igy rövidesen ismét anyanyelvűken tanulhat­ják a betűvetést Csécs és Makranc kis- magyarjai. Másfélévtizedes harc sikere Csécs és Makranc magyarsága, mint is­meretes, több, mint másfél évtizedig harcolt a magyar iskoláért, amelyet még annakide­jén Simecek-Gara János szüntetett meg a két községben. Még az 1930. évi népszám­lálás hivatalos adatai szerint is Csecsen 55.12 százalék, Makrancon pedig 56.08 szá­zalék volt a lakosság arányszáma, tehát mindkét községnek magyar többsége van. A gerinces magyar lakosság nem tudott beletörődni Simecek-Gara ama rögesz­méjébe, hogy úgy Csécs, mint Makranc elmagyarositott szlovák községek és nem jár nekik magyar iskola. A lakossáq szám­talanszor fordult az illetékes hatóságok­hoz, hogy állítsák vissza a magyar isko­lát a két községben és minden tanév vé­gén összeírták, hogy hány szülő akarja magyar iskolába járatni gyermekét. Az 1934. évi összeírás szerint Csecsen 150 iskolaköteles gyermek közül 113-at, Mak­rancon pedig 120 iskolaköteles gyermek kö­zül 90-et akartak szüleik magyar iskolába íratni. A magyar iskolákat mégsem állítot­ták föl, ellenben ekkor bűnvádi eljárást indítottak az akcióban szereplő gazdák és dr. Kátra Kálmán kas­sai pártfőíitkár ellen. Az eljárás föímentéssel végződött a gaz­dákkal szemben, dr. Kátra Kálmán ügyében pedig az ügyészség nem is vállalta a vádat. A meghurcolás eredménye az volt, hogy a következő évben még több olyan gyer­meket írtak össze, akik magyar iskolába kívánkoztak. Hosszú volna újra elmondani a maoryar is­koláért folytatott harc minden részletét. A csécsi és makranci magyarság minden hite­getés. elutasítás, megfélemlítés ellenére törhetetlenül kitartott követelése mellett, vállalt minden áldozatot és ime: a harc nem volt hiábavaló. A helyi hivatalnokok szűklátókörű soviniz­musán győzedelmeskedni fog az uj szellem, hogy minden nemzetnek meg kell kapnia a maga elemi jogait. .. — 77 ÉVES FELESÉG GYILKOS. Budapestről' jelentik: Tegnapelőtt reggel^ hiába zörgettek a szülői ház kapni'ián Hinkli János kapolyi gazda gyermekei. Átmásztak a- kerítésen, majd a pajtába mentek, ahol hatalmas vértócsában, összezúzott fejjel, holtan találták a hetvenöt éves anyuikat. Visszarohantak a házba, betörték az ablakot, úgy jutottak' be a szobáiba, amelynek mestergere.n- dájára felakasztva, holtan találták hetvenhét éves apjukat. Az öreg. házaspár állandóan civakodott egymással, mert Hinkli János iszákos volt. Ezért költözött ki az asszony a házból a paitába. Az orvosok szerint az agg házaspár kedd este óta halott. Valószínű, hogy ismét összevesz ek, az öreg ember fejszével agyonverte feleségét, majd bement a házba és fölakasztotta magát. Old England női szabóság Kosice Stefánik-u. 48. Telefon 33-06 Sfastny László szücsszalon Kosice $tefánik-u 48. Telefon 33-«6

Next

/
Oldalképek
Tartalom