Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-24 / 219. (4662.) szám

^IW<gflMA&toRHTE3j^

5

szeptember 24, szombat.

1955

?arország tifuszzárlatot .el a csehszlovák hajókra

..♦AGA* — A Vei érni Ceské Slovü^je- ienti: A magyar kormány rendeletet adott ki, amelyben a csehszlovák gőzösöknek a csehszlovák határtól kezdve megtiltja a Dunán való hajózást, A tilalom egyelőre három csehszlovák gőzöst érintett. A magyar kormány állitása szerint nincs szó politikai természetű intézkedésről, mert a tilalommal csak azt akarják megakadályozni, hogy Magyarországba ne cipeljék be a tífuszt. A csehszlovák gőzhajózási társaság budapesti fiókfőnőkét, Rosinsk? Gézát tegnap letartóztatták.

Súlyosan büntetik az árdrágítókat Kassán

KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A városi főjegyzői hivatal hirdetményt tett közzé s abban felhívja a lakosságot arra, hogy tartózkodjék az indokolatlan és pánikszerű bevásárlásoktól. A főjegyzői hivatal egyben a kereskedőket is inti az indokolatlan árdrágítástól s a törvényes rendelkezésekre hivatkozva közli, hogy az árdrágítókkal szemben a legszigorúbban fognak eljárni, nemcsak súlyos pénzbüntetéssel, hanem szabadságvesztéssel is fogják sújtani.

Sztankovics Szilárd Bécsben súlyosan megbetegedett

BECS. Sztankovics Szilárd, a magyar atlétikai szövetség elnöke a Bécsben tartott női Euró- pa-bajnokságok megnyitó ünnepségén megfázott és tüdőgyulladást kapott. Sztankovicsot az au- ersbergi szanatóriumba szállították. Állapota válságosra fordult. Tegnap délután láza 40.5 fogkra emelkedett és a beteg elvesztette eszméletét.

Hat munkást eltemetett a fölrobbant akna

BELGRAD. — Rendkívül súlyos munkásszerencsétlenség történt tegnap délután a délszerbiai Krcdarevo község határában. Hat munkás a közeli kőbányában dolgozott s fel akart robbantani egy hatalmas sziklatömböt Az akna azonban idő előtt robbant föl és a hatalmas kötőmeg rázuhant a munkásokra. Mind a hat munkás meghalt

— KLOFAÖ HETVEN ÉVES. Klofáő Vencel, a csehszlovák nemzeti szocialista párt elnöke, egykori nemzetvédelmi miniszter, a szenátus alelnöke. most töltötte be hetvenedik életévét.

— RESTAURÁLTAK A LŐCSEI THURZÓ- HAZAT. Tudósítónk jelenti: Szlovákia egyik legszebb műemléke, a lőcsei Thurzó-ház az utóbbi időben már-már omladozóban volt. A ház tulajdonosa, Csáky Gusztáv (gróf) még tavasszal elhatározta, hogy a házat gyökeresen renovál- tatja, ami a napokban be is fejeződött. A helyreállításnál több érdekes változás történt, alkalmazkodva mindenben a reneszánsz-kori stílushoz.

— HALAT. OZAS. Safarik Antal 78 éves nyugalmazott Skoda-gyári üzemvezető Pozsonyban elhunyt.

— BONYODALMAK A MADACH-FÉLE CSŐDÜGYBEN. Annak idején a sajtó beszámolt arról, hogy a Szlovák Általános Hitelbank követeléseinek behajtására árverést kért dr. Lázár Pálné született Madách Flóra, a Madách- család legutolsó tagja ellen. A család mindent megtett, hogy a híres alsósztregovai birtokot megtartsa a Madách-családnak, minthogy azonban az adósságokat nem lehetett rendezni, tényleg árverésre került sor. Az árverésen a Madách- család ingatlanainak nagyrészét el is adták. Ezzel azpnban az ügy még egyáltalában nem nyert befejezést, mert Lázárné Madách Flóra ellen a kékkői bíróság előtt csődeljárás indult meg a még rendezetlen adósságok ügyében. Ennek a csődnek letárgyalása azonban igen nagy akadályokba ütközik. Az értékes ingatlanokat árverésen már régen eladták, úgyhogy a csődtömeghez mindössze azok az ingatlanok tartoznának, amelyeket a két árverés alkalmával eddig el nem adtak. Ezeknek az ingatlanoknak a sorsa, illetőleg tulajdonjoga azonban igen kétes. Jelentkezett ugyanis számos gazda, aki kijelentette, hogy a szóbanforgó ingatlanokat nem szabad a csődtömeghez csatolni, mert azokat ők már esztendőkkel ezelőtt megvásárolták dr. Lázár Páltól, illetőleg dr. Lázárné-Madách Flórától és a vételárat ki is fizették. Annak következtében, hogy a volt tulajdonosok többnyire Magyarországon tartózkodtak, a vételt annak idején nem vezették keresztül és az eladást, illetve uj tulajdonosokat telekkönyvileg nem jegyezték be. Most azután minden egyes ingatlannál meg kell állapítani, vájjon azok Madách Flóra és férjének tulajdonai és igy a csődtömeghez csatolhatók-e, avagy pedig el kell ismerni azoknak a gazdáknak a tulajdonjogát, akik azt állítják magukról, hogy ők a tényleges tulajdonosok. A jogi helyzet igen bonyolult és dacára annak, hogy a kékkői bíróság a csődeljárást már több hónappal ezelőtt megindította, még ma sincs semmiféle pontos áttekintés a csődtömegben foglalt vagyontárgyak még hozzávetőleges értékéről sem;

Maláltkawmat és társai

— Már ezer harci gázt ismerünk —

Az ember, ha az volt a célja, hogy embertársát elpusztítsa, mindig nagyon találékonynak bizonyult. Természetes tehát, hogy az ilyen célokra fölöttébb alkalmasnak mutatkozó fojtó és mérgező gázok, füstök alkalmazására is már régi korokban is sok esetet ismerünk. Vannak rá adataink, hogy már a görögök, a rómaiak füsttel, porral harcoltak az ellenség ellen. A középkorból számos recept és eljárás maradt fenn ilyen mérgező és bűzös gázok készítésére, többek közt a nagy polihisztor, Leonardo da Vinci is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A XIX. századiján már találkozunk a céltudatos gázháboru kezdetleges formáival is. Mindezek a kísérletezések azonban a vegyiipar és a haditechnika kezdetlegessége folytán csak elszórt és nem nagy eredményű jelenségek voltak.

De jött a világháború. Ki kezdte a gáz- háborut, a németek, a franciák, nem tudjuk. Mindegyik a másikat okolja. De ez nem is fontos. Megkezdték és kifejlesztették. Kétségtelen, hogy fejlett vegyiiparuknál fogva a németek vezettek a maguk alaposságával ebben a borzasztó fegyvernemben is. 1915 árilis 22-e volt a híres ypern-i fekete nap, amikor a németek első klór-gáztámadá- sától 5000 halott és 10.000 súlyosan mérgezett maradt a francia lövészárkokban. Ettől fogva mindkét fél teljes erővel ennek az eredményes fegyvernemnek minél hathatósabb kifejlesztésére törekedett. Sajnos, eredménnyel! Ezzel szemben azonban éppen;

olyan tempóban sikerült megszerkeszteni és tökéletesíteni a védelmi berendezéseket is, úgy hogy bármennyire is hihetetlenül hangzik is, viszont annál megnyugtatóbb, hogy harci gázok által okozott veszteségek aránylagosan is lényegesen kisebbek, mint a robbanó anyagok által beállott veszteségek, utóbbinak körülbelül egytizede.

A világháború végén körülbelül 60-féle harci gázt ismertek és használtak, ma a számuk ezren felül van. Azonban szakérL/ llindcn véggel cilindert, este

tők egybehangzó véleménye szerint, lényegében ezek csak a világháborúban eredménnyel használt harci gázok variációi és u.abbakat még nem sikerült —• egyelőre <— kiagyalni.

tásuk ellenére sem fartoznak a haláltoko2Ö gázok közé. A világháborúban közvetlen ezektől halott nem igen volt. A hatásuk abban nyilvánul, hogy keresztül hatolnak a közönséges gázálarcszürőkön és elviselhetetlen könnyezést stb. okozva, a gázálarc levételére kényszerítik az embert, amikor is a mérgező és fojtó gázok elintézik a többit. Természetesen ezek ellen is megvan a biztos védekezés: a mai gázálarcok külön füstszűrővel vannak ellátva.

Mérgező gázait

Ebbe a csoportba azok a gázak tartoznak, amelyek vérmérgek, tehát az emberi szervezetet a vérkeringésbe jutva, bénítják meg. Igen csekély mennyiségben is halálosak. Ide tartoznak: A kéksav (HCN) és a széngáz (CO). A kéksav alacsony forrás- pontú, igen könnyen illó folyadék, minimális mennyisége is — az emberi szervezetbe jutva — halált okoz. Mérgező hatását a vörös vérsejtekre fejti ki. a központi ideg- centrumot bénitja meg. Szerencsére ez a borzalmas méreg oly erősen illékony, hogy mint harcigáz nem is vált be. Megfelelő gázbetét biztosan véd ellene.

A széngáz szomorúan ismeretes mérges gáz, a cselédtragédiák állandó szereplője. Ugyancsak erős vérméreg, a vér-hemoglo- binnal könnyen vegyül s igy az oxigént elvonva a szervezetből, a sejtek megfulladását idézi elő. Mint harcigáz, illékonysága miatt, terepen nem veszélyes, csak zárt helyen. A gázálarcban csak egész különleges betét köti meg egy bizonyos ideig.

A gáz — füst vagy köd

Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a gáz elnevezés a harcigázok legnagyobb részénél helytelen. Gáz alatt mindig légnemű halmazállapotú anyagot értünk, már pedig a harcigázok többsége vagy folyadék, vagy szilárd anyag, amelyek a levegőben olyan finoman vannak elporlasztva (úgynevezett aerosolok), hogy szabadszemmel nem is láthatók. Voltaképpen inkább ködről vagy füstről beszélhetnénk, azonban a gáz elnevezés annyira közhasználttá vált, hogy félreértés elkerülése céljából a hadi technikában is ezt a nevet tartották meg.

Harcigázok alatt értjük tehát mindazon szilárd, cseppfolyós és gáznemü anyagokat, amelyek a levegőben finoman elosztva, az emberi szervezetre károsan hatnak, ezáltal annak munkaképességét megbénítják. Természetesen, ilyen anyag rengeteg van, azonban a harcigázoknak bizonyos elengedhetetlen tulajdonságokkal kell bírni, hogy a célnak megfeleljenek. Példának okáért igen kis mennyiségben is hatékonyak és a levegőnél nehezebbek legyenek, talajhoz

Ingerlő

Az első csoportnál a hatás azonnal fellép és főleg erős könnyeztetésben nyilvánul. Inkább kellemetlenek, mint életveszélyesek. Ma már csak gázálarcok kipróbálására használják ezeket. Jó álarc (sőt egy jól záró szemüveg is) tökéletesen véd ellenük. Ide tartoznak:

brómacetón (CH.iCOCH?Br), xylylbromid. (CeHíCHíCHLBr), chloracetofenon (CoHsCOCHzC1), utóbbi fehér kristályos anyag, a többi köny- nyen illó folyadék. Mint harcigázok ma már nem igen jönnek tekintetbe, inkább csak rendőri célokra használják ezeket.

Az arzéntartalmu gázak legnagyobb része igen nehezen párolgó, kristályos, szilárd anyag, amelyeket igen magas hőfokra való hevítéssel (rendesen robbantás utján) porlasztanak szét, ezek az ultramikroszkó- pikus részek, mint láthatatlan füst lebegnek a légben.

A kékkeresztes gázak élettani hatása az orrban, torokban, szemeken mutatkozik. A nyálkahártyák bőségesen termelnek váladékot, erős köhögési és tüsszögési ingert okoznak, amihez azután émelygés, hányinger és jellemzően erős félelemérzet járul, ami azután elviselhetetlen halálfélelemmé erősödik. Ingerlő hatása is igen erős, már egészen csekély mennyiségek is nagyon erős izgató hatást idéznek elő. Ebbe a csoportba tartoznak az úgynevezett Clarkok: Clark I., difenil arsenchlorid (CsH5)? AsCl, Clark II., difenilarsencianid (CoHs)? AcCN, továbbá az Adamsit, difenilarsenaminch-loridjól tapadjanak és ne legyenek igen köny- nyen illóak; a légköri vegyhatásoknak (viz, hó, CO?) ellentálljanak.

Ami a gázok felosztását illeti, nagyon sokféle szempontból lehet osztályozni ezeket. Például vegyi, katonai, élettani hatás szempontjából stb. Részemről a németek által használt, a köztudatba legjobban átment beosztást ismertetem, amelyik a harcigázokat a szervezetre való hatásuk szerint, a következő főcsoportokra osztja: (Megjegyzem, hogy minden csoportból csak a legti- pikusabbakat ismertetem. A többi ezeknek a változata.)

I. Ingerlő gázak,

a) Arzénmentes (könnyeztető, vagy fehérkeresztes) gázok.

b) Arzéntartalmu (kékkeresztes) gá- gázak.

II. Mérgező gázak.

a) Tulajdonképpeni mérgező gázak.

b) Fojtó (zöldkeresztes gázak.)

