Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-04 / 202. (4645.) szám

4

<i>ra:gaiA\wAarhirlab

19íö-szeptember'4, vasárnap* IIIIIÜ HIÚI M«——i

Balatoni mozaik Mécs László jegyében

így készül egy verskötet rb db an A népszerűség

■a mi bi

PRÁGA. — Idei nyaralásom feledhetetlen élménye a háromnapos balatoni kirándulás augusztus közepén — Mécs László társaságában. Először láttam a Magyar TengertI Szerencsém volt, mert a három nap alatt a pompás víznek minden színárnyalatában gyönyörködhettem. A ragyogó napfényt, a sugárzó nyugalmat haragos vihar, majd néhány órás eső váltotta fel, majd tiszta holdvilágos este következett. Szombat délután Budapestről jövet a zalai oldalon felevő Alsóörsre érkeztünk meg hárman — Mécs László, a győri dr. Géczy Lajos és e sorok Írója. Itt dr. Mécs-Mártoncsik Imre, költőnk budapesti főorvos-öccse családjának voltunk szívesen látott vendégei. Vasárnap reggel motoroshajón Siófokra utaztunk. Teljes pompájában ragyogott a napfényes Balaton. (Másnap délután ugyanezt az utat viharban tettük meg... A két-hárcm méteres hullámok átcsaptak a kicsiny hajó felett s mire révbe értünk, vizgyöngyöktől ragyogtunk tetőtől-talpig. Nem tudtunk betelni az élmény fenséges szépségével...) Siófokról vonalon Ba- latonlellére vezetett utunk, ahol Semetkay József igaz baráti szeretettel fogadott. Itt a pompás Mária-üdülő árnyas strand-parkjában egy ritka irodalmi esemény szemtanúja és részese voltam: a költő és a lektor utolsó „közelharcát" vívta meg az uj verskötet kéziratának nyomdába adása előtt.

Mielőtt erről a „harc‘‘-ról érdemlegesebben is megemlékeznék, be kell mutatnom a szereplő személyeket A költőt mindenki ismeri. Bemutatom tehát Semetkay Józsefet és Géczy Lajost.

A „lektor" és a „titkár" |

Semetkay József, a salgótarjáni főgimnázium j szlovákiai (jászói) származású tanára az újabb'

... ■■ Az üij Mécs-könyv szenzációja: a „Siratófal" a Balaton közepére is elkíséri a költőt ■» »■ *>■

likus plébánia, amelyet Ify Lajos főleg orgonaja- vitásokból és harmóniumgyártásból tart fönn. Az amatőr-hangszergyártó lelkipásztor önfeláldozó agilitása révén épült fel a Magyar Tenger partját díszítő, vadonatúj templom és plébánia is. A dunántúli írók legtöbbször Ify Lajos vendégszerető házában szoktak üdülni s Mécs László is itt szokott eltölteni néhány napot minden nyáron a dunántúli irók társaságában.

*

Egyik legkedvesebb élménye volt balatoni kirándulásomnak áz a jelenet, amikor a kecskeméti árvaháznak Lellén üdülő növendékei felismerték a Balaton hullámaiban hüsülő fürdőzők között Mécs Lászlót. Az árvák kecskeméti szereplése alkalmából jól ismerték a költőt s a vízben szeretettel üdvözölték és meghívták üdülő otthpnukba. Örömmel kalauzolták: végig a fürdőköpenyes papköltőt az otthon helyiségein, majd megkérték, hogy álljon közéjük fényképezés céljából.

A boldogan mosolygó árvák között a fürdőköpenybe burkolt költő ugyancsak mosolygó arca —

szimbóluma annak a természetes emberiességnek, annak a világot átfogó emberi szeretetnek, amely elsősorban és mindenekíölött jellemzi Mécs László költészetét.

FORGACH GÉZA.

magyar esztéta generáció egyik nemes képviselője. Mécs László legrégibb barátja. Az első gimnáziumtól kezdve végig az egyetemig mindig együtt ültek az iskolapadban. Semetkay József a Mécs-kötetek összeállítója s igy Mécs László verseinek legjobb^ ismerője. Szigorú kritikus és megértő jóbaráí egy személyben. A szlovákiai magyar irodalom azonban Semetkayt Mécs Lászlótól függetlenül is közeiről érdekli s nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy Semetkay a szlovákiai magyar irodalmi életnek Magyarországon ma a lég elfogulatlanabb és a legalaposabb ismerője. Mint tanárt egy volt tanítványa (az illető már tekintélyes evangélikus lellkészi állást tölt be) a következő szavakkal jellemezte előttem: Semetkay József valóságos mintaképe annak az uj tanárgenerációnak, amely egész uj levegőt hozott be a magyar középiskolába. Legalapvetőbb jellemvonása az abszolút íinomlelkü- ség. Nemcsak tanít, hanem nevel is. Nem a tanári tekintéllyel nehezedik rá tanítványaira, hanem szellemével meghódítja azokat. Barátja a diákoknak s mégis van tekintélye. Ennek a tekintélynek azonban nem a diákok félelem-érzete, hanem a tanár szellemi fölénye ad biztos alapot.

Dr, Géczy Lajos, a fiatal győri hittanár Mécs László legszűkebb baráti köréhez tartozik. Rendkívül agilis ember. Az utóbbi években Magyar- ország több városában nagysikerű Mécs-estéket rendezett s gyakran kiséri el a költőt magyarországi kőrútjaira. Debrecenben az irodalmi est rendezői „a költő titkárá“-t tisztelték benne. Különben önmagának is van köze az irodalomhoz. Igv több dala közismert Balázs Árpád megzenésítésében. Ahhoz a paptipushoz tartozik, amelyik az embereknek köznapi életét is derűvel akarja betölteni s amelyet Mécs László a „Elari- bald“ cimü versében örökített meg.

Kész az u§ Mécs~hoíet

A ..közelharc" természetesen nem értendő iszászerint, hiszen a baráti megértés jegyében folyt le a kötet-összeállitás utolsó munkája. Azonban egy-egy vers körül kiadós viták, sőt iszócsaták fejlődtek ki 5 egyáltalában nem csoda, hogy az „irodalmi csata" egykettőre a Mária- üdülő vendégei érdeklődésének középpontjába került. (Az érdeklődés ettől függetlenül is elkerülhetetlen volt, hiszen Mécs Lászlót mindenütt mindenki ismeri s bárhol jelenik meg, elkerülhetetlenül megindul az autogramkérők offenzivája.) Amint a végigélvezett többórás viták igazolták, Mécs László Semetkay Józsefnél is szigorúbb kritikusa önmagának. Néhány vers — amelyet a „lektorbizottság" ugyancsak jónak talált — a költő kívánságára marad ki a kötetből.

A kötet verseinek összeválogatása és csoportosítása különben Semetkay József több hetes lelkiismeretes, gondos munkájának az eredménye. (Gyakorlatilag győződtem meg most arról, hogy egy verskötet megszületéséhez nem elegendő csak a versek megírása. Fontos szerepe van a lektori bábáskodásnak is.) Az uj Mécs-kötet kézirata immár útban van Mécs László uj kiadójához, a Révaihoz s

novemberben, legkésőbb karácsony előtt megjelenik az uj Mécs-kötet, Címéül a „bizottság” az egyik legkifejezőbb vers címét választotta: „Beleszólok".

Az uj kötetről nyilatkozatot kértem a leghivatot- taobtól: Semetkay Józseftől. A tanár ur azonban a világ legszerényebb embere s csak hosszas rábeszélés után állt kötélnek. Az interjuvolás már a Balaton hullámai között történik — a költő távoli étében. (Mécs László ugyanis kitűnő úszó s amig a tanár és a szerkesztő a part közelében irodalompolitikái megbeszélést tart, a költő egy kilométerrel beljebb gondtalanul élvezi az úszás örömét. Ugyan nyugalma ott sem teljes, mivel egy-két autogramkérő még a Balaton közepén is megtalálja.)

Nyilatkozik a „Beleszólok“ összeállítóvá

Semetkay József az uj Mécs-kötetről a következőket mondotta:

— Mécs László legújabb kötetének egyik legérdekesebb tulajdonsága az, hogy a rendelkezésre álló anyagból aránylag igen kevés verset kellett kihagyni. Az utóbbi időben Mécs kétségtelenül kevesebb verset ir, éppen ezért a versek jobban kiérnek a költőben és mind nyelvileg, mind formailag tökéletesebbek. A kötetbe érdekes színeket visznek be Mécs Lászlónak Párisi szerepléseivel kapcsolatos élményei. Egyik ilyen párisi élményből fakadt a kötetnek egyik legnagyobb- szabásu alkotása, a „Vetkőzz le" dmü vers. Ezt a költeményt azonnal lefordították franciára is és Mécs László francia verskötetének második kiadásába már be is került.

— Mint Mécs többi köteteiben, ebben is meglepően gazdag az az élmény-anyag, amely a versek forrása volt. Ezért oly gazdag és változatos a könyv tartalma s a hat ciklusban a költő most már teljesen kifejlődött világnézetén és irói szemléletén keresztülszürve egyéni sorsok és probléÓriási választéík! Legolcsóbb árak!

Pausz T., K«

r 9

Üveg — porcellán — villanycsl

B!llllll!llllllll!IIIHIIIIIllllllllllllllIlllllllllllllinninillllHIIIIIIII!IIllllllllIllllllll|ll!I!lllllllllllll!llllll!lllllll!illlk

s Modern képkeretezés* fiveyczes

IlllllllllIlllliililllilllllllllltlIlllllllllllllIlllllilllilllllllllllIilllllillllllllllllllllllllllUlllllllllllllllllllllllllllilillllllllllllllllllllllllllllllllilllllllill

| Telefon 2423 Alapítva 1833 ||

Farkas István:

FÉNYKÉPEK

A hét fejedelmi személyek pihenője

mák, a kisebbségi magyarság és az egyetemes magyar élet eseményei s ezek mellett az egész mai emberiség nagy válságai vetítődnek elénk. Amilyen gazdag és változatos a tartalom, éppen elvan soldiuru az a hangulat is, ami az egészet átitatja. Mert hiszen igazi lírikusnál tárgyi élmény mindig éppen az erős érzelmi áífütöttség- gel lesz igazán költészetté. S bár a költő bátran belenyúl az egyéni és a tömegsors legsötétebb mélységeibe is, az igazi keresztény életfelfogás derűje ömlik d az egész köteten és megmenti a pesszimizmus sivárságától.

— A kötetet bezáró igazi nagy Mécs-vers, a „Siratófal" nemcsak Mécs költészetének, hanem a költészetnek is összefoglalja egész tárgykörét az egyénen, a fajon át az egyetemes emberi közösségig.

Egy Mécs-kömt

Külön cikk anyagául kínálkozna mindaz, amit dr. Géczy Lajos, a hűséges utitárs mondott el az augusztus eleji Mécs-köruíról, amelynek kiemelkedő eseménye a debreceni Mécs-est volt. Mivel a „helyszűkédről szóló szerkesztőségi elméletet illik a felelős szerkesztőnek is komolyan venni, csak távirati stílusban megjelölöm ennek a körútnak állomásait:

Augusztus 1-én Staud Gábor Léváról autón hozta Győrbe Mécs Lászlót, akire itt a dunántúli katolikus papköltők — Harsányi Lajos, dr. Mentes Mihály, Városi István, Vittnyedi Németh István, dr. Bánhegyi Jó'b és dr. Géczy Lajos — vártak. Barátságos megbeszélés a szlovákiai Nemzeti Kultúra programjáról. Másnap kirándulás Harsányi Lajoshoz Rábapatonyára. 3-án az egész írógárda Pannonhalmára rándult ki. Itt a tudós bencés professzorok dr. Nieszler Theo- dor perjellel az élükön páratlan lelkesedéssel fogadták a költőket. Este rögtönzött, de fényesen sikerült szerzői est volt az ősi monostor dísztermében. Következő nap hasonló program a zirci monostorban. Majd a társaság résztvett CelldÖ- mölkön a bencés rend birtokán rendezett nagyszabású fogoly- és vadkacsavadászaton. 6-ától 9-éig balatoni kirándulások. 10-én Mécs László megérkezett Debrecenbe. A páratlanul nagysikerű Mécs-est után a Nyári Egyetem igazgatósága hortobágyi kirándulást rendezett Mécs László tiszteletére. Itt a költőt egy gyönyörű csikóbőrös kulaccsal ajándékozták meg. Debrecen után következett Budapest, Alsóörs és Balatonlelle ...

A magyar költő malájt hallgatói

Mécs László egyetemes költői hatására jellemző a következő apróság:

Budapest és Nyíregyháza között a vasúti fülkében egy ismeretlen utas említette meg, hogy a Mécs-est után a deberceni Nyári Egyetem két maláji hallgatója az előadási szünetekben egy magyar Mécs-kötetet forgatott s rávették magyar barátjukat, hogy a versek szövegét rögtönzött angol fordításban ismertessék meg velük. A költő magyarnyelvű előadása oly mély hatást gyako«... Akkor a hét fejedelmi személyek a Havas-erdőn átkelve, megindulának Pannónia földjére... s miután oda érkeznek, azon helyet, melyet legelsőkben elfoglaltak, M u n k á s-nak nevezték.-."

így irta meg amaz Anonymus, akit közönségesen

I

Béla király névtelen jegyzőjének ismer a magyar ember, s aki Kézai Simonnal, Szalárdi Jánossal és másokkal egyetemben lelkiismeretesen megírta a magyarság dicsőségesen szép és szépségesen szomorú történetét.

Elnézem a Latorca fölött messze a síkságra előreboruló várat, s addig nézem, amíg a kacagányos ősöket nem látom, mig szétszéledve le nem jönnek a ve- reckei szorostól a Verchovináa, a szolyvai havasokon, a Latorca völgyén, s egyszerre szembeta’á'ják magukat az utolsó kisded heggyel, melyről sastekintetük körülöleli az alföldet és csillogó kerettel övezi őket a kanyargó Tisza. Itt már meg lehet pihenni.. Fü, vad és hal bőven akadt, s lehet, hogy a munkácsi hegyek oldalán már akkor is barátságosan mosolyogtak a duzzadt szőíőfürtök.

Munkásnak nevezték el a hegyet, s valóban jó munkát végeztek, mert a kisded hegyen épült vár évszázadokon át munkára serkentette urait Ki ne emlékeznék a hős magyar asszonyok mintaképére, Zrínyi Ilonára, aki 1686-ban Caprara generális ellen olyan hősiesen védelmezte a várat? Sokáig tartott az ostrom, s a kis Ferenc — a későbbi Nagyságos Fejedelem — tizedik születése napját is osztrák ágyuk dörgése közepette ünnepelték meg. A bátor fiúcska, hol a könyvek, hol a katonák társaságában nevelkedett dicsőséges, jövendő életére. Édesanyja még nemrégen azt irta Caprara tábornagynak:

„Én, mint I. Rákóczi Ferenc fejedelem árváinak anyja, vontam meg magam gyermekeimmel Munkács várában, melyet, mint örökségüket, köteles vagyok számúiéra megoltalmazni, ha megtámadják. Sem én, sem kiskorú ártatlan gyermekeim nem vétettünk semmit a császárnak, miért foglalják el várainkat mégis egymás után?..."

Caprara azonban nem törődött az anyai levéllel, kegyetlen tüzet parancsolt, s heteken ét a legkeményebb ostrom alatt tartotta a várat, mígnem április 2S-ra virradó éjjel kivonatta ágyúit a sáncokból és szégyenszemre visszavonult Kassára.

A hőslelkü asszony május 6-án tudósította férjét, vitéz Thököly Imrét a vár felszabadultéről:

írhatom Kegyelmednek, édes szivem, uram: Isten csudálatosképen megtartott és fölszabadított az ostrom alól, nagy zavarral ment el a vár alól maga Caprara generális... Senki sem engemet, sem két gyermekemet megijedt állapottal bizony nem látott, valamint őseim, úgy voltunk készen fejünk fönnálltáig a várat megtartani."

