Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-03 / 201. (4644.) szám
<PIW<ÍAI-yV\A&ÍiAR'HIRLAQ 1938 szeptember 3, szombat. Magyar szigetközség Mátyusföldön Királyi község élete a magyar helytállásnak leghősibb, legszebb példája ■■ A lakosság szigethelyzetében rákényszerül a kétnyelvű" ségre, de intenziven ápolja nyelvét és iskoláját ■ Hat tanerős iskola nagy, se nem több, se nem kevesebb, mint más falvakban, de a szegény ember összehuzódik és megél belőle. Ha kedvez neki a szerencse, ha jól fizet a negyedes kukorica, ha jó ára van az áb latnak, még „feles" pénze i*s van. Husvétra, vagy búcsúra ruhát vehet a családnak, kicsit „flancolhat", megnézheti a műkedvelő e’őadáscM kát és vehet iskolakönyveket a gyerekeknek. t Amire Királyi büszke lehet Művelődési és iskolai életére büszke lehet a ■szigetközség. Ha beköszönt a tél, az iskolában ismeretterjesztő előadások várják. Heti két estén. A fiatalságnak felolvassák a sokszorosított előadásokat. Szívesebben olvassák a napilapokat és kíváncsian néznek bele a politikai és sportrovatokba. Most például a statútum- tárgyalás és a Középeurópaá Kupa érdekli őket egyedül. A napilapok közül a PMH-t és az Uj Híreiket olvassák a faluban. Hetilapok és hitbuzgalmi folyóiratok (Baráz- jjda, Szövetkezeti Újság, Szűz Mária Uj Virágos- jtkextje, Ifjúságunk, Világposta, stb.) nagy számiban járnak. A hat rá'dió mellett a nagyon igényibe vett könyvtár segíti e1ő a művelődést. Jókai, Mikszáth, Gárdonyi és Herczeg munkáit olvassák belőle. Minden hónapban egy szindarab Minden hónapban bemutatnak egy szind araibot. Télen az iskolában, nyáron a szabadban. Kimerítették -mái a Színházi Élet tárának minden „eredeti p a r a szikom édláj át", bemutatták az összes lehető és lehetetlen népszínművet. Egészséges érzékükre va1!, hogy a sok lim-lomot megunva, visszatérnek önmagukhoz a színjátszásban és gyöngyösbokrétát csináltak. Régi táncokat és szokásokat támasztanak fel, aratási ünnepet rendeznek a régiek elbeszélése szerint. Hat magyar tanítót tart el a falu ■ Szigietközségi lényegéhez mérten legméltóbb büszkesége az iskola. Hat tanítónak ad kenyeret a falu, akik évente 320 gyermeket tanítanak. A múlt évben hatalmas és szép iskolát építettek,- az árát úgy adták össze, mint most a kultur- házét. A nem természetes módon életre hivott szlovák iskola alig tud megélni mellette, pedig jj másutt az ilyen talaj végtelenül kedvező lenne .neki, A zsellérnek és a munkásnak jól esne az | ingyen-ruha, vagy más kedvezmény, az iskola 5 munkáját megkennyitené a kétnyelvűség. De ez az iskola nem tud lábrakapni, alapításától fog,vá?° (1925) csak egy tanerős. • o A kulturház nagy hivatása * A most épülő ku1 túr házra nagy feladatok várnak. Nem hiányokat kell ugyan betölteni, szuny- nyadókat felverni és gyengéket erősítenie. Ilyen munkára aligha van szükség. A „nemzet csincsodása" érdekében azonban annál több munka vár rá. A felvilágosító, ‘ szépítő ténykedések alá töretlen a talaj. Az egészségügyi viszonyok 'silányak: baj van az ivóvízzel, a levegővel és a lakások egészségügyi helyzetével. Tájbetegség is van. Az uccák gir- bék-görbék, porosak, vagy sárosak. A házak nedvesek és szellőzedenek. A kicsi ablakokat nem nyitják ki soha, mert félnek, hogy télen kimegy a meleg, nyáron meg bejön a légy. És mennyi teendő van még mezőgazdasági, társadalmi szempontból! Jobban kihasználni a határt, megnyitni a mélyítőmégelk e1őtt a felemelkedést a falusi ipar és kereskedelem utján. S végül a kulturház szellemének kell összekötnie a falut a távoli magyarsággal és erősíteni bennük az együvétaríozás abroncsait A kulturház építésével „nagy izgalom szállta meg a falut". A népi alkotás vágy füti őket, tudják, hogy e munkával maguknak kulturházat építenek, másoknak példát mutatnak. Jóleső izgalomban dolgoznak, pedig csak távoTól sejtik még azokat a jótéteményeket, amiket a felépített kulturház ad majd nekik. Mátyusföld egyetlen