Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-04 / 202. (4645.) szám

MAGYAR FIATALOK SZAVA VÁLASZÚTON irta: Halász László, a prágai MÁK titkára PRÁGA. — Az érettségi vizsga után a júniusi meleg szellő szertevitte a frissen érett diákság „ballagmáravéndiákjait.” Uj fiatalság, uj nem­zedék lépte át az Élet küszöbét ezernyi remény­nyel, akarattal. Az újdonsült érettek szemében uj tüzek égnek, mozgásuk, járásuk biztosabb, kezük­ben cigaretta, lelkűkben boldogító ujjongással fickándozó érzés: Érett vagyok! Azt hiszik, hogy övék a világ, mert túl vannak az érettségin. De ha eléjük áll valaki és azt kérdi: Mondja csak, fia­talember, mi a maga foglalkozása? Erre a kér­désre meghökken a frissen érett ember és hamar­jában nem tud mit felelni. Ez a kérdés nem szere­pelt az érettségi tételek közt! Csak ekkor döbben rá, hogy az érettségi után ő foglalkozásnélküli egyszerű ember, akinek közvetlen a matúra után kell már gondolnia a jövőre is, mit fog csinálni, állásba megy vagy továbbtanul az egyetemen. És ekkor áll az ember a legnehezebb probléma, a pályaválasztás előtt. Ettől a lépéstől függ a jö­vője, boldogsága vagy szerencsétlen sorsa. Ezért fontos, hogy ne cselekedjék áz ember elhamar­kodva, gyermekálmainak engedve, hanem alapos megfontolás után térjen arra az útra, melyen ha­ladni akar és haladnia kell egész életén ke­resztül. Ismerjük el, hogy a Ma legnehezebb problé­mája a pályaválasztás. Akinek matura-bizonyít-S vány van a kezében, az áll most tétovázva a vá-j laszuton. Hová menjen, kitől kérjen tanácsot, tá­mogató kezet? Ahány ház — annyi szokás, ahány ember — annyi tanács. Mindenki mást tanácsol, mindenki másképp látja kedvezőbbnek az elhe­lyezkedési lehetőséget. Ez az oka annak, hogy a legtöbb leérettségizett fiatalember minél több ol­dalról kér tanácsot, annál inkább tétovázóbb, an­nál inkább nem tudja, mit csináljon, annál in­kább elveszíti önbizalmát a jövőt illetően. A ta­pasztalat számos példával bizonyítja, hogy a leg­több mások befolyásának és rábeszélésének en­gedve választ páíyát — nem pedig a saját meg­győződéséből, és természetes, hogy lépten-nyomon csalódások érik. De akkor már késő egyre-másra hajtogatni: „Hiszen ha én ezt tudtam volna!" Ezért fontos, hogy mindenki maga határozzon, mert ebben az esetben mindenki magáért felelős és nem okozhat másokat, hogy ők lettek életének niegrontói. Keli, hogy mindenkiben legyen annyi önkritika, hogy sajátniaga tudja megállapítani: mire képes, hogy a vállalt munka nem haladja-e túl erejét. Természetesen ehhez elsősorban felté­telek szükségesek. Ha valaki eltökélte magát, hogy ezt és ezt a pályát választja, annak első dolga legyen: megérdekíödni, milyen az elhelyez­kedési lehetőség, és csak akkor véglegesíti elhatá­rozását, ha a válasz kedvező és az előirt tananyag nem haladja túl erejét. Döntő szerepet játszik a pályaválasztásnál a szülők anyagi helyzete. Mindnyájan érezzük és tapasztaljuk a mai gazdasági krízis bilincsbeverő bélyegét, a feszült politikai helyzet reakcióját és épp ezért kétszer is meg kell gondolni azt, amit tenni akarunk. Sok, sőt mondhatnám, hogy a legtöbb esetben a szülők anyagi helyzete a döntő tényező. Számtalan példa volt arra, hogy a leérettségizett fiatalember visszament az eke szarvát tolni, túrni a földet, matura-bizonyitvány- nyal a zsebében beállt az üzleti pult mögé, vagy kávéházban pincérnek, mert nem jutott többre. Sokan az érettségi után önként jelentkeznek ka­tonai szolgálatra és bent maradnak tisztnek, vagy felcserélik a tarka öltönyöket az egyszerű fekete reverendával, papnak mennek, mert itt a kitanit- tatás nem kerül pénzbe. Ezért sokszor megtörté­nik az, hogy tényleg csak az anyagi körülmények adják rá valakire a reverendát, de az ilyen sok esetben nem méltó képviselője hivatásának. Az utolsó években jó húzás voit a tanitói pálya — a pozsonyi egyéves abiíuriens-kurzus. Tömegesen jelentkeztek Szlovákia minden részé­ről nemcsak a szegényebbsorsu diákok, hanem olyanok is, akiket nem az anyagi helyzetük gá­tolt meg a továbbtanulásban, hanem csupán diplo­mát akartak tudni kezükben. Mi lett ennek a kö­vetkezménye? Tanitó-infláció lépett fel, és ma az ember lépten-nyomon találkozik állástkereső fia­tal tanítókkal. Sok az eszkimó, kevés a fóka. Van egy régi közmondás: „Légy különb apád- nál!“ Szépen szól, de nem szabad megfeledkezni, hogy még abban az időben született, melyet az öregek most úgy emlegetnek, hogy „régi jó idők44, mikor az elhelyezkedési lehetőség nem szorítko­zott annyira kimért határok közé, mint ma, és a legtöbb embernek módjában állt érvényesülni te­hetsége, vágya és apja pénze szerint. Ezek a régi jó idők azonban már elvesztek a távolodó múlt­ban. Régebben, az ötszázholdas földbirtokok ide­jében a diákok csak időtöltésből tanultak, hogy kimulathassák magukat vidám cimborák társasá­gában és ha a tanulás nem járt eredménnyel, nem csináltak nagy kázust. Szépen összecsoma­goltak és beültek az ősi kúriák árnyékos torná­cára. A mai diákságot azonban a létkérdés, a jövőjének biztosítása űzi, hajtja. Megszűnt a hí­res, regényekből ismert vidám selmeci és heidel- bergi diákélet. Ma mindenki dolgozik, töri magát előre kevesebb vagy több eredménnyel, mert tu­datban van annak, hogy a diploma még nem ke­nyér és hogy nem lehet azzal a tudattal nekimenni az életnek, hogy: „No, ilyen orvos, ügyvéd, tanár éh is leszek, mint ez és ez." Aki boldogulni akar és biztos alapokra helyezni jövőjét, annak társai fölé kell emelkedni. Nem elég, ha valaki csak szimpla képviselője szakmájának, hanem annak mesterének is kell lennie. Maguk a diákok le­nézik azt a társukat, aki a saját hibájából és mulasztásából nem tud eredményt felmutatni, se.-.imittevésével kávéházakban, nagyvárosi mula­tókban tölti napjait és a szülei keservesen össze- kuporgatott pénzét elfecsérli. Sok esetben maguk a szülők az okai, hogy gyermekük nem folytat rendes életmódot és elhanyagolja kötelességeit, mert elfogultak vele szemben és mert szülők. „Jaj, csak ne szenvedjen a fiam valamiben sziik- széget" — sóhajtja az aggódó édesanya és titok­ban, férje tudta nélkül postára ad kisebb-nagyobb összeget. A pénzt csak az tudja megbecsülni, aki már pénzt keresett és ismeri annak értékét. Egy 18—20 éves fiatalember, aki először kerül nagy­városba, könnyen válik vágyai áldozatává. Is­merni akarja a nagyvárosi élet minden megnyi­latkozását, mulatók, kártyabarlangok belsejét, és ha telik a pénzéből, a megismerni-vágyásból és kíváncsiságból szenvedély lesz. Eladósodik, kár­tyások közé keveredik és végül is nincs más hátra, mint hogy a botránytól félő szülők „szanál­ják őt". Nem szabad korlátlan, vagy tulnagy ösz- szeget bocsátani a rendelkezésére. Leghelyesebb, ha az — előzetes — diákegyesületektől, vagy más hozzáértő helyekről szerzett információk alapján a szülők kiszámitják előre gyermekük maximális havi pénzszükségletét, mely szükséges az egye­temi városokban a megélhetéshez és ezzel engedik őt útnak: „Fi§m, itt van ennyi és ennyi pénz, ennyit kapsz minden hónapra, egy fillérrel sem többet. A te dolgod, hogy mit csinálsz vele.“ És ha valaki ennek ellenére helytelenül gazdálkodott, az a saját bőrén érzi meg ezt, de semmiesetre sem okolhatja szüleit, hogy kevés pénzzel látták el. Természetesen vannak a tanulmányokkal járó kü­lön kiadások (könyveli, tanszerek beszerzése), me­lyekkel szintén számítani kell. Ismerek eseteket, hogy a szülők a matúra után otthon pihentették gyermeküket, nem merték fő­iskolára küldeni, attól való aggodalmukban, hogy a nagyvárosban — különösen Prágában — le- züllik. Ez teljesen téves melléfogás volt részük­ről. Engedni kell a fiatalságot, önállóságra ne­velni, hogy minden életmegnyilatkozásban füg­getlenül vegyen részt, hogy saját akaratából le­gyen valakivé, csak igy tudunk társadalmunk számára megedzett, erős akaratú embereket ne­velni. Amilyen az ifjúság — olyan a jövő. Csak öntudatában megacélozott emberi minőségben, a lelkiismeretre hivatkozó elhivatottság biztos meg­nyilatkozásában kitanult emberekre van szüksé­günk. Ma már tökéletesen megszervezett magyar diákegyesületek működnek az egyetemi városok­ban. Az egyesületek tagjait előírások kötik, külö­nösen erkölcsi téren, s igy egy magyar diák sin­csen egyedül a nagyváros forgatagában. És ha ennek ellenére valaki mégis megindul a lejtőn, még mindig van idő, mód és alkalom, hogy kötelet nyújtsunk feléje. Ez a kötél vagy megmentője, vagy megélője lesz. Teljesen tőle függ a vá­lasztás . . . Bizonyos fokig minden szülő gyermekével szemben elfogult. Érthető. De senkitől sem lehet többet kívánni, mint amennyire képes. Az egye­temen megszűnik a protekció — különösen isme­retlen fogalom ez a magyar egyetemi hallgatók­A Prágai Magyar Hírlap előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinek kedvezményes üdülése ABSAZIABAN. Sikerült a Prágai Magyar Hírlap előfizetői, olvasói és hirdetői részére egy rendkívüli kedvezményt biztosítani. A közeli, enyhe éghajlatú Adriánál üdülést, pihenést, gyógyulást tudunk nyújtani mérsékelt áron. Nemcsak olcsó, hanem rendkívüli szolgáltatmányokat nyújtunk a teljesen modern komforttal berendezett és a déli strandnál fekvő CARLTON SZÁLLÓBAN ahol magyar vezetés, magyar konyha és magyar vendégszeretet gondoskodik utasainkról A kedvezményes üdülés 10, 14 vagy 21 napos turnusokban történhet. A tíznapos üdülés kedvezményes ára július hó 1.-ig és Október 1.-től: ... ....................... . ...................................................... Líra 328 A ti zennégynapos üdülés kedvezményes ára.............................. Líra 437 A huszonegy napos üdülés kedvezményes ára Lira 656 Julius hó 1.- tői — október hó 1.-ig: A tíznapos üdülés kedvezményes ára.................... Líra 456 A 1 4 napos üdülés kedvezményes ára..................................................... Líra 618 A hu szonegynapos kedvezményes üdülés ára.......................................... Líra Sí© Ez en árban bennfoglaltatik a teljes ellátás napi háromszori étkezéssel és a kiszolgálás Gyógy és zenedij naponta és személyenként Lira 3.50. Egyágyas szoba igénybevételéért felár fizetendő és pedig a 10 napos üdülés esetén Lira 55, 14 napos üdülésnél Lira 77 és 21 napos üdülésnél Lira 100. A kedvezményes üdülés kívánságra bármikor egyéni indulással is igénybevehető. Korlátozott hely felett rendelkezünk. Ajánlatos a kedvezményes üdülést kellő időben előre elője­gyeztetni. Az előjegyzéshez Lira 75 előleg szükséges. Jelentkezés és felvilágosítás kizárólag: Carlton szálló igazgatóságánál Abbázia. Kassán is megkezdi működését I CT | PP ®o a « a magyar gyermekvédő egyesmet KASSA. — (Szerkesztőségiünktől.) A cseh-] szlovákiai Magyar Gyermekvédő és Nyaralta- i tó Egyesület, amely Jaross Andorné országos elnöknő vezetésével egyre szélesebb területen j fejt ki intenzív és eredményes munkát, a közeli ] napokban Kassán is megalapítja a maga fiók- ! szervezetét. Tegnap tartott ülést ez ügyben az i előkészítő bizottság, amelynek tagjai: Pausz Bé- láné, Bauemebl Szilárdné, dr. Kátra Kálmánné és Münszter irma. Ezen az ülésen megbeszél­ték a szervezkedés előkészítő munkálatainak részleteit és minden jel arra mutat, hogy a kas­sai fiókszervezet még szeptember első felében megalakul és megkezdi áldásos működését. nál — és itt tűnik csak ki, hogy ki mennyit bir a saját eszével és munkájával elérni. Ez a mennyi^ ségbirás rendszerint megmutatkozik a felsőbb gimnáziumi osztályokban, de ezt legtöbbnyire maguk a szülők nem veszik figyelembe és éppen ők azok, akik túlzásba viszik az urránevelés gon­dolatát. Helytelen! Nem szabad a végletekig eről­tetni a dolgot, ha a gyermek szellemi képessége elérte a határt. Inkább legyen egyszerűbb pozíció­val rendelkező, de a társadalom szempontjából értékes, használható ember, mint protekcióval és pénzzel vásárolt diploma tulajdonosa és üres- fejü báb. Mint már előzőén említettem, legfontosabb föl­tétel a pályaválasztásnál az, hogy az illetőnek le­gyen adottsága, hajlama és kedve a választott szakmához, — és ne hiúságból vagy fensőbb pa­rancs következíében erőszakolja magát a rács mögé. Ellenkező esetben a visszahatás igen rövid idő alatt fog jelentkezni és ennek természetes kö­vetkezményeként nem haladhat tanulmányaiban úgy, ahogy az elégséges és szükséges lenne. Min­dig szem előtt kell tartani, hogy egész életére je­gyezte el magát. A főiskolára kerülő magyar diákok számára első nagy akadály a nyelvkérdés. A szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumokban még senki sem sajátította el tökéletesen a szlovák nyelvet, annak ellenére, hegy az illetékes fórumok nagy súlyt helyeznek erre. De ha úgy vesszük, a szlo­vák nyelv részleges birása is csak könnyebbség, mivel a pozsonyi szlovák egyetemen is az elő­adási nyelv túlnyomóan cseh. Helyénvaló tehát, hogy a főiskolára készülő diákok már a szünidőt is hasznosan töltsék el és foglalkozzanak a cseh nyelv elsajátításának nemcsak a gondolatával, ha­nem annak tényleges elsajátításával is. Ajánlható módszer az olcsó cseh napilapok figyelemmé1 átolvasása tisztán nyelvtanulás szer por’iá" ác emellett iparkodjék ki-1'-’ hr •• szakjának speciális ki mányai alatt lépten-ny Az egyetemi városo, jól megszervezett magy. össze. Ilyen a prágai Maji a brünni Magyar Akadén és a Corvinia, továbbá í nka­démikusok Keresztény 1 ~.eges volna aprólékosabban ismertetni u* egyesületeket, sok évre visszanyúló múltjuk és munkájuk eleget be­szél. Ezek képezik az otthontól elszakadt magyar diákok átfogó szervét, ahol csekély tagsági díj ellenében meleg tanulószoba, társalgó újságokkal és folyóiratokkal, könyvtár, zongora, rádió áll rendelkezésére a tagoknak. Az egyesületekben élénk kulturmunka folyik, kül- és belföldi előadók, szerzői esték szerepelnek műsoron, a sportbarátok pedig az egyesület keretén belül létesített sport­szakosztályokban hódolhatnak kedvenc sportjuk­nak. A szlovákiai magyar társadalom minden el­ismerést és hálát megérdemlő önzetlenségéből a szegénysorsu, jó előmenetelt felmutató tagok in­gyenes vagy fél nienzasegélyben részesülhetnek. Az egyesület tanulmányi célokra megindokolt esetekben rövidlejáratu kölcsönöket ad tagjainak és lehetővé tesz számukra kedvezményes tanul­mányi utakat. Az egyesületek célja az idegenben tanuló magyar ifjúságot átfogó egységbe tömöri- íeni, megismertetni és megszerettetni egymással a csehszlovákiai magyar intelligencia utánpótlá­sát. Idegen tengerben könnyen elveszhet a ma­gyar csepp, elsodródik az árral, de az összefogás­ban már erő rejlik, mely ellenállásra képes. így tehát minden magyar diáknak erkölcsi köteles­sége, hogy tagjává váljék a nevezett egyesületek valamelyikének, aszerint, hogy tanulmányai me­lyik városba szólítják. Saját érdeke is megköve­teli ezt, mert nem áll egyedül, segítségre készség­gel siető barátok állnak mögötte. Az elsőévesek, a „gólyák" kalauzolására úgy­nevezett fogadó-bizottságok létesültek, melyek se­gítenek a most indulóknak a kezdet nehézségei­nek leküzdésében. (Lakáskeresés, beiratkozás, kér- vénvezásek stb.) Az egyesületek baráti szeretettel várnak minden magyar fiút és leányt, hogy a to­vábbi munkában egymást kölcsönösen támogas­sák. Minden részletkérdést ezen az utón nem lehet bővebben fejtegetni, az érdeklődőknek készséggel állnak rendelkezésre az említett diákegyesületek vezetőségei. Reményi József: KÉT SZONETT Ötezer lelkes magyar hivő vett részt a nagymegyeri Katolikus Map felemelő ünnepségein KOMÁROM. — A komáromi és a dunaszer- daEelyi járás magyar katolikussága, a nagyme­gyeri katolikus hívők rendezésében, pompásan isikerült Katolikus Napot 'tartott. A rendezés minden tekintetben kifogása tálán ul sikerült s a Katolikus Napon megjelent ötezernyi hivő lelkesedése volt a bizonysága annak, hogy a krisztusi szeretet élő valóság s e szeretet jegyében történő összefogás biz­tos alapokon nyugszik. A falvak népe Nagymegyerre igen nagy szám­ban jött el, tanitói s lelkészei vezetésével. A Katolikus Napot reggel 8 órakor szentmise vezette be, a szentmisét Marczy József esperes­plébános végezte. A feldíszített tábori oltár előtt délelőtt tábori misét tartottak, a misét Molnár' József alistáli plébános celebrálta. Majd Király József csicsói eisperes mondott nagyhatású beszé­det s méltatta a nap jelentőségét. — Ha Szent István szellemében munkálko­dunk, — mondotta többek között, — akkor bizton nézhetünk a szebb jövő felé. Szent Ist­ván a szerétéi hatalmával teremtett országot! Az istentisztelet után körös ebéd, majd felvonulás ikövetkezett, Felvonultak az iskolásgyermekek is, apácák s tanítók vezetése alatt. A falvak egyesü­letei zászlók s feliratos táblák alatt vonultaik föl, egyházi énekeket énekelve. A templotéren délután négy órakor felemelő ünnepélyt tartottak. Az ünnepély bevezető be­szédét Marczy József esperes mondotta s utána Meggyesy Sándor igazgató-tanító, a SzKIE or­szágos főtitkára tartott nagyhatású szónoklatot, majd az ifjúság, szónokai beszéltek. Záróbeszé­det Nemesik Valter komáromfüssi bemcéjsplé- bános mondott. Estefelé szórakoztató műsor kedveskedett a közönségnek. A szabadtéri szín­padon vendégegyesületek léptek föl. A nagyme­gyeri zárdaiskola, Mária Társulat, a kolozsné- mai, alistáli, ekecsi, komáromfüssi SzKIE-cso- port, a komáromfüssi, balonyi, nagymegyeri énekkar, a komáromi Katolikus Legényegylet szerepelt. Nagy sikere volt Koissányi József ta- nitó-költő szavalatának, a Bartalos-testvérek énekszámainak, Földes Margit, Tóth Mária és Németh Imre táncának. A rendezőség Marczy József esperesplébánossal az élén nagyszerű munkát végzett s a Katolikus Napon jelenvoltak maradandó emléket vittek haza magukkal,' Múlandóság A sebzett őszben világit a sárga s az arany s narancs szín a leveleken. Mint epilógus szinte rebesgetem, hogy tegnap óta mi minden ment kárba. Ó röpke tavasz! Rövid nyár! ó sárba veszett bálványok! Mért kell e szonettem? A méiabúval lassan keltegetem az ifjúságot, mely szivem kitárta. Vagy elégedjem meg a monológgal, minden elmúlik, tépelődj a szókkal, erről irj s dicsérd az érett színeket. Sárga levéllel arany s narancs játszik, a lemondásban a hivság nem látszik, mig slrhantokon betűzök neveket. Görög tragédiák Az isteneket mulattatni kellett, az embereket tűrve vigasztalni. A halandóknak egyszer meg kell halni, ó istenek, ó tulvilági cselek! Felém rohannak az ógörög szelek, a halál szárnyán időtlen mámorok. Oedipust hallom. Mily fenséges sorok! Thescus, én még ma is vagyok veled. Az istenek nem vénülnek, nem halnak, az emberkín meg anyaga sok dalnak, ó csüggedt célok, istenek tréfái! De szép a szó, a színjáték, ha fátuni, ó halhatatlan ógörög theatrum, csontvázon a sors hősi koronái. (Cleveland. Ohio.) _______1938 szeptember 4, vasárnap* 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom