Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-09 / 206. (4649.) szám

fttiÍMH ida Csütörtökre virradó éjszaka az egész köztár­saságban derült idő lépett fel, helyenként erős lehűléssel és dérrel. A hőmérséklet maximuma Ungvárott 14, Prágában 11.2 fok volt. — Vár­ható idő: Cseh- és Morvaországban még változó felhőzet, a Kárpátokban és Szlovákiában szép és nappal melegebb, az éjszakák hűvösek. — MAGYAR POLGARIISKOLAI TAN­FOLYAM POZSONYBAN. Hivatalosan közlik: A pozsonyi I. állami polgári fiúis­kolában magyarnyelvű polgári iskolai esti tanfolyam nyílt meg 14 éven felüliek szá­mára, akik a polgári iskola I—'III. osztá­lyának anyagából bizonyítványt óhajtanak szerezni. A polgáriiskolai bizonyítvány az ipartörvény rendelkezése alapján minden iparág üzéséhez szükséges. Beiratkozások minden délelőtt az I. állami polgári fiúis­kola magyar tantestületénél (Pozsony, Zo- chová 11/b, I. em. tanári szoba.) — A LEZUHANT NYITRAI PILÓTA­HADNAGY TEMETÉSE. Nyitráról jelentik: Mint ismeretes, e napokban repülőszerencsét­lenség áldozata lett a közeli Aranyosmarót ha­tárában Franko János nyitrai származású fiatal hadnagy, akinek holttestét Nyitrára szállították és szerdán temették el nagy részvét mellett. A Zoborból indult a gyászimenet és a városon ke­resztül érkezett a temetőbe. A koporsót a tisz­tikar és egy század katonaság kisérte katona­zenekar hangjai mellett. Hatalmas tömeg vonalit a koporsó után és az utmentén is óriási tömegek állottak. A temető kapuit kénytelenek voltak le­zárni a nagy tömeg előtt és csak akkor nyitot­ták meg, amikor a sirbahelyezésre került a sor. A nyitott simái a szerencsétlenül járt hadnagy egy tiszítársa mondott búcsúbeszédet. Magyarok vásároljatok Kölcsey-levelezőlapokat! POZSONY. — A magyar nemzet augusztus' 24-én üli Kölcsey Ferenc, a nagy magyar költő és reformátor halálának századik évfordulóját* A centennáriumra a pozsonyi SzMKE Kölcsey-j levelezőlapokat nyomatott, amelyek a költői akkori szép magyar viseletben ábrázolják. A le-j velezőlapok darabonként 60 filléres árban kap­hatók. Magyarok, vásároljátok e levelezőlapod kát, mert a kultúránkat terjesztitek ezzel és egy­ben a befolyó tiszta jövedelem révén szegénysor- su magyar iskolásgyermekeink jutnak támogatás­hoz. Megrendelések Császár István, a pozsonyi! SzMKE titkára dmén, Ventur-u. 15. sz., I. emj telefon 42—56, eszközölhetők. Pénzküldemé­nyeket kérjük „Kölcsey-centennárium" megjelö­léssel a „Signum“ címére irányítani (Pozsony, Vadász-sor 12). Postai utón való megrendelés 40 darabtól kezdve (24 korona). A levelezőlap Pozsonyban darabonkénti árusításban is kapható Stampfel Károly könyvkereskedésében, a Szent; József-könyvkereskedésben és az Egyházi Mü- intézetben. A tiszta jövedelem szegénysorsu ma-! gyár iskolásgyermekek támogatását célozza. j — GYALOG ZARÁNDOKOLT CSEH­SZLOVÁKIÁBÓL BUDAPESTRE ÉS RÓ­MÁBA. Rómából írják: Most érkezett meg Ró­mába a csehországi Braunauból Dietrich Mária zarándok, aki az egész utat gyalog tette meg. Hazájából előbb Budapestre gyalogolt az Eucha­risztikus Kongresszusra és onnan ugyancsak gya­log indult neki a római útnak, amelyet mintegy három hónap alatt tette meg. Hazájába ismét gyalog fog visszatérni. Érdekes, hogy tavaly ugyancsak gyalog zarándokolt el Dietrich Mária Braunauból Csensztochovába és onnan vissza. — ZSAROLÓ LEVÉLÍRÓ. Nyitráról jelentik: Napokkal ezelőtt egy nyitrai magasrangu állami tisztviselő felesége névtelen zsaroló levelet ka­pott, melynek Írója 5000 koronát követel tőle, azzal a fenyegetéssel, 'hogy ha a pénzt „Remény” jeligére poste. restante el nem küldi neki, úgy fér jének el fogja mondani, hogy kivel van viszonya. Az úri asszony azonnal a csendőrségre sietett és megtette a bűnvádi feljelentést az ismeretlen zsa­roló ellen. A csendőrség tanácsára levelet irt ne­ki. ugyanakkor a postán egy rendőr lesbe állt és sikerült is a tettest N. Béla '22 éves bádogossegéd személyében elfogni. Kihallgatása során eleinte azt hangoztatta, hogy beteg nővére gyógykezelé­sére kellett volna a pénz, később oda módosítot­ta vallomását, hogy autóját akarta megjavítani, de nem volt pénze és ezért irta a zsaroló levelet. Bűnvádi eljárást indítottak ellene. — SZIBÉRIAI VIRÁG — PÖSTYÉNBEN. Tudósítónk jelenti: A Vág folyó egyik mellék­ágában virágzik egy Európában alig ismert vi­rág, — Lingulária sibirica, — melynek hazája Szibéria. Zách tanár, a hires prágai botanikus, aki most tanulmányozza a vágvölgyi növényeket, fedezte fel az iszapmocsarak közelében, nem messze a pöstyéni gyógyforrásoktól az Európá­ban oly ritkaságszámba menő Lingulária sibdri- cát. E ritka növénynek csomó nélküli ágazata van, állandóan virágzik, egy méter magas és belül üres. A levelei nyil-szivalakuak, fogazot- tak, koronája sárga. Európában eddig csak Cseh- Leipa határában, az ottani agyagmocsarakban és a dobsinai cseppkőbarlang környékén akadtak rá. Pöstyénbe valószinüleg az ár sodra révén juthatott, de minthogy az agyagmocsarak sok­ban rokonságban állnak a pöstyéni iszappal, ez magyarázza meg, hogy a meleg éghajlat dacára ott is virágzik. E növény felfedezésével a jól­ismert pöstyéni botanikuskert ismét egy különös virággal szaporodott* Á lengyelek meg akarják dönteni a sztratoszféra-rekordot Tudományos-, sport- és hadászati célokat tűzött maga elé a len­gyel vállalkozás ■ Vita a sztratoszféra-repülések jelentőségéről ■ VARSÓ. —■ Most egy éve bizottság ala­kult Varsóban lengyel sztratoszféra-repülés előkészítésére. Tizenkét hónap megfeszített munkájával a bizottság most befejezte mű­ködését: felépült a ,,Stella Polonaise", a lengyel csillag, ^nelyen két lengyel tudós a felhők birodalmába akar felemelkedni. A világ legnagyobb sztratoszféra- bal­lonja a Lengyel-Tátrában, a csoholovi völgyben teljesen utrakészen várja a pil­lanatot, hogy a felhők fölé emelkedjen. A fekete-fehér csikókkal átfestett gondola egyelőre még a hegyi kirándulók látvá- nyossáqául szolgál: ezren és ezren tekintik meg a Zakopane közelében álló hangárt, az előkészítő bizottság őszinte örömére, mert hiszen a beszedett belépődijakból kell majd fedezni a repülés kiadásainak egyrészét. Miért éppen Lengyelország ? A repülést előkészítő bizottságnak igen sok nehézséggel kellett megküzdenie, ame­lyek között legelsősorban állott a közvéle­mény gyakran rosszmájú, legjobb esetben naiv kritikája. Minek ilyen repülést ren­dezni? Miért éppen Lengyelország és nem valamelyik gazdagabb ország rendezi? Mi­ért éppen a sztratoszférába és miért lég­gömbön, amikor vannak modern repülőgé­pek? Érdemes-e ennyi pénzt, időt és fárad­ságot pazarolni? Ilyen és hasonló kérdések tömegével kel­lett a bizottságnak megbirkóznia, hogy meggyőzze a hítetlenkedőket. Fel kellett vi­lágosítania a közvéleményt, hogy a sztra­toszféra-repülés sikerének feltétele az ala­pos tudományos felkészülés, a kitűnő tech­nikai felszerelés, a léggömb teljesítőképes­sége és a pilóták egyéni értéke. És miért ne lenne meg mindez a feltétel Lengyelország­ban? A lengyel tudomány, ipar, technika és a sport nap-nap után adja életrevalóságá­nak bizonyságait. Abban a nemzetközi versengésben, amely amely a sztratoszférának birtoklásáért fo­lyik, Lengyelországnak komoly esélyei vannak arra, Hogy győztes legyen. A lengyel burokipar az egész világon egye­dülálló vékony, könnyű és rendkívül tartós burkot tud előállítani, a magassági repülés sikere pedig éppen a ballón burokjának el- lenállóképességétől és súlyától függ. A len­gyel tudomány a magaslégi megfigyelések terén igen sok önálló kísérletet folytatott és nemcsak az eddigi észleleteket, hanem elsősorban is saját tapasztalatait nagyban gazdagitotta. A lengyel léggömbrepülés vi­lághírt szerzett magának a Gordon-Bennett évről-évre megismétlődő szabad léggömbök nemzetközi versenyén, ahol a lengyel szí­nek nem egyszer vitték el a pálmát. Kié a sztratoszféra? Az a levegőóceán, amely a földgömböt burkolja, régi idők óta fölkeltette a tudo­mányos világ érdeklődését, de csak a vi­lágháború utáni technikai fellendülés tette lehetővé a természet e titkának felderíté­sét. 1931-ben Belgiumé lett a magassági vi­lágrekord, amely 16 kilométert tett ki. 1933- ban szovjetorosz pilóták 18 és fél kilomé­terre javították meg a világrekordot. Ez­után több kísérlet következett a rekord megdöntésére, amelyek közül egyik-másik halálos szerencsétlenséggel végződött. Vé­gül 1935-ben az Egyesült Államok állította fel az uj világrekordot: 22 kilométert, amely mostanáig érvényben van. Stivens és Anderson léggömbje pontosan 22.600 méter magasságot ért el. Léggömb­jük gáztartalma 105.000 köbméter volt. A lengyel csillag gáztartalma 124.000 köbmé­ter, az amerikainál kétszer olyan vékony ballónburokkal. A gömb átmérője hatvan méter. Ezzel az eddig legnagyobbnak épült sztratoszféra-léggömbbel a lengyelek min­den eddigit messze meghaladó magassági rekordot akarnak felállítani: legalább 30.000 méternyi magasságba akar­nak felszállani. A sziraíoszSéra-repülés veszélyei Ez az óriási gömb azonban nem csök­kenti a veszélyeket, amelyek a mindenre el­szánt vállalkozókat fenyegetik. Az ilyen nagy gömbnek már a vezetése is igen ne­héz, mert hiszen a gömb nagysága ellenére a legkisebb szelet is megérzi. A gömbhöz csatolt hajókabinban tartózkodó tudósok is állandóan életveszélyben forognak. A mai fejlett technika segélyével a kabin falaira feszülő külső és belső nyomás közötti kü­lönbséget ellensúlyozni törekszenek ugyan, de azért az eshetőség egyáltalában nincs kizárva, hogy a belső nyomás a nagy magasság­ban a külső nyomásnak minimálisra csök­kenése következtében a kabin falait eset­leg szétveti, A roppant magasságban a hőmérséklet — 50 fok körül van. A nagy hideg, a felfokozott vérnyomás, az erek feszültsége, a vérkeringés rendellenessé­ge — mind éltevszélyt jelent. De ha az elszánt vállalkozók már el is ér­ték céljukat és a magasságból vissza akar­nak térni a földre, a veszedelem akkor is ott ólálkodik körülöttük. Példa erre az Ossoaviakhim-léggömb esete. Ennek uta­sai 22 kilométer magasságra törtek és ami­kor visszafordultak, egyszerre csak látták, hogy a gömb- és a kabintartó kötelek egy­másután pattannak, szakadnak szét. A gömb elpusztult és a szerencsétlenek a rop­pant magasságból lezuhantak. Akárhány­szor megtörténik, hogy a gömböt megtöltő hélium, meleg levegő vagy a hidrogén ki­szivárog, elillan, a gömb horpadni kezd és megkezdődik az élet-halál harc. Megéri-e a kockázatot? önkéntelenül is fölmerül tehát a kérdés, hogy az ily sztratoszférarepülés esetleges sikere fölér-e a léggömb elkészítésére for­dított gonddal, fáradsággal, nagy költség­gel? A tudományos tapasztalatok, amelyek az ily vállalkozások eredményei, megérik-e azt, hogy annyi ember életét kockára te­gyék? Rousseau Pierre, az ismert francia író és természettudós egy most megjelent tanul­mányában erre'a kérdésre nem-mel felel. Véleményének ismertetése a küszöbön álló lengyel repüléssel kapcsolatban aktuális. — Az az egy kétségtelen —< írja Rous­seau —’, hogy a sztratoszférarepülések mér­lege a meteorológiai eredmények szempont­jából igen kedvezőtlen. Mert ha a két lég­köri réteg: a troposzféra (amelyben a mi légköri jelenségeink lejátszódnak) és a 11.000 méteren fölül kezdődő sztratoszféra sajátosságait, a légkör összetételét, hőmér­sékletét ismerjük, mindezt az ismeretünket a mérőkészülékkel fölszerelt, magasba föl­küldött kis ballonoknak köszönhetjük. Bu- reau kapitány ezeket a ballonokat oly töké­letes fölszereléssel látta el, hogy a kisérő nélkül magasba emelkedő és jelentéktelen költséggel előállítható léggömbök készülé­kei közlik velünk a 15, 20, sőt 30 kilométer­nyi magasságban elterülő légkör nyomását, hőmérsékletét, de a pára tartalmát, a szél irányát, erősségét is megmutatják. Minek kockáztatni tehát emberi életet, nagy vagyonokat, értékeket, amikor a német Regener oly műszerekkel képes fölszerelni az ilyen megfigyelő-ballo­nokat, hogy ezek a ,,robot”-ok a magassá­got automatikusan följegyzik, a hőmérsék­letet, a légköri ózon elosztását fényképföl­vételekben képesek lerögzíteni. A kozmikus sugarak És hogy állunk a kozmikus sugarakkal? Ezen a téren, ebben a kérdésben még szükség van az ember közbelépésére. A tu­dósok föladata, hogy megfigyeléseikkel vi­lágosságot derítsenek a még homályos, még teljes megoldásra váró rejtélyben. De Dau- villier francia tudós a megfigyelő gömbökre már olyan műszerekkel szerel föl, amelyek a kozmikus sugarak jelenlétét 27 kilométer magasságig megállapítják. Ha pedig a tu­domány már idáig eljutott, nem valószinü-e, hogy belátható időn belül ezek a megfigyelő gömbök 40—50 kilométeres magasságra is eljutnak? j Erre a levegő hős lovagjainak még sincs reményük. Tudományosspori- és hadászati célok A lengyel vállalkozás előkészítői nem ilyen pesszimisták a Stella Polonaise útját illetően, ök nagy eredményeket várnak. Elsősorban a lengyel sztratoszférarepülés az amerikai magas­sági rekord megdöntésére törekszik. A számítá­sok szerint a Lengyel Csillag könnyen éri el a 25 kilométeres magasságot, de felemelkedhetik 30 kilométerre is. A főcél azonban a tudomá­nyos megfigyelés. Olyan észleleteket akar gyűj­teni, amelyeket nem lehet az automatikusan mű­ködő, kicsiny ballonokon levegőbe röpített mű­szerekkel végeztetni. Legkevésbé ismerjük a fel­ső levegőréteg vegyi összetételét, a nemes gá­zok, elsősorban a hélium jelenlétét a sztrato­szférában. A kozmikus sugarak lelkiismeretes, gondos mérése bizonyára több, eddig kételkedés nél­kül fogadott tételt dönt majd meg. Hiszen Jeans angol asztronómus már odáig ment, hogy a majomnak emberré változását is a kozmikus sugaraknak tulajdonítja! — Meg­figyelés tárgyát képezi majd a levegőnek elek­tromos vezetése, az ózonsáv nagyságának meg­állapítása, valamint az optikai változások egész sora. A katonai köröket hadászati kérdések érdek­lik s azt szeretnék tudni, vájjon a sztratoszfé­ra-repülés hoz-e gyakorlati eredményi hadá­szati szempontból? így elsősorban arra a kérdésre várnak feleletet, mi a katonai repülőgépek felemelkedési lehető­ségének végső határa? Ahol feketének látszik az égbolt Elismerésre méltó a vakmerő hősök vállalko­zása mindenképpen. A tudomány büszke lehet már az eddigi eredményekre is. Büszke lehet arra, hogy az Explorer amerikai gömböt olyan műszerekkel tudta felszerelni, amelyek automa­tikusan villanyerővel dolgoztak. Az Explorer tudósai 22.600 méterre emelkedtek és 530 kilo­méter sugaru látkörben gyönyörködtek. Sté- vens és Anderson ebben a magasságban készít­hettek fényképfelvételeket. Csodás látvány tárul az expedíció elé 30.000 méter magasságban, ahol azonban az égbolt már nem kék, hanem — a levegő ritkasága miatt — fekete. Ebben a fekete égben a tündöklő csillagok és nappal a teljes pompában sugárzó nap, amely­nek sugarait egyetlen felhő nem zárja el, felsé­ges látvány lehet. Szívből kívánjuk, hogy az ég küszöbén sike­rüljön meglebegtetni a piros-fehér lengyel szí­neket! fiz idős vámos és a fiatal szakácsnő POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Dubovics Ferenc vámos, aki a Dunadndon telje­sít szolgálatot, nemrég megismerkedett G. Piroska 24 éves ligetfalusi szakácsnővel, akinek csapni kezdte a szelet és rövidesen bele is szeretett, annak ellenére, hogy már ötven felé járó ember és 18 esztendős a legidősebb gyermeke. Ezt azon­ban mélyen elhallgatta a csinos szőke Piroska előtt, sőt még azt is letagadta, hogy nős és azzal hitegette a leányt, hogy feleségül veszi. Közben kirándulásra mentek és ilyenkor a gavallér min­dig a szakácsnő volt, aki szorgalmasan fizette mindkettőjük számláját. Ez körülbelül 400 ko­ronát tesz ki, ami egész szegény szakácsnőknél meglehetősen nagy összeg. Az idillnek azonban egy szép napon vége sza­kadt. Dubovics harcias felesége megjelent a. sza­kácsnőnél és nagy botrányt csapott. A két nő csaknem egymásnak rontott. Ettől az időtől kezd­ve a férfi szakított a leánnyal, aki a pénzét kö­vetelte vissza. A vámos válasza azonban az volt, hogy goromba levelet irt a leánynak, ebben min­denfélének elmondotta és többek között csalónak is nevezte. A becsületében megbántott leány feljelentést tett a pozsonyi járásbíróságon Dubovics ellen, akit most vont felelősségre dr. Telecká női járás- biró. A tárgyalás bővelkedett humoros .jelenetek­ben A férfi azzal védekezett, hogy a leány csá­bította el őt és tagadta, hogy házasságot Ígért volna neki. A bírónő 150 korona pénzbüntetésre Ítélte becsületsértésért a vádlottat. A vádlott Ígéretet tett, hogy megfizeti a leány kárát. 7 1938 szeptember 9, péntek. yiiaiHIIM—IIHHIM H|I|

Next

/
Oldalképek
Tartalom