szigetközsége Így mutatja meg magyarságát és emberségét. VÁJTOK SÁNDOR. Búzából, lelkesedésből és ingyenmunhábót épül az aj kulturház KIRÁLYI. — Mátyusföld egyetlen magyar diaspórája, szigetközsége, Királyi kultur'ház- épitésba fogott. Hála Istennek, már ott tartunk, hogy a kulturház épít és falvainkban nem „orszá- goshirü" szenzáció, amihez az egész magyar táj népét föl kell verni, hanem a nép alkotó erejének és vágyának egyik természetes megnyilatkozása. A királyi esemény sem jutott el messzire, hanem megmaradt a kis falunak és ennek a csodálatosan hűséges népnek a belügyéüi, családi kedvencéül. Csendesen épül a kulturház, két fiatal kulturmunkás szüntelen gondossága mellett, egyedül a falu tehetségéből, erejéből és lelkesedésből Mindenki dolgozik és segít valamivel, ki ésszel, ki barommal vagy két keze munkájával. Adakozik a gazdag és a szegény, mindkettő erején felül. Vasárnap délutánonként a művelődés' műsorért pénzt ad, ősszel gabonát, kukoricát vagy más terményt, tojást, vagy bármi éríékesithetőt, csakhogy megmutassa emberségét és a magyar közügy szeretetét így épül fel lassacskán a kulturház búzából, kukoricából, lelkesedésből, nemzeti kötelesség - teljesítésből emberek és állatok izzadtságából és igy ölt testet a szigetközség régi vágya és népnemzeti biztonságának betetézője. Hosszú ideig csak munka lesz Királyin, az egyik ledolgozza robotját, a másik pedig killn- - cselessel, színdarabok, mulatságok rendezésével összehozza a még hiányzó tőkét. Az örvendetes esemény: akkor adják majd a magyarság tudtára, amikor áll a ház és büszke bizonyságot tesz e nép és mély rétegeinek diadalmas alkotó ereje és okos nemzetszeretet mellett. Ekkor hívja meg az avatáshoz a messzi magyar tájak népét és vezetőit, hogy együtt ujjongjon vele és osztozzék örömében. 11 kilométerre a legközelebbi magyar községtől Messzi tájakat kell miegihivnia, a szó e'ső értelmében véve, mert a köze’lben nem akad magyar község. Királyit ugyanis körülkulcsolja a szláv népgyürü és még inkább a Slovenská Liga expanziós szelleme és határa nem szomszédos magyar helységgel vagy néptalajjal. A legközelebbi ,,magyar" község, a gyámoltalan Vecse 11 km.-nyíre van tőle. Ide is rozzant, mély ut vezet, amelyen hol a por köti meg az utat, hol a sár. Hiába is jönne ide, mert erőt nem kapna, az e1 nemzetleniesedő falutól példát meg nem szabad vennie. Egymagában kell élnie a végse'líyei járás északi részén. Nincs plébániája, nincsen községháza, minden vallási és hivatalos ügyben a szlovák Mocso- nokra kell mennie. Ha kilép a faluiból, ha hivatalos dolga akad, ha templomba megy, vesz, vagy eTad, otthon kell hagynia anyanyelvét. Kétnyelvűségre kényszerül, két nyelven tud csak boldogulni és a sok veszély és csalogató kedvezmény ellenére mégis megmaradt magyarnak. Szomszédjai: Sopornya, Köpösd és a szép magyar nevet viselő többi község rég elvesztette magyar jellegét és csak a magyar család- és dűlőnevek mutatják már, hogy magyar népi talaj volt ez is, akárcsak Királyi. Kurtanemesek és királyi telkes jobbágyok hét nemzetsége Királyi nem követte őket. Talán megóvta az, hogy határában nem volt major és igy nem hozhattak közéjük feles számban idegeneket a múlt kényelmes fö'desurai. Kurtanemesek és királyi telkes jobbágyok laktak itt, akik megtöltötték a falu életterét és az idegen számára nem hagytak rést rajta. Ha^-hét nemzetségé az egész falu, ebből kerül ki a tanító, gazda, zsellér és munkás. Még a zsidó sem tudott eredménnyel gyökeret ereszteni köztük, hisz 1935-lben 1442 ember közül csal. 12 volt zsidó. Benső és csendes életet él. Elzárva mindentől, a magyarságtól, hivataloktól, vasúttól, megvonultan és önállóan kell élnie. Ma persze csak tengődik, mert élettere megszüküit. A csak földiből élő falu táplálására nem elegendő határ megfogyatkozott, a lélek- iszám azonban ezzel szemben emelkedett. 1869-ben 884 lakosa volt, ma ennek csaknem a kétszerese. Az életiehetőség sem bővült. Tulnyomólag ex- tenziv gazdálkodást folytatnak, gabonát vetnek, amihez kevés munka kell. A piac-hiány és a rossz utak miatt a belterjes gazdálkodásra nem térhetnek át. A mostani viszonyok mellett csak a szőlőművelés és a gyümölcs az „intenzív", nagy haszna azonban egyiknek sincs. A nagy adó miatt az itt termő fanyar bor mérsékelten értékesíthető, a gyümölcsfa pedig a korai fagyhullám következtében meddő. A fák év,röl-évre termés nélkül maradnak. öt 30-as gazda és húsz 15—20 holdas kisgazda. Mindannyi birtoka terhelt, adóból (vagyondézs- raa, jövedelem, stb.) származó adósság van rajtuk. A faluban egy család 3—5 hold földiből megél. A proletároknak, akik a falu háromnegyedét teszik ki, azonban ennyi sem jut. A 245 családból — mint mondottuk — harmincegyé a határ fele, a többi 214-re átlagban 0.9 hold jut. Ezért a zsellérek és a munkások másoknál keresik meg kenyerüket, nagyobbrészt a helybeli gazdáknál és a környék uradalmainál. Nem egyszer napi 2—4—6 km.-t gyalogolnak munka után, tavasszal és ősszel egyaránt. Bérük a sok minimálási törekvés és megállapodás ellenére is kicsi és csak részben adja meg bőven igénybe vett erejük ellenértékét. A tavaszi napszám 6—8, a nyári 10—15, az őszi 8—10 korona, az aratásnál a 'tizenegyedik rész az övék. Munka mindig akad, mert a helyi szőlészet is sok munkást igényel, a környék gazdiáinál és uradalmainál is szükség van munkásokra. A kereset nem Hogyan fedezte föl egy szerencsés amerikai borbély a tartós hullám titkát? NEWYORK* — Egy regényíró sem eszelhette volna ki érdekesebben a történetet, amely Christy Kennet szerencséjéről szól. Kezdődött pedig egy verekedéssel, amelyben a nyolcéves Jimmyt egyik barátja egy kővel fejbevágta. Jimmy, amikor érezte, hogy fején az ütés helye erősen vérezni kezd, ordított, ahogy csak a torkán kifért. A Pennsylvania államban fekvő Parkers Landing nevű kis község lakói összeszaladtak a nagy kiabálásra, de segíteni nem tudtak. Orvos nem volt kéznél. Ekkor oda érkezett Christy Kennet, a kis község borbélya. Gyorsan leborotválta a hajat a seb körül, a vérző sebet kimosta, bekötözte. Másnap ugyancsak ő gondoskodott a kis sebesültről. Harmadnap a kis Jimmy már ugy-- ahogy rendben volt. Christy megmosta a fiúcska fejét és aztán a haját is megfésülte. És ekkor érdekes dolgot figyelt meg. Timmy haja, amely egészen sima yolt, most göndörödni kezdett. Christy nem értette a dolgot. Ráparancsolt a fiúra, hogy még néhány napicr keresse fel. A fodrász mindennap megmosta és megfésülte Jimmy haját és az mindig hullámosabb lett. A fiúcska fején természetes, szép, egyenletes csigák göndörödtek, amelyek napokon át változatlanul megmaradtak vagy nem simultak ki. Christy nem szólt senkinek, de most már komolyan megfigyelte a dolgot. Másoknál is kísérletezett. Parkers Landing valamelyik lakója hajat nyiratott, Christy megmosta a fejét, vendégét éppen úgy, mint a kis Jimmyt megfésülte. Azután figyelemmel kisérte az illetőt. És csakhamar tapasztalhatta, hogy akiknek hajat nyírt, akiknek haját megmosta, megfésülte, azoknak fürtjei állandóan hullámosán maradtak. Christy művészetének csakhamar híre ment és nemcsak a férfiak, de most már Parkers Landing szép leányai és asszonyai is felkeresték, hogy hajukat kezelje. Az eredmény soha nem maradt el. A kis község minden asszonya „tartós hullámokkal" büszkélkedett. Természetesen sokan faggatták a fiatal fodrászt, hogy árulja el, mi a titka a sikernek, de Christy a kérdezősködésekre csak nevetett. De nem tehetett mást, mert tulajdonképpen maga sem tudta, hogy mivel érte el a váratlan eredményt. Egy nap előkelő autó állott meg Christy „szépségápoló műterme" előtt és egy jól táplált, ur szállott ki belőle. Ez az ur Brend volt, egy pittsburgi nagy áruház tulajdonosa. Brend félrevonult Christyvel, egy ideig tárgyaltak és néhány nap múlva a kis. község fodrásza már Pittsburgban volt és Brend áruházában fésülte a vevőket. Brend jól számított. Áruházát a nők szinte megrohanták. A „tartós hullám" mindenkit vonzott. És akit Christy egyszer már megfésült az ő külön módszerével, annak a haja állandóan hullámos, göndörödő fürtökben maradt meg. Csalásról, szélhámoskodásról szó sem lehetett, mert hiszen Christy mellett tanúskodtak a letagadhatatlan eredmények. Bár a fodrásznak Brend nagy fizetést biztosított, Christy nemsokára önállósította magát. Szép nagy „műtermet" rendezett be és bár egy kezelésért 25 dollárt kért, nem győzte a sok munkát- Alig múlt el másfél év és Christynek Newyorkban már három üzlete volt. Kezelésre azonban néha-néha átrándult Hollywoodba is, ahol1 a film csillagai várták lázas türelmetlenséggel. A még nemrég szerény kis fodrász nagy személyzettel utazik, előkelő szállodákban lakosztályt rendeltet titkárával és ott fogadja vendégeit. Mint egy igazi dollármilliomoshoz illik. Mert Christy — ha az ameÍ rikai lapoknak hinni lehet —* már az. Hogy minek köszönheti hallatlan szerencséjét? Erre a kérdésre még senki sem tudott választ adni. Vannak, akik azt hirdetik, hogy a kefékben, fésűkben, amelyeket használ, valamilyen mágikus erő van. Hogy mitől? Ez az, amit Christy nem árul el. Mások az ollóra gondolnak, amellyel a hajat egyengeti. vágja. A legtöbben azt állítják, hogy a folyadéknak, amellyel a hajat megmossa, valami különös „meresztő" hatása van. Ettől lesz a haj hullámos és ez biztosítja a göndörödésének állandóságát. Egy bizonyos: Christy Kennet címére időnként Parkers Landingból néhány hordó érkezik. Egyszerű kutviz van benne. Annak a kútnak a vize, amelyet Christy akkor használt, amikor a kis Jimmy fejsebét megmosta. Ebből készült csodálatos hatású „hajvize", amellyel a kezelésnél vend-tóei fejét megmossa. A kutat megvette, abból senki más nem meríthet. A hajvizekhez még sok mindent kever, de ez valószínűleg csak a látszat kedvéért történik. Akárhogy is áll a dolog, Christy kezében, fésűjében, ollójában vagy hajvizében rej- lik-e a csodás erő, ez titok: hogy azonban az ő „tartós hullámai" csakugyan olyanok, mintha a természet göndöritette volna ki a fürtöket és a nők igy születtek volna, ez a tény. Ezzel a mélabus megjegyzéssel fejezik be az amerikai újságok közleményeiket. tű. ^ i- Gyújtogató villám. Lőcsei tudósítónk jelenti: A . Szepesbéla melletti Keresztifalu község Halárában az elmúlt Ihét végén hatalmas zivatar és égi háború * vonult végig s ez alkalommal a villám beleütött > Mesár János községi bíró csűrébe és felgyújtotta- azt. A csűr csakhamar lángban állott és rövid idő t múlva a tűz átterjedt a szomszédos csűrre is. A nagy vízhiány miatt a kivonult tűzoltók nem tud* * ták a tüzet eloltani és igy mindkét csűr — a i benne levő ezidei gabonaterméssel együtt — tel- i jesen leégett. Oltás közben a bitó idősebbik fia, . mikor az égő csűrben tartózkodó kis öccsét kimentette, súlyos égési sebeket szenvedett. A kár rnint* egy 55.000 koronát tesz ki és csak részben térül meg biztosítás által. Más megélhetési 'lehetőségre még nem tudta! elszánni magát. Az ipar és kereskedelem isme- j rétién; a faluban csak négy iparos van (cipész, ! kovács, asztalos és borbély), a most megnyílt és i nagyszerűen bevált szövetkezeti üzletet is más j Faluból jött ember vezeti. A falu határának fele 31, a mások fele 214 családé Külsőleg módosnak látszik a falu. 1910-ben 150 háza közül 107 szalmateteijü volt, 1930-ban 245 között alig akadt egy-kettő. A házak azonban nem olyan pompásak, mint Mátyusföld többi községében, ahol a gazdák a városi villákkal vetekedő épü'eteket emelnek. Az itteni lakosság, gazdaközönség szerény, bár viszonyai ma- j gasabb életet is megengednének. Itt is, akárcsak az egész Mátyusföldön, gazdagságiban aránytalanul felette áll a többi rétegnek. A határ fele 31 család kezében van, a fö'd köztük is arányban ul oszlik meg. Van egy 300 holdas zsidó- airtokos, egy 100-as, egy 80-as, három 60-as, 4