Lehet-e mai magyar vándornak büszke meghatottság nélkül nézni a várra? Lám, a Latorca is elnézően mosolyog, amikor a múltban merengő arcot látja,

partjain hétköznapjaikat élő emberek sietnek tova, s legfeljebb egy-egy futó pillantást vetnek a régi várra.

Munkács városában magam is nővel barátkozom meg a legjobban. Simon Erica kisasszony 'ugyan még iskolába sem jár, de azért már megajándékoz saját maga készítette rajzával, a vár ostromáról. Apró kis kockákhoz beszél, gyémánttal, arannyal tűzdeli tele őket, beteg kis unokatestvérét, Pistikét szórakoztatja, s úgy ülök köztük a gyerekszobában, mintha a kis Ferenc és Julianka grófnő elevenednék meg előttem. Felejtem gondjaimat, jövőmeí, szeretnék magam is a földre hév eredni, bevonni a kis deát az én játékomba és a feketeszemü, feketehaju édes teremtést a szivembe zárni a magam gyermekei közé. Simon Menyhért barátom az édesapa, szelíd mosolyával nézi ba- rátkozásunkat, s hátba komoly lesz egyszer a dolog, nekem fiam van és ki tudja, ki tudja?

Ünnepen járom a várost és életemben először megyek görögkatolikus istentiszteletre. Értetlenül és mégis otthonosan állok a régi templom boltjai alatt, körülöttem úgy vetik a keresztet, amint én is szoktam és mégis másként, de Krisztus van jelen mindenütt, az a Jézus, akinek nevét a magyar bujában, örömében mindig emlegette.

Persze, a „hegyre" is kimegyünk, ami Beregben a szőlőt jelenti. Magyar daltól hangos a keskeny völgy, s a kuruc nótáktól, siró tárogatón át felhangzik a felkapott sláger is: „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék..." Mindegy, magamban a magyar szóért most mindent megbocsátok. Árpádnak és Zrinyi Ilonának földjén járok, ki tudja kik és milyen nyelven énekelték itt már a magyar dicsőséget? Ferencke itt barátkozott meg a ruszinokkal, s talán innen mentek érte nagy Lengyelországba. Az Isten szeliden kormányozza a világot, gyermekből nagyot és hatalmasokból félénk kisdedeket formál. Talán mindig könnyebb is volt ide néznie, ahol a hegyekből egyszerre tör elő a sikság, amelyen a magasból őrködő szem egyetlen pislantásával is végigtekinthet.

Engem azonban vár az Ipoly, amelynek völgyében mindennap találkozom a drégelyi várral. Várnak a mindennapok, megalázott életem sürge gondjai, semmiért és mégis mindenért vívott harcck, népem jövőjéért aggódó szeretetem, s búcsúzni kell az ősi vártól. Kihajolok a vonat ablakán és Barkaszón túl látom utoljára a nap fényétől megaranyozott várat, jó munkát végzett tégi magyarok egykori pihenő helyét, ma intő jelet ezer esztendő életére.

Jó, hogy itt is jártam, jó, hogy visszatértem a régi helyekre, kacagányos vitézek elhagyott utján jártam, hiszen megtanulhattam töltik az ezeréves magyar erényt: mindig harcolni, mindig előre tömi, ellenségtől nem félni, jóbarátot szívre ölelni, bízni a Magyarok Istenében, aldt ma több országban, de egy nyelven és egy szívvel tisztel a gondokban fáradt, de becsületes harcra mindig készen álló magyar...

rolt rájok, hogy az ismeretlen szöveg értelmét föltétlenül meg akarták ismerni.

A lonyódi plébánián I

Persze Mécs Lászlónak a Balaton-partok „őslakói" között is számtalan jóbarátja van. Ezek közé tartozik Ify Lajos fonyódi plébános, akit vasárnap este vacsora után kerestünk fel — az összeverődött baráti társaság autótulajdonos tagjának, Paluzsa Lászlónak jóvoltából. (Paluzsa László, a magyar tógazdasági társaság vezérigazgatója szintén szlovákiai származású s Mécs* Lászlónak ugyancsak diákköri jóbarátja.) Fonyó-| dón mindössze néhány éve létezik római kato-I