III. Maró- vagy hólyahuzó (sárgakeresztes gázak.)

gázak

NH (C.H.), AsCl.

A kékkeresztes gázok erősen izgató haA hadi vegyészeknek erősen óhajtott célja ezt a két erős mérget oly alakban előállítani, amelyik nem illan el gyorsan, hanem huzamos ideig megmarad a terepen. Állító-, lag az oroszoknak lennének már ilyen vegyül etei.

Fojtó gázak

Ebbe a csoportba tartoznak a legtöbbet használt és a legtöbb halált okozott hires zöldkeresztes harcigázok, a chlorgáz, a phosgen (COCl»), a peranyag (C1COÓC* Cl*) és a pikrin (CClaNOi). A fojtó harci- gázak mindegyike, mint a neve is mutatja, a légzőszerveken okoz súlyos elváltozásokat. ingerlő hatásuk csekély, csak 4—6 óra múlva mutatkozik, amikor már az egész szervezetet átjárták és romboló hatásukat elvégezték. Alattomos, igen erős mérgek, a phosgen még a növényvilágot is elpusztítja. Élettani hatásuk abban nyilvánul, hogy a tüdő szöveteit felmarva, annak működését megbénítja, légszomj, majd tüdővizenyő lép fel és a mérgezett megfullad, szószerint a saját vérében.

Szolgáljon megnyugtatásul, hogy a gázálarcok valamennyi fojtógáz ellen tökéletes védelmet nyújtanak.

Maró vagy hólyaghuzó gázak

Ebbe a csoportba tartoznak, azok az anyagok, amelyek folyadékalakban a bőrfelületet, gözalakban pedig a légzőszerveket is megtámadják, tehát ami a sokoldalú pusztító hatást illeti, tökéleteseknek mondhatók. Ide tartoznak a hírhedt mustárgáz és lewisit.

A mustárgáz (lost, yperit, dichlordietil- sulfid (CH?CH?C1)?S) tiszta állapotban majdnem szagtalan, színtelen folyadék. Ipari állapotban mustárra, vagy fokhagymára emlékeztető szaga van. Normális körülmények közt nagyon lassan bomlik, a terepet hónapokig megüli és mérgező hatását nem veszíti el. Egyformán mérges' folyékony és gőzállapotban. Nagyon alattomos méreg, a bőrre cseppentve semmiféle érzést nem okoz, csak órák múlva jelentkezik a hatása. Ha néhány percen belül nem közömbösítjük (itatóspapírral és chlorpuderral) felszívódik és menthetetlenül elvégzi romboló hatását. A bőrön igen rosszindulatú fekélyeket okoz, amelyek nagyon lassan gyógyulnak, szembe jutva megvakit, gőzalakban belélegezve, a tüdőt roncsolja szét. A gyógyulás nagyon lassú és sohasem tökéletes, de még a halálos mérgezési esetekben is csak hosz- szu, kínos szenvedés után következik be a valóban megváltó halál.

A légzőszerveket, a szemeket, a jó gázálarc b-irtosan védi 'elletve. *A Körön -át -történő fertőzések ellen a védekezés igen nehéz. Mindenféle anyagon átszivódik ez a rosszindulatú méreg, csak egészen speciális gumiruhák és cipők védenek ellene. Egy csepp a cipőn vagy a ruhán, bevive a szobába, megfertőzi az egész környezetet. Az ellene való védekezés nagy óvatosságot cs gondos kiképzést kiván.

A lewisit, vagy halálharmat. Lewis amerikai vegyész találmánya. A világháború végén a frontmögötti polgári lakosság ellen akarták használni, erre azonban már nem kei ült sor. Tulajdonságai, mérgező hatása nagyjában megegyeznek a mustárgázéval, azonban valamivel kevésbbé veszélyes és viz hatására, ellentétben a mustárgázzal, nagyon könnyen bomlik. A meglevő készlete* két az amerikai hadvezetőség a világháború végén megsemmisítette.

Amint már említettem, a világháború végén körülbelül 60, jelenleg mintegy 1000 harcigáz ismeretes, de a felsoroltaknál használhatóbbakat eddig tudomásunk szerint nem igen állítottak elő és igy háború esetén főként az említettekkel kell számolnunk. Persze lehetséges, hogy az egyes hadvezetőségeknek hét pecsét alatt őrzött titkos anyagjaik vannak, amelyeket nem árulnak el, nehogy az ellenük való védeke* zés? kidolgozhassák.

V egy éssmérnök.