Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-10 / 207. (4650.) szám

Mit isér a kormány a nemzetiségeknek Nyilvánosságra hozták a kormány javaslatát a nemzetiségi kérdés rende­zésére - A tervezet csak általánosságban szögezi le a csehszlovákiai nem­zetek egyenrangúságát - Nemzeti önkormányzat helyett—nagymegyerendszer Megalkuvás nélkül (d) A belpolitikai helyzet ma maradékta­lanul a külpolitika másodrangu függvénye s ahogy a külpolitikában ma nehéz akár hu- szonnégyórás időjóslásra is vállalkozni, ugyanúgy nem lehet jósolni a belpolitikában Sem. Az egyetlen dolog, amire a nap króni­kása a mai cenzuraviszonyok között bizton­ságosan vállalkozhatik, a tények hideg el­könyvelése. S az események mozigyorsaság­gal váltják egymást, mint az már történelmi órákban szokás, órák, sőt percek hoznak uj és uj meglepetéseket. Történelmi pillanatok­hoz értünk, mert történelmi fontosságú kér­dések megoldása került az európai cselekvé­sek középpontjába: most rendezik Csehszlo­vákia húsz év óta rendezésre várt nemzeti­ségi problémáit. Mi, úgynevezett kisebbsé- ségek, visszafojtott lélegzettel kisérjük az események gyors forgatagában szent ügyünk alakulását, csodálattal tekintünk vezéreink idegkimeritő harcos munkájára, hálával te­kintünk Londonra, amely a nemzeti egysé­gek szavát most kezdi megérteni és a béke érdekében egész erkölcsi és hatalmi súlyával támogatja és előbbresegiti jogos követelé­seinket, reményteljesen tekintünk az egész európai diplomácia lázas és feszült tanács­kozásai elé, mert ami ma Prágában, Páris- ban, Berlinben, Londonban történik, az mind a mi ügyünk körül forog, a mi jobb holna­punkról, több jogunkról, nagyobb falat ke­nyerünkről van szó mindenütt. Ilyen történelmi fontosságú tárgyalások körül, ahol engesztelhetetlennek látszó ellent­mondásokat kell közös nevezőre hozni, sok a zűrzavar, a mesterséges köd, a zavaró célzatú, nyugtalanító álhir, de ezen nem sza­bad csodálkozni,, ennek a célja az, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen próbára tegyék egymás idegeit. Idegpróba ez a legjavából, egész Európa idegpróbája. Nem szabad be- léfáradni. Mi, kisebbségek két évtizede jó idegekkel álltuk a próbákat, ugyanilyen nyugalommal tekintünk a mostani bizonyta- lenságok idején is a biztosabb és nyugalma­sabb holnap elé. Ma ugyanazt követeljük, ámít két évtizeddel ezelőtt kívántunk, sem többet, sem kevesebbet. Mi függetlenítettük magunkat mindenkor a napi konjunktúrától, ma talán konjunktúra volna többet követel­ni, mint amit első megnyilatkozásainkban egy Körmendy-Ékes és Szent-Ivány szege­zett le kisebbségi sorsunk első hónapjaiban, de éppen követeléseink abszolút erkölcsi volta irta elő nekünk mindenkor és írja elő ma is, hogy szent posztulátumainkon mitse változtassunk, akármilyen konjunktúrába és akármilyen történelmi forgatagba kerül­jünk is. Ahogy húsz éven át kitartó bizodalom- mal és rendíthetetlen idegekkel nem alkud­tunk el belőlük semmit, ugyanúgy nincs semmi okunk, *— sem fenyegető, sem csá­bitó ok —, amely a programunkba irt nem­zeti tízparancsolatunk bármely pontjának ílalkuvására bírhatna. Éppen konjunktúrát pem ismerő szilárd önmérsékletünk és örök állhatatosságunk adja programunk erkölcsi' súlyát és átütő politikai érvényét. Nekünk nincs mit elalkudnunk. És ma, eszméink diadalának előestéjén az egész magyar nemzet előtt rámutathatunk arra, hogy so­hasem juthattunk volna idáig, ha ez a pu­ritán nemzeti kitartás és hit nincsen meg bennünk. Sem mi, sem a szudétanémetség, sem a szlovák autonomisták nem jutottak volna el a mai történelmi fontosságú tár­gyalásokig, ha népeink többségében a kis- lelkü megalkuvás és meghunyászkodás szel­leme vett volna erőt* Csak a nemzeti ideál-, PRÁGA. — A pénteki napon a nemzeti­ségi tárgyalások ügye nem jutott előbbre. Mindössze annyi történt, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a tárgyalások alapjául szánt tervezetét. A tervezet úgyszólván min­den részletében ismeretes az eddigi sajtóis- mertetésékből* Csak általános utalásokat tartalmaz a megvalósítandó reformokról s általában úgy jellemezhető, hogy majdnem mindenről beszél, amit a nemzetiségek követelnek, de tartalma távolról sem azonos ezekkel a kö­vetelésekkel. Teljesen homályosak a nagyme­gyék szervezetéről s a nagymegyék és a tartományok viszonyáról szóló utalásai. A tervet a késő délutáni órákban adták ki. Tartalma hevenyészett fordításban a követ­kező: A közhivatalokban a nemzetiségi arány: tiz év múlva áll helyre A kormány javaslatainak megfogalmazá­sánál abból az elvből indult ki, hogy a vi­tás kérdések azonnali megoldásához kon­krét és gyakorlati módon kell eljutni, hogy a köztársaság nemzetiségi kérdéseiben tar­tós és hatékony egyesség jöjjön létre. Az összes többi kérdéseket a további beható tárgyalásokra tartják fenn. Megoldásuknál mindig tekintettel kell lenni az állam szu- verénitására, integritására és egységére. A közalkalmazottak és munkások kérdé­sének megoldásában az az alapelv jut ér­vényre, hogy a nemzetiségek az állami al­kalmazottak valamennyi rangsorozatában az állampolgárok közti százalékaránynak megfelelő kulcsszám szerint részesedést igényelhetnek. Ez az alapelv valamennyi re­szortra vonatkozik és kötelező a jövőben az uj erők fölvételénél. Amennyiben ez az elv bizonyos reszor­tokban nem valósítható meg (katonaság), az igy keletkező hátrányt más reszortok­ban pótolják. jainkhoz való törhetetlen ragaszkodás adott népünknek gerincet és politikai súlyt, ame­lyet ma egész Európa kényteln tisztelettel elismerni és honorálni, amikor odaállunk a népek itélőszéke elé, mondván: népi és em­beri jogainkat maradéktalanul követeljük, itt állunk s másképp nem tehetünk. Ilyen kiállás volt Európa színe elé az a tegnapi demonstráció, amikor a szudétanémet, a szlovák, a magyar és a lengyel autonomis­ták vezérei összeültek és megállapították, hogy az állam átépítésének alapkérdései­ben, vagyis a uemzeti jogok érvényesité­Hogy e rendelkezésnek megfelelő álla­pot lehetőleg mennél gyorsabban létrejöj­jön, az uj német erők fölvételénél az arányszámot a legközelebbi tiz esztendőre úgy szabályozzák, hogy tiz esztendő múl­va elérjék a törvényes arányszámot. Ezért a német nemzetiségű állampolgárok fölvétele, akik magánalkalmazásban vagy szabad pályán működnek, lehetségessé vá­lik, ha a megfelelő szolgálati rangosztály­nak megfelelő képesítéssel bírnak, hasonló­képen fölvehetők újból azok a munkaerők, akiket elbocsátottak, vagy idő előtt nyug­díjba küldtek, ha azok az előföltételek, ame­lyek az állami szolgálat kifejtéséhez ma elő- irásszerüleg megköveteltetnek, az illetőnél megvannak. Az állami alkalmazottak áthe- lyezhetőségének elve általánosságban meg­marad. Azonban minden nemzetiségnek az alapelv keretei között elismerik azt az igé­nyét, hogy az állami alkalmazottak és az ál­lami alkalmazásban lévő munkások nemzeti­ségi összetétele az egyes kormányzati ágak­ban megfeleljen a lakosság nemzeti összeté­telének. Ezt az elvet természetesen az egész állam szükségleteinek tekintetbevételével kell érvényesíteni. Az állam érdeke megköveteli, hogy bizonyos mértékig a köztársaság egész területén különféle nemzetiségű alkalma­zottak működjenek. A német nemzetiségre vonatkozóan azzal számolnak, hogy azon a területen, ahol a német nemzeti­ségű polgárok nem alkotnak többséget, a német nemzetiségű alkalmazottaknak leg­följebb a harminc százaléka helyezhető el. Ugyanez áll érvényben a bírói kinevezé­sekre, de a bírák áthelyezhetetlenségének el­ve érintetlenül marad. Az említett alapelvek érvénnyel bírnak analogikusán az állami vállalatoknál, mo­Az arányosság alapelvét a közgazdaságban is érvnéyre kell juttatni. Ezért az állami költségvtésnek azon kiadási és hi­teltételeit, amelyek az iskola és népmüvelő- dés, továbbá a közegészségügy, népjólét és sére vonatkozólag a négy nép vezérei egy­öntetű nézetet vallanak és együttesen, egy­értelműen, egymással karöltve reklamálják népeik egyenjogúsítását ebben az állam­ban. Szavuk érvényét magasra emeli az a tény, hogy a négy párt vezérei 2,410.814 választó nevében beszéltek, több választó nevében, mint ahány lakosa például egész Litvániának van. De mivel a választók szá­mához a választásra nem jogosult család­tagokat is hozzá kell számítani, bízvást mondhatjuk, hogy ötmillió lakos nevében beszéltek, ami több,, mint Svájc vagy Dánia nopóliumoknál, alapoknál, intézmények­nél és intézeteknél is. Nemzetiségi paritásos bizott­ságok a minisztériumokban A központi hivatalokban és a legfelső bíró­ságoknál az alkalmazottak összetétele minden kategóriában és rangosztályban az állam lakos­ságának számaránya szerint szabályozandó. Ezen igények érvényesítése végett a miniszter­elnökségen az egyes nemzetiségek számára pa­ritásos bizottságokat létesítenek. Ezek a bizott­ságok a kormány képviselőiből és az illető nem­zetiségek megbizottaiból fognak áJlani. Elnöke az illető nemzetiséghez tartozó állami tisztviselő lesz. Ennek a paritásos bizottságnak nemzefeé- gi tagjait az illető népcsoport parlamenti tag­jaiból választják az aránylagos képviselet elvei szerint. A paritásos nemzetiségi bizottságok vezetik az illető nemzetiséghez tartozó állami tisztvise­lők nyilvántartását, ők vizsgálják felül, vájjon az uj erők alkalmazásánál tekintettel voltak-e a be­nyújtott kérvényekre és az előirt arányszámra s egyben azt is ellenőrzik, vájjon az állami al­kalmazottakra és munkásokra vonatkozólag meg­állapított számot az egyes szolgálati ágakban elérték-e és vájjon betartották-e a fenti alap­elveket. Az aránylagosság alapelvét be kell tartani egyéb állami hivatalok és vállalatok alkalmazot- tainál, továbbá tagjainál és szerveinél, mint ami­lyenek a tanácsok és az állandó bizottságok, továbbá a privilegizált vállalatok stb. Hasonló' alapelvek érvényesülnek a köztestületek területi és szakönigazgatásánál, az önkormányzatok vál­lalatainál, intézményeinél, alapjainál és egyéb berendezéseinél, valamint az önkormányzati tes­tületek tagjainál, bizottságainál és vállalatainál közmunkaügy szükségleteire vonatkoznak, az egyes nemzetiségeknek az állam lakosságában elfoglalt népességi arányszáma szerint fogják kimutatni és megosztani. Arról, hogy ezt az vagy Finnország,, vagy Norvégia, vagy Észtország összes lakossága, sőt több mint Lettország és Litvánia lakosainak száma együttvéve. Nem szabad ugyanakkor elfe­lejteni, hogy a kormánytöbbség együttvéve 4,487.1)24 szavazatot képvisel. A magyar­ság egy szóval, egy lélekkel üdvözli a né­met, szlovák, magyar és lengyel autono- mista pártok vezérletének szilárd egyiittha- ladását, mert nemzeti eszméink párhuza­mossága mellett az együttes taktika is fon­tos záloga a lassan, de biztosan közeledő közös győzelemnek. alapelvet a többi reszortokban is keresztül- «HU——IHIIMHIi" iU ii lilHl | |l | Az aránylagosság elve az állami költségvetésben ,^ Ma: Nagy rádió mellételet Jw 18 °ldal. Ara Ké 1.20 | XVII. évf. 207 (4650) szám ■ Szombat ■ 1938 szeptember 10 Előfizetési iei évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prága II., P a nski évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 Szlovákiai és kárpátaljai TTiagUarság u|ice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • i- .7 • • Prága 11., Panská ulice 11, III. emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. « • ' Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom