Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-04 / 202. (4645.) szám
1938 szeptember 4, vasárnap. 17 Ilyennek látja Németországot az eltogutaílan szemlélő! Gigantikus méretű ut- és épületépitkezések Berlinben A német nép telkütetét őszinte békevágy tölti el POZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) Néhány nappal ezelőtt ismertettük a közelmúltban lefolyt berlini XlI-iik nemzetközi kertészeti kongresszus jelentőségét és eredményeit Buchta Viktor országos gyümölcsészeti főfelügyelővel folytatott beszélgetésünk során. A kiváló gazdasági szakember, aki nyitott szemmel és elfogulatlan érzéssel, a tudományos ember tárgyilagosságával szemlélte a mai Németországot, néhány érdekes jelenségről a következőkben volt szives előttünk nyilatkozni: Eltűntek az „Unter den Linden" öreg hársfái — Az annak idején beharangozott négyéves tervet nagy elánnal hajtják végre mindenütt -- mondotta Buchta Viktor főfelügyelő. — Láttam ezt Berlin képén is. Óriási építkezések, átalakítások és renoválások folynak a birodalmi fővárosban. Látni lehetett ezt az ismert „Unter dér Linden" külső képén is, ahonnét eltűntek az évszázados öreg hársfák, amelyek közül sokat még a harmincéves háború után ültettek és 1737-ig a Párisi-térig kiültették. Az ..Untér den Linden“-t teljesen szétásták, mert földalatti Vasutat vezettek alatta. Most uj hársfák vannak ott. Az ismert berlini U-Bahn 1902-ben csak 10 kilométer hosszú volt, ma 80 kilométernél több S az építkezések szünet nélkül tovább folynak. Berlin legmagasabb épülete — óriási uj épület a Reicíhsluftfahrt-Ministe- rium (birodalmi légi közlekedésügyi minisztérium), amely valóságos várnait tűnik fel Berlin belső ne- v- gyedében* - ( ' Á Shellbaus Is a Harmadik Birodalom építési tevékenységének büszkesége, amelyet az elsősorban megtekintendő épületek közé sorolnak. A Shellhaus ma Berlin legnagyobb épülete, szinte felhőkarcolószámba megy. E magas épület azért megy ritkaságszámba, mert tudvalévő, hogy Berlinben nem szabad, mert nem lehet magasan építkezni á talajviszonyok és a talajvíz miatt. Ez a magyarázata Berlin óriási terjedelmének más világvárosokkal szemben, amelyek jóval kisebb területen épültek fel. Berlin kiterjedése 1935 április elsejei hivatalos adat szerint 88.360 hektár, ebből akkor be volt építve 19.7 százalék, ücca és tér volt 9.3 százalék és mezőgazda- sági terület (ház és kert nélkül) volt 17 százalék, mig erdő 19 százalék volt, a többi pedig park, temető, vasút stb. Erre a 'kiterjedt építkezésre azért volt szükség, mert Berlin síkságon fekszik, tehát szükségesek voltak a széles utak, uccák fasorokkal, nagy parkokkal, s meg kellett hagyni a vízfelületeket is. — A legutóbbi cikkel kapcsolatban — szakítom meg Buchta Viktor szavait — többen kétkedve fogadták, hogy Berlinben egymillióval több ember élne, mint amennyi Szlovákia összlakossága. — Pedig ez nem tévedés — volt a válasz —, mert ezt az adatot a hivatalos statisztikából vettem. Eszerint az 1933 június 16-án végrehajtott népszámláláskor Berlinnek összesen 4,242.501 lakosa volt, mig Szlovákiának tudvalévőén csak 3 és negyedmillió lakosa van. Jellemző Berlin idegenforgalmára, hogy 1935- ben 1,203.078 rendőrileg bejelentett idegen látogatója volt, ebből 158.432 volt a külföldi. Berlinben 1935-ben a külföldi állandó lakók száma 105.841 volt. Építik Berlin legnagyobb útját — Még néhány adattal akarom megvilágítani birodalmi fővárosban végbemenő gigantikus iéretü építkezéseket. A Tiergarten tekintélyes részét kiirtották, mert az ,,Unter den Linden" folytatásaképpen a Brandenburgi kapu második oldalán óriási birodalmi utat épitenek, amely Berlin, területén Öt-hat kilométer hosszúságú és körülbelül száz méter szélességű lesz, tehát negyven méterrel szélesebb az „Unter den Linden"-nél— Berlin eddig legszélesebb uccájánál — és jóval hosszabb az eddigi leghosszabb Kur- fürstendamm-nál; amely három és félkilométer hosszú. Természetesen az ut alatt is U-Bahn, vízvezeték- és egyéb építkezések folynak. A munkások itt nagyon mélyen dolgoznak a föld alatt, valószínű, hogy ezek a földalatti építkezések más célt is szolgálnak. Középkori tudományos adat alapján holdvilág mellett százezer fát és bokrot ültettek el Berlinben — Meglepő építkezés a Reichsportfelc^ amely 131 hektár területen fekszik. Itt van az Oiym- piastadion is, százezer néző befogadóképességgel. Az olimpiai falu azonban tudvalévőén jó néhány kilométernyi távolságban van innét. Ez az óriási épitkezés ugyancsak a Harmadik Birodalom büszkesége, e terület teljesen kietlen volt, a parkosításra rengeteg bokrot és fát használtak fel, s hogy azok megeredjenek, éjjel, holdvilágnál végezték el az átültetést. Állítólag a hold sugarainak különös, titokzatos hatásuk van az ilyen átültetésekre, s erre valamilyen középkori tudományos munkában akadtak rá a németek. Ebben a dologban nem tudok saját tapasztalataimból véleményt mondani. Az igaz, hogy vannak tudós szaktekintélyek, akik a hold sugarainak titokzatos, növekvő hatást tulajdonítanak a növényi vegetációra. Velenonvsky, a prágai tudósok nesztora már régen állítja, hogy a gombák jobban nőnek és szaporodnak holdvilágnál. A németek a Reiohsportfeld beültetésénél száz- ezérszámra ültettek fákat és cserjéket, holdvi^ lágnál és ezek mind növekednek, annak ellenére, hogy a mai elméleti és gyakorlati tudás alapján az eredménynek kétségesnek kellene lennie. Polgári és katonai repülőterek —> Berlinben természetesen más óriási köz- épitkezések is folynak. Elég sűrűn találkoztam egyöntetű feliratú táblákkal, amelyek tudomására adják az érdeklődőknek, hogy itt középitkezésekről van szó, amelyeket állami központi szerv irányit. Nem említve a néhány tucat ilyen építkezést, rá akarok mutatni az uj tempelhofi repülőtér-építkezésre. Tempelhof tudvalévőén Berlin egyik városrészének a neve, ahol a Lufthansa r. t. repülőtere van. Az eddigi repülőtér is óriási arányú, kiterjedt épületekkel, ahol a repülőgépek százai érkeznek és indulnak naponta a világ minden irányába. Talán két-három kilométernyire ettől a meglévő repülőtérről uj, az eddiginél sokkal nagyobb arányú repülőteret épitenek, amely a világ legnagyobb repülőtere lesz. Ez a repülőtér a polgári repülés szolgálatában fog állani, de Berlinben és környékén van jónéhány katonai repülőtér is, részben készen, részben építés alatt Ebből a németek nem csinálnak titkot, mert az autocar-körutazásoknál a vezető minden ilyen katonai repülőtérre figyelmeztetett bennünket Voltak egyes olyan repülőterek is. amelyeken laikus szemmel nem vettem volna észre semmit, ha a vezető nem hívta volna fel a figyelmünket. Itt meg kell azonban említenem, hogy az óriási építkezési és katonai kiadások ellenére is Németországban nem feledkeznek meg a tudományokról és a szakdolgokról, a múzeumok és egyéb művelődési közintézmények féndkiviül látogatottak. Dahlemben megtekintettem a világhírű botanikus kertet, amely a legnagyobb rendben van, pedig egy ilyen tudományos intézménynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Érdekes, hogy itt találkoztam a prágai egyetem egyik tanárával, Domin Kard cseh ligapárti nemzetgyűlési képviselővel és Podpierával, A brünni egyetem rektorával, akik ugyancsak tanulmányozták a rendkívül gazdag botanikai gyűjteményt. ‘ — Az ellátási és a napi szükségleti cikkek beszerzése terén észlelhető-e nehézség? — kérdeztem ezután.' Pótanyagok előtérben — Ezt nem tapasztaltam. Az üzletekben minA pöstyéni termálviz- gyógyhatás titkaiból ■ A földi Természet örök lelke ■ . Pöstyén, 1938 augusztus. Azt mondják, a temető földjének különösen erős a termőereje. Ezt a tudományos gondolkozás is megerősíti: az elmúlt életek fölhalmozódó anyagjai, hormonjai, a bennük lappangó erők fokozottan érvényesülnek az egyetemes Teremtés évmilliós lüktetésű munkájánál. A Természetben sokmillióéves óriástemetők vannak. A mélytengeri alsóbbrendű kicsiny állatok megszámlálhatatlan éveken át elhulló, lerakodó és többszáz atmoszférás viznyomás alatt rothadó tömegeiből: a tengerfenék iszapból sajtolódott lassú geológiai folyamat eredményeképen a petróleum, napjaink ipari energiájának ez a folyékony aranya. Ma legelfogadottabb fölfogás szerint: a petroleumtelepek kiszáradt őskori tengerek helyei. Ez megértteti azt is, miért jár a petróleum sokszor együtt sótelepekkel. Csodálatosképen W. Wernadsky, az ismert geokémikus és munkatársai úgy találták, hogy a novogrosnói ásványolajterület mélyből föltörő melegforrásai rádióaktivab- bak minden ismert melegforrásnál. Ezt azzal magyarázza, hogy a földgömb mélységeiből a tengerbe jutó rádium a mélyvizi kicsiny élőlények életfolyamatának speciálisan fontos tényezője gyanánt e szervezetekben fölhalmozódik, —■ e „fölhalmozódás” alatt persze csak annyi értendő, hogy ha tízmillió tonna tengervízben 1 gram rádium van eloszolva, úgy ugyanannyi súlyú élő szervezettömeg tán 10 vagy 20 gram rádiumot tartalmaz, amit az is bizonyít, hogy a mai mélytengeri iszapoknak magas a rádiumtartalma —- így tehát az ásványólajfurások mélyvizeinek magas rádiumtartalma is az élő szervezeteknek köszönheti eredetét, melyek rothadásából egykoron a petróleum képződött. A csodálatos pöstyéni víz Igen sok melegforrás éppen rádiumtartalmának köszöni gyógyhatásának nagyrészét. Csakhogy a gyógyerő sokszor döntően függ a vízben lévő egyéb hatótényezőktől is, illetve azok összhangjától. Például a világhirü pöstyéni viz rádiumtartalma sokkal kisebb az említett orosz mélyvizekénél, mégis egyetlen a maga nemében és pótolhatatlan. Miért? Az orosz mélyforrások rádióaktivitásukat a petroleumvezető rétegekből veszik. Azonban a petróleum őse: az iszap. A kiszáradt őskori tengerek feneke. Sokmillióéves óriástemető. Benne fölhalmozva elmúlt milliárdnyi élőlény alkotóanyaga, hormonjai és az azokban lappangó erők, melyeket a mélységek nagy nyomása konzervált. A mélységekből Pöstyénben feltörő hőforrások magából az ős-iszapból merítik az éltető-gyógyitó erőt, tehát nemcsak rádióaktivitásukat, hanem azokat az anyagokat is, melyekben sajátos vegyi és elektromos feszültségek formájában évmilliós élettani erők szunnyadnak. Egyéb gyógyforrásoknak is éltető az ereje. A termál- és gyógyvizek utjai — mielőtt feltörnek a földfelszínre ■—■ azonban igen különbözők és a pöstyéni források pótolha- tatlansága abban áll, hogy a forró vizek a mélyből a felszínig vándorlás folyamán a rádióaktiv iszaprétegek anyagait és erőit a den van, ellenben tény, hogy az élelmiszerek halmozását magánkezekben akadályozzák. Éttermekben és kávéházakban minden kapható. Ebéd és vacsora jó polgári étteremben már egy márkától, egy márka húsz pfennigtől kezdve kapható, lukszusétteremben persze drágább, két márkától felfelé. Tapasztaltam, hogy egy márka a németeknél nem olyan pénz, mint nálunk átszámítva koronára, mert sokkal könnyebben adják ki nekünk haszontalannak látszó, vagy legalább is nem szükséges dolgokra. Az tény, hogy Németországban pótanyagok vannak, de mikor nem voltak ott pótanyagok; még a háború előtt is pótanyagokkal dolgoztaik. A nyersáru beszerzése külföldről nehéz, mert nem tudnak sem arannyal, sem valutával fizetni, gyarmataik pedig nincsenek, igy (hát a laboratóriumokban szakadatlanul dolgoznak vegyészeik és más tudósok, hogy előállítsák a szükségleteket pótanyagokból. Látni ezt a ruhaszöveteken is, amelyek legnagyobb része nem gyapjúból készül, mint nálunk, hanem fából. Visszautazásomkor Bécsben hallottam, hogy az Anschluss után a német katonaság, amely Ausztriába érkezett, felvásárolt Bécsben és a többi osztrák városban minden ruhaszövetet, mert ez számukra uj volt. — Tapasztalható-e a német lakosság körében háborús hangulat? — kérdeztem végül. Németország békét akar! — Határozottan állíthatom, hogy a. német nép nem akar háborút. Sok emberrel jöttem össze németországi tartózkodásom alatt, s a lakosság különböző rétegeivel tárgyaltam, mert hiszen előadásokon, kiállításokon, hangversenyeken, kirándulásokon vettem részt, s beutaztam Németország nagy teriiletét, d” sehol sem tapasztalam a lakosság körében a legkisebb háborús hangulatot sem. Ellenkezőleg, legjobb meggyőződésem szerint mindenütt őszinte békeszeretetet észleltem, s ha valakivel szóba került a háború kérdése, mindenütt azt mondták, hogy a felelős vezetőknek sincs háborús szándékuk. Nemzetközi kongresszuson vettem részt, ahol ötvenegy nemzet képviselői voltak. Ezek között több ismerőst is találtam a régebbi nemzetközi kongresszusokról. Rámutatok csak a francia résztvevőkre, akikkel az állítólagos háborús pszichózisról beszélgetve, ők is függetlenül tőlem ugyanezt a megfigyelést észlelték, pedig franciák voltak, a németek állítólagos ősellenségei, — feiezte be érdekes bsezélgetését Németországról Buchta Viktor országos gazdasági gyümölcsészeti főfelügyelő. (k. e.) világon páratlanul álló intenzitással és élet- tanilag harmonikus összetételben veszik föl. Ezenfölül helyenkint magát, az őskori tengerfenéknek a geológiai történések folyamán mélybesüllyedt iszapját is fölhozzák, mely az évezredek folyamán hatalmas tömegekké nőtt a Vág medrében és szigetein. A hévviz és az iszap, ha elhagyják a forrásokat, már néhány óra múlva elvesztik gyógyitóerejük bizonyos részét, mert az energiadus, éltető hatású vegyületek részben elbomlanak. Ezért a gyógyvizet és iszapot csakis azoknak a gyógyulástkeresőknek érdemes „szétküldeni”, akik sehogysem kereshetik föl e csodálatos helyet. E hely „szelleme”, Pöstyén gyógyerejü genius loci-ja egyéb okból is fontos: a források s fürdők körüli levegő fokozott rádióaktivitása. Ez utóbbit nem magának a mélységeknek sugárzása okozza, mert legerősebb rádiumsugarakat is két-három méter vastagságú földréteg már elnyel. A rádióaktiv folyamatoknak azonban gázalaku termékei is vannak — például maga a rádium két nemesgázra bomlik: héliumra és nitonra —, ezek pedig a legnagyobb mélységekből is fölszivárognak a felszínre és mivel a niton- gáz még nem az átalakulás végső terméke, hanem maga is aktív sugárzások forrása, a mélységek sugárzását úgyszólván a földfelszínre szállítja (némely amerikai földgázelőfordulás nagy héliumtartalma összefügg a petróleum föntemlitett rádiumos vonatkozásával, lévén a földgáz fölbomló nyersolajtömegek terméke). Az ilyen rádiumemaná- ciós levegő nem annyira közvetlenül a maga „sugárzásával” hat, ahhoz az utóbbi tán nem is volna elég erős, bár e közvetlen tényező szerepe sem kizárt. Ezzel szemben bizonyos, hogy a sugárzás többé-kevésbé hozzájárul a levegő ionizációjához (villamosításához) és Dessauer tanár (azelőtt majnafrankfurti egyetem, most konstantinápolyi egyetem) sokévi kutatásából tudjuk, hogy ennek a gyönge, de állandó légelektromosságnak fon-
