Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-09 / 206. (4649.) szám
fttiÍMH ida Csütörtökre virradó éjszaka az egész köztársaságban derült idő lépett fel, helyenként erős lehűléssel és dérrel. A hőmérséklet maximuma Ungvárott 14, Prágában 11.2 fok volt. — Várható idő: Cseh- és Morvaországban még változó felhőzet, a Kárpátokban és Szlovákiában szép és nappal melegebb, az éjszakák hűvösek. — MAGYAR POLGARIISKOLAI TANFOLYAM POZSONYBAN. Hivatalosan közlik: A pozsonyi I. állami polgári fiúiskolában magyarnyelvű polgári iskolai esti tanfolyam nyílt meg 14 éven felüliek számára, akik a polgári iskola I—'III. osztályának anyagából bizonyítványt óhajtanak szerezni. A polgáriiskolai bizonyítvány az ipartörvény rendelkezése alapján minden iparág üzéséhez szükséges. Beiratkozások minden délelőtt az I. állami polgári fiúiskola magyar tantestületénél (Pozsony, Zo- chová 11/b, I. em. tanári szoba.) — A LEZUHANT NYITRAI PILÓTAHADNAGY TEMETÉSE. Nyitráról jelentik: Mint ismeretes, e napokban repülőszerencsétlenség áldozata lett a közeli Aranyosmarót határában Franko János nyitrai származású fiatal hadnagy, akinek holttestét Nyitrára szállították és szerdán temették el nagy részvét mellett. A Zoborból indult a gyászimenet és a városon keresztül érkezett a temetőbe. A koporsót a tisztikar és egy század katonaság kisérte katonazenekar hangjai mellett. Hatalmas tömeg vonalit a koporsó után és az utmentén is óriási tömegek állottak. A temető kapuit kénytelenek voltak lezárni a nagy tömeg előtt és csak akkor nyitották meg, amikor a sirbahelyezésre került a sor. A nyitott simái a szerencsétlenül járt hadnagy egy tiszítársa mondott búcsúbeszédet. Magyarok vásároljatok Kölcsey-levelezőlapokat! POZSONY. — A magyar nemzet augusztus' 24-én üli Kölcsey Ferenc, a nagy magyar költő és reformátor halálának századik évfordulóját* A centennáriumra a pozsonyi SzMKE Kölcsey-j levelezőlapokat nyomatott, amelyek a költői akkori szép magyar viseletben ábrázolják. A le-j velezőlapok darabonként 60 filléres árban kaphatók. Magyarok, vásároljátok e levelezőlapod kát, mert a kultúránkat terjesztitek ezzel és egyben a befolyó tiszta jövedelem révén szegénysor- su magyar iskolásgyermekeink jutnak támogatáshoz. Megrendelések Császár István, a pozsonyi! SzMKE titkára dmén, Ventur-u. 15. sz., I. emj telefon 42—56, eszközölhetők. Pénzküldeményeket kérjük „Kölcsey-centennárium" megjelöléssel a „Signum“ címére irányítani (Pozsony, Vadász-sor 12). Postai utón való megrendelés 40 darabtól kezdve (24 korona). A levelezőlap Pozsonyban darabonkénti árusításban is kapható Stampfel Károly könyvkereskedésében, a Szent; József-könyvkereskedésben és az Egyházi Mü- intézetben. A tiszta jövedelem szegénysorsu ma-! gyár iskolásgyermekek támogatását célozza. j — GYALOG ZARÁNDOKOLT CSEHSZLOVÁKIÁBÓL BUDAPESTRE ÉS RÓMÁBA. Rómából írják: Most érkezett meg Rómába a csehországi Braunauból Dietrich Mária zarándok, aki az egész utat gyalog tette meg. Hazájából előbb Budapestre gyalogolt az Eucharisztikus Kongresszusra és onnan ugyancsak gyalog indult neki a római útnak, amelyet mintegy három hónap alatt tette meg. Hazájába ismét gyalog fog visszatérni. Érdekes, hogy tavaly ugyancsak gyalog zarándokolt el Dietrich Mária Braunauból Csensztochovába és onnan vissza. — ZSAROLÓ LEVÉLÍRÓ. Nyitráról jelentik: Napokkal ezelőtt egy nyitrai magasrangu állami tisztviselő felesége névtelen zsaroló levelet kapott, melynek Írója 5000 koronát követel tőle, azzal a fenyegetéssel, 'hogy ha a pénzt „Remény” jeligére poste. restante el nem küldi neki, úgy fér jének el fogja mondani, hogy kivel van viszonya. Az úri asszony azonnal a csendőrségre sietett és megtette a bűnvádi feljelentést az ismeretlen zsaroló ellen. A csendőrség tanácsára levelet irt neki. ugyanakkor a postán egy rendőr lesbe állt és sikerült is a tettest N. Béla '22 éves bádogossegéd személyében elfogni. Kihallgatása során eleinte azt hangoztatta, hogy beteg nővére gyógykezelésére kellett volna a pénz, később oda módosította vallomását, hogy autóját akarta megjavítani, de nem volt pénze és ezért irta a zsaroló levelet. Bűnvádi eljárást indítottak ellene. — SZIBÉRIAI VIRÁG — PÖSTYÉNBEN. Tudósítónk jelenti: A Vág folyó egyik mellékágában virágzik egy Európában alig ismert virág, — Lingulária sibirica, — melynek hazája Szibéria. Zách tanár, a hires prágai botanikus, aki most tanulmányozza a vágvölgyi növényeket, fedezte fel az iszapmocsarak közelében, nem messze a pöstyéni gyógyforrásoktól az Európában oly ritkaságszámba menő Lingulária sibdri- cát. E ritka növénynek csomó nélküli ágazata van, állandóan virágzik, egy méter magas és belül üres. A levelei nyil-szivalakuak, fogazot- tak, koronája sárga. Európában eddig csak Cseh- Leipa határában, az ottani agyagmocsarakban és a dobsinai cseppkőbarlang környékén akadtak rá. Pöstyénbe valószinüleg az ár sodra révén juthatott, de minthogy az agyagmocsarak sokban rokonságban állnak a pöstyéni iszappal, ez magyarázza meg, hogy a meleg éghajlat dacára ott is virágzik. E növény felfedezésével a jólismert pöstyéni botanikuskert ismét egy különös virággal szaporodott* Á lengyelek meg akarják dönteni a sztratoszféra-rekordot Tudományos-, sport- és hadászati célokat tűzött maga elé a lengyel vállalkozás ■ Vita a sztratoszféra-repülések jelentőségéről ■ VARSÓ. —■ Most egy éve bizottság alakult Varsóban lengyel sztratoszféra-repülés előkészítésére. Tizenkét hónap megfeszített munkájával a bizottság most befejezte működését: felépült a ,,Stella Polonaise", a lengyel csillag, ^nelyen két lengyel tudós a felhők birodalmába akar felemelkedni. A világ legnagyobb sztratoszféra- ballonja a Lengyel-Tátrában, a csoholovi völgyben teljesen utrakészen várja a pillanatot, hogy a felhők fölé emelkedjen. A fekete-fehér csikókkal átfestett gondola egyelőre még a hegyi kirándulók látvá- nyossáqául szolgál: ezren és ezren tekintik meg a Zakopane közelében álló hangárt, az előkészítő bizottság őszinte örömére, mert hiszen a beszedett belépődijakból kell majd fedezni a repülés kiadásainak egyrészét. Miért éppen Lengyelország ? A repülést előkészítő bizottságnak igen sok nehézséggel kellett megküzdenie, amelyek között legelsősorban állott a közvélemény gyakran rosszmájú, legjobb esetben naiv kritikája. Minek ilyen repülést rendezni? Miért éppen Lengyelország és nem valamelyik gazdagabb ország rendezi? Miért éppen a sztratoszférába és miért léggömbön, amikor vannak modern repülőgépek? Érdemes-e ennyi pénzt, időt és fáradságot pazarolni? Ilyen és hasonló kérdések tömegével kellett a bizottságnak megbirkóznia, hogy meggyőzze a hítetlenkedőket. Fel kellett világosítania a közvéleményt, hogy a sztratoszféra-repülés sikerének feltétele az alapos tudományos felkészülés, a kitűnő technikai felszerelés, a léggömb teljesítőképessége és a pilóták egyéni értéke. És miért ne lenne meg mindez a feltétel Lengyelországban? A lengyel tudomány, ipar, technika és a sport nap-nap után adja életrevalóságának bizonyságait. Abban a nemzetközi versengésben, amely amely a sztratoszférának birtoklásáért folyik, Lengyelországnak komoly esélyei vannak arra, Hogy győztes legyen. A lengyel burokipar az egész világon egyedülálló vékony, könnyű és rendkívül tartós burkot tud előállítani, a magassági repülés sikere pedig éppen a ballón burokjának el- lenállóképességétől és súlyától függ. A lengyel tudomány a magaslégi megfigyelések terén igen sok önálló kísérletet folytatott és nemcsak az eddigi észleleteket, hanem elsősorban is saját tapasztalatait nagyban gazdagitotta. A lengyel léggömbrepülés világhírt szerzett magának a Gordon-Bennett évről-évre megismétlődő szabad léggömbök nemzetközi versenyén, ahol a lengyel színek nem egyszer vitték el a pálmát. Kié a sztratoszféra? Az a levegőóceán, amely a földgömböt burkolja, régi idők óta fölkeltette a tudományos világ érdeklődését, de csak a világháború utáni technikai fellendülés tette lehetővé a természet e titkának felderítését. 1931-ben Belgiumé lett a magassági világrekord, amely 16 kilométert tett ki. 1933- ban szovjetorosz pilóták 18 és fél kilométerre javították meg a világrekordot. Ezután több kísérlet következett a rekord megdöntésére, amelyek közül egyik-másik halálos szerencsétlenséggel végződött. Végül 1935-ben az Egyesült Államok állította fel az uj világrekordot: 22 kilométert, amely mostanáig érvényben van. Stivens és Anderson léggömbje pontosan 22.600 méter magasságot ért el. Léggömbjük gáztartalma 105.000 köbméter volt. A lengyel csillag gáztartalma 124.000 köbméter, az amerikainál kétszer olyan vékony ballónburokkal. A gömb átmérője hatvan méter. Ezzel az eddig legnagyobbnak épült sztratoszféra-léggömbbel a lengyelek minden eddigit messze meghaladó magassági rekordot akarnak felállítani: legalább 30.000 méternyi magasságba akarnak felszállani. A sziraíoszSéra-repülés veszélyei Ez az óriási gömb azonban nem csökkenti a veszélyeket, amelyek a mindenre elszánt vállalkozókat fenyegetik. Az ilyen nagy gömbnek már a vezetése is igen nehéz, mert hiszen a gömb nagysága ellenére a legkisebb szelet is megérzi. A gömbhöz csatolt hajókabinban tartózkodó tudósok is állandóan életveszélyben forognak. A mai fejlett technika segélyével a kabin falaira feszülő külső és belső nyomás közötti különbséget ellensúlyozni törekszenek ugyan, de azért az eshetőség egyáltalában nincs kizárva, hogy a belső nyomás a nagy magasságban a külső nyomásnak minimálisra csökkenése következtében a kabin falait esetleg szétveti, A roppant magasságban a hőmérséklet — 50 fok körül van. A nagy hideg, a felfokozott vérnyomás, az erek feszültsége, a vérkeringés rendellenessége — mind éltevszélyt jelent. De ha az elszánt vállalkozók már el is érték céljukat és a magasságból vissza akarnak térni a földre, a veszedelem akkor is ott ólálkodik körülöttük. Példa erre az Ossoaviakhim-léggömb esete. Ennek utasai 22 kilométer magasságra törtek és amikor visszafordultak, egyszerre csak látták, hogy a gömb- és a kabintartó kötelek egymásután pattannak, szakadnak szét. A gömb elpusztult és a szerencsétlenek a roppant magasságból lezuhantak. Akárhányszor megtörténik, hogy a gömböt megtöltő hélium, meleg levegő vagy a hidrogén kiszivárog, elillan, a gömb horpadni kezd és megkezdődik az élet-halál harc. Megéri-e a kockázatot? önkéntelenül is fölmerül tehát a kérdés, hogy az ily sztratoszférarepülés esetleges sikere fölér-e a léggömb elkészítésére fordított gonddal, fáradsággal, nagy költséggel? A tudományos tapasztalatok, amelyek az ily vállalkozások eredményei, megérik-e azt, hogy annyi ember életét kockára tegyék? Rousseau Pierre, az ismert francia író és természettudós egy most megjelent tanulmányában erre'a kérdésre nem-mel felel. Véleményének ismertetése a küszöbön álló lengyel repüléssel kapcsolatban aktuális. — Az az egy kétségtelen —< írja Rousseau —’, hogy a sztratoszférarepülések mérlege a meteorológiai eredmények szempontjából igen kedvezőtlen. Mert ha a két légköri réteg: a troposzféra (amelyben a mi légköri jelenségeink lejátszódnak) és a 11.000 méteren fölül kezdődő sztratoszféra sajátosságait, a légkör összetételét, hőmérsékletét ismerjük, mindezt az ismeretünket a mérőkészülékkel fölszerelt, magasba fölküldött kis ballonoknak köszönhetjük. Bu- reau kapitány ezeket a ballonokat oly tökéletes fölszereléssel látta el, hogy a kisérő nélkül magasba emelkedő és jelentéktelen költséggel előállítható léggömbök készülékei közlik velünk a 15, 20, sőt 30 kilométernyi magasságban elterülő légkör nyomását, hőmérsékletét, de a pára tartalmát, a szél irányát, erősségét is megmutatják. Minek kockáztatni tehát emberi életet, nagy vagyonokat, értékeket, amikor a német Regener oly műszerekkel képes fölszerelni az ilyen megfigyelő-ballonokat, hogy ezek a ,,robot”-ok a magasságot automatikusan följegyzik, a hőmérsékletet, a légköri ózon elosztását fényképfölvételekben képesek lerögzíteni. A kozmikus sugarak És hogy állunk a kozmikus sugarakkal? Ezen a téren, ebben a kérdésben még szükség van az ember közbelépésére. A tudósok föladata, hogy megfigyeléseikkel világosságot derítsenek a még homályos, még teljes megoldásra váró rejtélyben. De Dau- villier francia tudós a megfigyelő gömbökre már olyan műszerekkel szerel föl, amelyek a kozmikus sugarak jelenlétét 27 kilométer magasságig megállapítják. Ha pedig a tudomány már idáig eljutott, nem valószinü-e, hogy belátható időn belül ezek a megfigyelő gömbök 40—50 kilométeres magasságra is eljutnak? j Erre a levegő hős lovagjainak még sincs reményük. Tudományosspori- és hadászati célok A lengyel vállalkozás előkészítői nem ilyen pesszimisták a Stella Polonaise útját illetően, ök nagy eredményeket várnak. Elsősorban a lengyel sztratoszférarepülés az amerikai magassági rekord megdöntésére törekszik. A számítások szerint a Lengyel Csillag könnyen éri el a 25 kilométeres magasságot, de felemelkedhetik 30 kilométerre is. A főcél azonban a tudományos megfigyelés. Olyan észleleteket akar gyűjteni, amelyeket nem lehet az automatikusan működő, kicsiny ballonokon levegőbe röpített műszerekkel végeztetni. Legkevésbé ismerjük a felső levegőréteg vegyi összetételét, a nemes gázok, elsősorban a hélium jelenlétét a sztratoszférában. A kozmikus sugarak lelkiismeretes, gondos mérése bizonyára több, eddig kételkedés nélkül fogadott tételt dönt majd meg. Hiszen Jeans angol asztronómus már odáig ment, hogy a majomnak emberré változását is a kozmikus sugaraknak tulajdonítja! — Megfigyelés tárgyát képezi majd a levegőnek elektromos vezetése, az ózonsáv nagyságának megállapítása, valamint az optikai változások egész sora. A katonai köröket hadászati kérdések érdeklik s azt szeretnék tudni, vájjon a sztratoszféra-repülés hoz-e gyakorlati eredményi hadászati szempontból? így elsősorban arra a kérdésre várnak feleletet, mi a katonai repülőgépek felemelkedési lehetőségének végső határa? Ahol feketének látszik az égbolt Elismerésre méltó a vakmerő hősök vállalkozása mindenképpen. A tudomány büszke lehet már az eddigi eredményekre is. Büszke lehet arra, hogy az Explorer amerikai gömböt olyan műszerekkel tudta felszerelni, amelyek automatikusan villanyerővel dolgoztak. Az Explorer tudósai 22.600 méterre emelkedtek és 530 kilométer sugaru látkörben gyönyörködtek. Sté- vens és Anderson ebben a magasságban készíthettek fényképfelvételeket. Csodás látvány tárul az expedíció elé 30.000 méter magasságban, ahol azonban az égbolt már nem kék, hanem — a levegő ritkasága miatt — fekete. Ebben a fekete égben a tündöklő csillagok és nappal a teljes pompában sugárzó nap, amelynek sugarait egyetlen felhő nem zárja el, felséges látvány lehet. Szívből kívánjuk, hogy az ég küszöbén sikerüljön meglebegtetni a piros-fehér lengyel színeket! fiz idős vámos és a fiatal szakácsnő POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Dubovics Ferenc vámos, aki a Dunadndon teljesít szolgálatot, nemrég megismerkedett G. Piroska 24 éves ligetfalusi szakácsnővel, akinek csapni kezdte a szelet és rövidesen bele is szeretett, annak ellenére, hogy már ötven felé járó ember és 18 esztendős a legidősebb gyermeke. Ezt azonban mélyen elhallgatta a csinos szőke Piroska előtt, sőt még azt is letagadta, hogy nős és azzal hitegette a leányt, hogy feleségül veszi. Közben kirándulásra mentek és ilyenkor a gavallér mindig a szakácsnő volt, aki szorgalmasan fizette mindkettőjük számláját. Ez körülbelül 400 koronát tesz ki, ami egész szegény szakácsnőknél meglehetősen nagy összeg. Az idillnek azonban egy szép napon vége szakadt. Dubovics harcias felesége megjelent a. szakácsnőnél és nagy botrányt csapott. A két nő csaknem egymásnak rontott. Ettől az időtől kezdve a férfi szakított a leánnyal, aki a pénzét követelte vissza. A vámos válasza azonban az volt, hogy goromba levelet irt a leánynak, ebben mindenfélének elmondotta és többek között csalónak is nevezte. A becsületében megbántott leány feljelentést tett a pozsonyi járásbíróságon Dubovics ellen, akit most vont felelősségre dr. Telecká női járás- biró. A tárgyalás bővelkedett humoros .jelenetekben A férfi azzal védekezett, hogy a leány csábította el őt és tagadta, hogy házasságot Ígért volna neki. A bírónő 150 korona pénzbüntetésre Ítélte becsületsértésért a vádlottat. A vádlott Ígéretet tett, hogy megfizeti a leány kárát. 7 1938 szeptember 9, péntek. yiiaiHIIM—IIHHIM H|I|