Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-27 / 221. (4664.) szám

1938 szeptember 27, kedd n^GM-MAG^AR-Hm* 3 Heti krónika újságcikk-címekben Az események minden képzeletet meg- haladó iramban rohannak. Egyetlenegy nap ma több az esemény, mint félév előtt egy héten vagy egy hónapban. Nagyon tanulságos, ha a történéseket jelmondatok' bán összefoglaljuk. Szeptember 16, szombat. Az angol kormány rövid déli szünettel egész napos minisztertanácsot tartott A késő délután kis csoportokban szétszéledő miniszterek újságírókkal szemben mély hallgatásba burkolóztak. Neóas miniszter „resszort-üqyekben" Londonba uta­zott / y N v A . r .4 N ^_ 20 órakor dr. Cerny miniszter rádió utján gyászbeszédet mond a cseh- német összetűzésekben elesett nyolc csendőr emlékére. —• Kundt SdP-klubelnök kiáltványa: nyugodtan be- vVni Hitler-Chamberlain újabb konferenciáját — zeptember 17, vasárnap. Daladier-Bonnet London­ba repült — 13 órakor közös értekezlet az angol mi­niszterekkel. —- 12 órakor Hodfa miniszterelnök rádió­ban a népszavazás lehetetlenségét bizonyltja. — Be­ismeri, hogy regionális kérdésekben mulasztások tör­téntek „Nagy, történeti jelentőségű vizsga előtt állunk..— Vasárnapi lapok vezércikkel népszava­zás ellen Írnak. — —< Kivételes állapotokat léptetnek hatályba 1920—300. számú törvény alapján (alkotmányos sze­mélyi szabadságjogok felfüggesztése). — Mussolini Milánóban beszél, önrendelkezési jogot követel a köz­társaság valamennyi nemzetisége részére. — Határ­vidékről újabb incidenseket jelentenek. — Runcimanné Petoval délben elutazik Prágából. — Az elesett nyolc csendőrt eltemetik. — Aschban súlyos incidens. — Sajtóhírek szerint kormánykörök német részen tár­gyaló feleket keresnek a német kér. szoc. párt fel- támasztásával, esetleg „német nemzeti tanács'* alakí­tásával. Szeptember 19, hétfő. Hajnalban közük az angol­francia tervet a csehszlovák kérdések békés megoldá­sa tárgyában: határrevizió, Csehszlovákia semlegesí­tése. Havas-iroda hozzáteszi: megoldás népszavazás nélkül, hogy a kedélyeket ne izgassák. — Ezzel kap­csolatban hivatalosan közük, hogy a kormány BeneS és Hodfa nyilatkozata mellett álL — Állandó bizott­ság intézkedése a valutacsempészek ellen és a 100 Ké-s államjegyek tárgyában. — Az állandó bizottság­ban németek nem jelentek meg. — Neías miniszter visszatért Londonból. — Bevezetik a lapok előzetes cenzúráját. — A légionárius törvényhozók küldöttsége Syrovy tábornoknál. — Hodía miniszterelnök az állandó bizottságban bejelenti, hogy kitart rádió- nyilatkozata mellett — Ugyanott Beran kihangsúlyoz­za az állam integritásának követelményét Szeptember 20, kedd. Osusky követ Párisban: Meg­hallgatás nélkül elitéltek egy államot. — Reggeli rá­dió nem beszél élesen a határrevizió lehetősége ellen. Külföldi lapok jelentéseit kobozzák. — A-Zet: Védeni fogjuk az élethez való jogunkat. — Az előzetes cen­zúra erősen dolgozik, lapok fehér foltosán jelennek meg. — Napilapok kisebb oldalszámmal jelennek meg. Národni Noviny: „Francia és Angolország határaink revízióját javasolja!** 18 órákor a prágai francia és angol követ átvette Csehszlovákia válaszj^gyzékét a londoni tervre. — Esti cseh lapok élesen Írnak határ­revizió ellen. — A magyar államférfiak Berchtes- gadenben tárgyalnak. — Mussolini Udlnében beszélt. Tiso és Sokol a miniszterelnökkel tárgyalt, délután a köztársasági elnöknél kihallgatáson jelent meg (váltig követelik a szolvák kérdés gyökeres megoldását). — Csehszlovákia válaszjegyzéke a londoni tervre meg­fontolandónak tartja a határreviziót s nemzetközi kon­ferencia döntését kéri. Szeptember 21., szerda. A francia és az an­gol követ éjjeli két órától háromnegyed négyig BeneS elnöknél demarsban követelik a londoni terv változtatás nélkül való elfogadását. — A po­litikai miniszterek értekeznek, majd reggel nyolc­kor minisztanács. — A szlovák néppárt Pozsony­ban elnökségi ülést tart: „Szlovákia alapvető kérdéseinek rendezése nélkül szó se lehet kor- mánybalépésrőr*. — 15 órakor Vavreéka mi­niszter fogadja a sajtó képviselőit s bejelenti a londoni terv elfogadását. — 17 órakor átveszi a francia és az angol követ a csehszlovák választ. —- A rádió 10 órakor bejelenti, hogy a londoni tervet elfogadták s hogy az önkéntes területle­adást jelent — 20 órakor Vavreőka miniszter rádióbeszédben közli a londoni terv lényegét. — A prágai Vencel-téren és a Grabenen tünteté­sek. — A csehszlovák-német határokon számos újabb incidens. — A londoni, párisi és római kül­ügyminisztériumban a lengyel és a magyar kö­vet közösen interveniál. — Varsóban szimpatia- tüntetés a magyar követség előtt. — Prágában éjjel kihirdetik a barikmoratórium-rendeletet s a 100 koronás államjegyekről szóló áll. bizottsá- sági intézkedést. Szeptember 22., csütörtök* Hajnali hivatalos jelentés szerint csak kisebb tüntetések voltak. — Az állandó bizottság ülését nem tartják meg. — Reggel igen sok prágai üzemben a munkás­ság szrájkoa lépett s felvonult a Vencel-térre, majd a parlament elé, Hampl, Patejdl, Gajda, Kosek, Markovics és Gottwald beszél néphez. Vpbrátilek, majd Syrovy szavai után a tömeg szétszéled. Képviselői küldöttség megy a köztár­sasági elnökhöz, koalíciósok, a fasiszták és kom­munisták is. — A Hodía-kormány lemondott.— Reggel a prágai magyar követ jegyzéket nyújtott át Kioftának - 71 ~ juccai tüntetések Prágá­ban délután . jkr 19 órakor BeneS elnök a rádióban bejelenti, hogy a nagyhatalmak uj erőátcsoportosulása van kialakulóban s uj, po- Sitiy tervek készülnek minden eshetőségre. — Miért választotta Kölcsey Ferenc jurátusának Gömör-Kishont későbbi főjegyzőjét, Győry Dánielt? Irtai Dr, K álniczky Géza Ez évi augusztus 24-én volt századik év­fordulója, hogy Kölcsey Ferenc, a Himnusz halhatatlan költője, a nagy iró és szónok a szatmármegyei Csekén alig 48 éves korában meghalt. Ebből az alkalomból az egyik szlovákiai napilapban „Kölcsey gömöri patvaristája” és más hangzatos címek alatt hosszabb cikk jelent meg, amelyet értékessé tesz Kölcsey Ferenc általam 15 év előtt közölt bizonyít­ványának újbóli nyilvánosságrahozatala. A bizonyítványt Szatmár-vármegye főjegyzője, Győry Dániel, Gömör-Kishont későbbi fő­jegyzője részére állította ki a nála joggya­korlatban eltöltött időről. A cikk azonban nem ad fölvilágositást: mi vezette Kölcseyt, hogy sok derék fiatalember közül éppen Győry Dánielt vette mint jurátust maga mellé? Főleg ennek a körülménynek földerí­tése serkentett a mostani cikk megírására; melynek adatai 15 év előtti időre nyúlnak vissza. Az 1923. év első napjának, mint a Petőfi születése évfordulójának közeledtével, Rusz- kay Gyulához, a jánosi református eklézsia lelkészéhez fordultam az apósa, Győry Dá­niel és a világhírű költő közötti baráti vi­szonyra vonatkozó adatok végett. Ruszkay ekkor azt is tudomásomra hozta, hogy apósa Kölcsey Ferenc patvaristája volt. Az ő ér­tesítései és egyéb források alapján megírásra került aztán a Kassai Napló 1923. évi 80. számában „Kölcsey patvarístája” cím alatt közzétett cikkem. Ennek tartalma, kiegészít­ve Vitéz Ruszkay Gyula nyugalmazott ez­redesnek (Ruszkay református lelkész fiá­nak) Budapestről rendelkezésemre bocsátott újabb adataival, alkotják lényeges részét a mostani cikknek. A GYŐRY-CSALÁD VITKAN ÉS RIMASZOMBATBAN A gávai, dobozi és vitkai Győry-család 1638-ban I. Rákóczi Györgytől kapta a ne­mességet. Győry Jakab (János) volt a ne­mességszerző és Arany János a „Toldi sze­relme" 6-ik énekében elmondja, hogy Nagy­szalontánál 3Ó0 lovas hajdújával 7000 törö­köt vert tönkre. A család több tagja később a szatmármegyei Vitkára költözött. Ez szin­tén a Tisza mellett fekszik, mint Gseke és Kölcsey a vármegye vezető embere lévén, ismerte jól a közeli,‘szintén népes községben élő Győryeket. De Győry Dániel elődei egy évszázad előtt elköltöztek már onnan Gö- mörbe és Győry János feleségével, Vitkay Évával 1736-ban Rimaszombatban lakott. Unokája, Győry Sámuel a város tekintélyes családjából való Szabó Erzsébetet vévén nőül, mint vagyonos ember vezető szerepet vitt a városi és megyei életben. Fiukat, az 1818 december 22-én születet Győry Dánielt gondos nevelésben részesítették. A rima- szombati és losonci iskolák elvégzése után a kálvinista vallásu, eleveneszü fiút a sárospa­taki kollégiumba küldték, hogy derék, kipal­lérozott ember váljék belőle. RÉGI DIÁKÉLET SÁROSPATAKON Grünwald Béla „Régi Magyarörszág” cí­mű munkájában kiemeli, hogy a múlt század első felében milyen nagy jelentősége volt a közoktatásra Sárospataknak. A tanulók szá­ma az ezret jóval meghaladta, mert távoli vidékekről odaküldték a fiatalságot a jeles tanároktól a tudományok elsajátítása végett. Az 1830-as években a nemzeti szellem föl­lendülése éreztette hatását a sárospataki diá­Godeöber^ben Hitler és Chamberlain közel há­rom órát tanácskozik. — Este Syrovy tábornok hivatalnok-kormányának kinevezését jelentik be. — Egyenruhás cseh nemzeti szervezetek segíte­nek az utcai rendet fenntartani. — Este az elnök hadseregparancsban kitartásra, rendre s éberség­re hivja fel a katonákat. Szeptember 23., pénteki Hivatalos jelentés: Tépi közelében éjszakai összetűzésben három ordner elesett. — A Syrovy-kormány leteszi a fogadalmat s 13 órakor átveszi a régi kormány tagjaitól a hivatalokat. — Faucher tábornok, a prágai francia katonai misszió vezetője lemond és szolgálatait a csehszlovák hadseregnek ajánlja fel. — A szovjetkormány jegyzékben figyelmez­teti a lengyel kormányt, hogy Teschen megszál­lása esetén nyomban hatálytalannak tekinti a megnemtámadási egyezményt. — Délután érke­ző hirek szerint Godesbergben a tárgyalások kedvező mederben haladnak. — Chamberlain magához rendelte magántitkárnőjét, mert eset­leg vasárnapig marad. — Estére kedvezőtlenebb hirek Godesbergből. — Prágában összeül a minisztertanács első munkaülésre a régi kormány kok nagyobb részére. Szemere Bertalan — a későbbi miniszterelnök — 1831 december 31-én kérvénnyel fordult Fáy Ferenc főis­kolai gondnokhoz az ifjúsági egyletek enge­délyezése iránt. Érdekesen Írja le az akkori időket Szinyei Gerzson „Vázlatok és képek a sárospataki ev. ref. főiskola XVIII. és XIX. századbeli életéből” cimü nagyértékü tanulmányában (Sárospataki ev. ref. főiskola értesítője, 1894—1895. iskolai évről). 1822-ben a jo- gászifjuság önképzésére szánt Páncél vár­megyét a diákok féktelensége miatt beszün­tették és a Szemere Bertalan kérvénye foly­tán csak akkor engedélyezték újra Nádor vármegye név alatt, mikor a jogászok magu­kat a hazai törvényt tanító professzor fel­ügyeletének alávetették. 1832-től 1835-ig Kazinczy Gábor lett aztán Nádor vármegye első főispánja. „GYŐRY IRODALMI MUNKÁS­SÁGA AZ ÖNKÉPZŐKÖRBEN - KÖLCSEY JURÁTUSÁVÁ VÁLASZTJA Még nagyobb hatással volt a kulturális fejlődésre az esküdt diákok szövetsége, mely szintén 1832-ben létesült. Kölcsönkönyvtárt tartott fönn és a Szemere Bertalan vezetésé­vel még abban az évben Sárospataki Ifjú Egyesület név alatt önképzőkörré alakult át. Tagjai közül azon években kitűntek: Szeme­re Bertalan, Erdélyi János, Szeremley Gá­bor, Pap Endre, Kazinczy Gábor, Tompa Mihály. Az önképzőkör szellemi termékeit „Sárospataki Parthenon” cim alatt 1834-ben kiadott könyv őrzi, melyet Herceg Bretzen- heim Ferdinándné született Schwartzenberg Karolina hercegnőnek ajánlottak. A sáros­pataki vár úrnője viselte a kinyomatás költ­ségeit. Az iskolából kikerült Szemere Bertalan ki az 1832—36. években Pozsonyban meg­tartott országgyűlésen Pálóczy László bor­sodi követnek jurátusa volt, az önképzőköi tagjai tisztelete jeléül a Parthenon egy pél­dányát átadta Szatmár-megye követének Kölcsey Ferencnek, aki szép köszönőlevele irt a sárospataki diákoknak. Ezek aztán a: 1837-ben megjelent második kötetet Köl- cseynek ajánlották. Ebben a kötetben mái Győry Dániel 9 költeménnyel és egy novel­lával bizonyította be, hogy nem hiába küld­ték Rimaszombatból Sárospatakra a múzsái berkeibe. Ez az irodalmi siker fölkelteti Kölcsey figyelmét Győry Dániel iránt és elő mozditója lett annak, hogy mint Szatmár vármegye főjegyzője jurátusává válassza : jeles fiatalembert, akinek nemesi familiáj; különben is Szatmár-megyéből származót Gömörbe. GYŐRY JURATUSI IDEJE - KÖLCSEY BIZONYÍTVÁNYA Kölcsey Ferenc, mikor a liberálisok me gyéjében vereséget szenvedtek, 1835 elejéi lemondott a pozsonyi diétán viselt kövei állásáról. Elfoglalta ismét a megyei főjegy zőséget ,az irodalomnak élt és vezette cseke gazdaságát. Győry Dániel, mint jurátus ná la, hol Nagykárolyban, a vármegyei szék helyen, hol Csekén tartózkodott. Kölese} bár a közviszonyokkal elégedetlen volt é bánkódott unokaöccsének, Kölcsey Kálmán nak (akihez a Parainesist irta) halála fölöt sokszor visszanyerte jókedvét a rokonok é jóbarátok között. Győry Dániel elbeszélte hogy Deák Ferenc csekei látogatása alkal politikai kabinetjével együtt. — Mozgósítási hi­rek. — A lengyel kormány minisztertanácsot tart, a szovjetjegyzékkel foglalkozik. — A cseh­országi kaplitzi járásban statáriumot hirdettek. — A francia szélső baloldal Középeurópába bizott­ság küldését követeli. — Tiso a köztársasági el­nöknél. — 22 órakor a rádió kihirdeti a mozgó­sítási parancsot. — Godesbergben Chamberlain bucsulátógatáson van Hitlernél s Csehszlovákiá­ra vonatkozó memorandumot vesz át: megígéri, hogy azt a csehszlovák kormányhoz továbbítja. — A mozgósítási hirdetményeket éjjel kiragaszt­ják. Szeptember 24., szombat: A mozgósított tarta­lékosok bevonulnak. — Hitler memorandumát autó hozza Prágába. Szeptember 25., vasárnap: A német követelé­sek fölött a csehszlovák kromány megkezdte ta­nácskozásait. — Minisztertanács Londonban és Párisban. — Daladier és Bonnet Londonba re­pült. Szeptember 26., hétfő: Este Hitler beszél. A /l 'Vvl /V) /7 -v /7 változatossá jTL U f LíLiLZLL teszi étlaplát I mával még labdáztak is az udvaron. A Kölcsey bölcsészi nyugalmát jellemzi a következő eset: A híres szónok és iró, mint ismeretes, so- hasem vette fel a Hymen rózsaláncát, azért cselédei és a falusiak holta napjáig Ferenc urfiunak hívták. Egyszer tűz támadt a köz­ségben és öreg kocsisa lélekszakadva, ily szavakkal veri fel az Írásai közt csendben, munkálkodó Kölcseyt: — Ferenc urfi! Ferenc urfil Tűz van! — Ha tűz van, oltsátok — felelte vissza a megszólított. — Igen, de nagy tűz van ám. — Hát akkor nagyon oltsátok —- fejezte be a beszélgetést Kölcsey. Hogy milyen jól viselte magát Győry Dániel jurátussága alatt, azt a következő irat bizonyítja: Bizonysági levél. Nemes ifjú Győry Dániel, aki az 1837-ik I 1 évi november elejétől mint törvénygyakorló nálam lakván, a megyei gyűléseket folyvást [ pontosan gyakorolta, a jegyzői hivatal kö­rében előforduló munkálatokban szorgalom­mal részt vett s magát erkölcsi jámborsá­gával, szép miveltségét bizonyító viseleté­vel, tudományos készültségének jelességé­vel- dicséretesen megkülönböztette. Most, midőn tőlem bu-csut vesz s kitűzött polgári pályáján tovább haladni indul, a szép re-, ményekkel biztató ifjút e bizonyságleve­lemmel kikészíteni, örömömnek tartottam. Költ Csekén Ns. Szatmár vármegyében, Junius 10. 1838. Kölcsey Ferencz Ns. Szatmár Megye főjegyzője több Ns. varmégye táblabirája a M. Akadémia r. tagja. A bizonyítványt úgy adtam le, ahogy az 15 év előtt a Kassai Naplóban közölve volt, I Alatta a következő sorok olvashatók: ’ I „A bizonyítványt a Győry Dániel uno- * | kája, Ruszkay Gyula, ki most ezredes, adta . be a budapesti Nemzeti Múzeumba.” ’ A Magyar Újságba irt cikk szerzője A. V. betűkkel van jelezve és ott utalás tör- . ténik arra, hogy a bizonyítvány a sümegi , állami Darnay Muzeum kézirat- és okmány- , gyűjteményében 17384/2 D leltári szám „ alatt van elhelyezve. Vitéz Ruszkay Gyula ! ezredes, aki már nyugalomban él Budapes- t ten, közölte, hogy a nagyértékü bizonyit- t ványt megőrzés végett ő adta be a sümegi múzeumba. A bizonyítvány hiteles másola­tából kitűnik, hogy az eredetiben a „Bi­zonysági levél” felírás nincs meg; „aki az” „pontosan” szavak is hiányoznak s más szavak írásainál is van kis különbség. A * hiteles szövegtől való lényegtelen eltérés 1 15 év előtt onnan magyarázható, hogy " Ruszkay Gyula református lelkésznek ak- 1 kor a bizonyítvány nem volt már birtoká­ban és feljegyzéseire volt utalva, melyek hiányosak lehettek. Csak arra emlékezett bizonyára, hogy fia múzeumba adta a bi- s zonyitványt; igy inkább a Nemzeti Mu- f zeumra gondolt, mint a kevésbbé ismerd ” sümegi múzeumra. „ Győry Dánielnek Kölcseytől oly rövid idei l joggyakorlat után eltávozása valószínűen. azért történt, mert édesatyja abban az idő- * ben halt meg és szükség volt rá odahaza a i- hagyaték rendezése végett. Fájdalommal >t vette hírül, hogy kevéssel Csekéről eltá- vozása után a Himnusz halhatatlan szerző- ” j'e, az ő kedves principálisa, 1838 augusztus •' 24-én hirtelen beállott betegség folytán ; meghalt. GÖMÖR KISHONT FőJEGYZö- JÉNEK IRODALMI MŰKÖDÉSE i, - PETŐFI NÉVJEGYE 1- Győry Dániel az irodalmat azután is buz- ■' gón művelte és az 1840-es évek ismert iról közé tartozott. Az ügyvédi vizsgát letévén, i" Gömör-Kishont vármegye szolgálatába lé­it pett és 1842-ben vármegyei főjegyzőnek választották. Az összeköttetést a pesti Írók­ig kai azért fenntartotta; de Petőfivel csak 1845. és 1847. években tett rimaszombati, ►s látogatásai alkalmával kötötte meg a barát- ságot. Ennek bizonyítéka a Petőfi 'hozzá­intézett névjegye, melyet Budapesten a; Petőfi-Ház üvegszekrényében őriznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom