Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-18 / 214. (4657.) szám

1938 szeptember 18, vasárnap. ^WBSnMAG^^HIRLHEÍ 17 Az amerikai bandavilág vége? Az Egyesült Államok íq nemzeti hőse: Dewey államügyész a zsaroló bandi- tizmus kiirtására vállalkozott ■ ■ Börtönbe kerülnek a „racket*4 előkelőségei NEWYORK. — A newyorki közönség most uj ki-, adásban olvashatja a nagy lapok Izgalmas riportjai­ban és törvényszéki tudósításaiban Dávid és Góliáth küzdelmét. Az Egyesült Államok* fiatal nemzeti hőse: Thomas Dewey, Newyork államügyésze, aki nem is olyan régen tette le uj hivatalára az esküt és máris azzal biztathatja az amerikai népet, hogy legyűri egyik legborzalmasabb ellenségét: a zsaroló banditizmust. Dewey kis angolbaj uszos, hullámoshaju fiatalember, aki nem annyira az akták ridegségét idézi fel megjele­nésével, mint inkább • a filmromantikát, aminek — bi­zonnyal akarata ellenére — éppen elég témát is adott hivatali működésének utolsó hónapjaiban. Csak az államügyész még . redőtlenül sima arcának bulldogg erélye áruljad, hogy ez az ember valóban képes és alkalmas lehet a „racket" irtózatosma mélyen gyökerező és magasra kúszó frontjának felgöngyölítésére.. Hogyan vette birtokába a racket»gyürü Newyork városát? Már 1930 óta kétfelé kell adóznia a legbékésebb newyorki polgárnak is. Ha bement a fodrászhoz ha­jat vágatni, tudhatta, hogy az árból vagy tiz cent a zsarolóké, ha ivott egy pohár whisky-szödát, abban is részes volt a maga alvilági „forgalmi adójával" a racket. Mint ahogy más országokban minden üzletnél csen­des társ az állam, úgy volt mindeddig, az állam mellett, második haszonélvező a „racket“-nek ne­vezett banditizmus Amerika legtöbb nagyvárosában. Ezt mindenki tudta. Neveket és részletesebb értesülé­seket cseréltek ki suttogó hangon az emberek. De han­gosan senki sem mert beszélni. A racket munkametódusáról már többször beszámol­tak. Egy szállodáshoz, pékhez, borbélyhoz — akárki­hez beállít két „gentleman". Azért jöttünk —- mondják —hogy felajánljuk ön­nek védelmünket. Lépjen be védelmi szövetkezetünk­be; azt ajánljuk] rögtön. Most lefizet húsz dollár előfizetést és a jövőben betenkint három dollárt. Persze a kiszabott előfizetési és biztosítási dij nagy­tóga az üzlet mértéke szerint változik. A legtöbb fel­szólított ilyenkor rögtön tudja, hogy hányadán áll és ész nélkül fizet De ha valaki még kezdő lenne zöld- szarvu, ahogy az amerikaiak mondják —, akkor ha- fharósan lefizeti a tajidijaJ. Amennyiben megtagadja a belépést, a két gentleman Így búcsúzik: -r* Nagyon sajnálatos az ön számára, az idők olyan nyugtalanok. Pár órával, vagy pár nappal később a szerencsét­len, vonakodó kereskedő üzlete romokban hever. A rendőrség természetesen néha elcsípte a tetteseket de sohasem sikerült tőlük a felbujtó, a racket-gyürü valódi vezetőjének nevét kicsikarni. Néha megtörtént, hogy elfogták azokat az „urakat", akik körbejártak egy-két városrészben, hogy a biztosítási dijakat be­szedjék. Csakhogy ezek époly makacsul tudtak hall­gatni. Newyorkban többen kiszámították az üzleti for­galom alapján, hogy a zsaroló banditizmus 10D millió dollárt meghaladó összegeket vág zsebre évente. De még olyan bátor és elszánt riporterek, mint pél­dául Walter Winchell, sem merték megírni, amit fél­füllel tudtak, vagy esetleg nyitott szemmel láttak. Támogatók a felső tízezerben Aki esetleg egymillió dollárt tud készpénzben az asztalra tenni, ha baj van, az mindenütt nagy ur. Már­pedig a racket-nek, amint csávába jutott, megvolt az egymillió dollárja; Nálunk ezt ,,kenés“-nek neveznék, az amerikai argót szava a vesztegetésnek ezekre a módjaira éppen ellenkező: fixirozás. Óriási vesztegető pénzekkel rögzítették mozdulat­lanságba a banditizmus vezetői azokat a politikuso­kat, bírókat és hivatalnokokat, akiknek kötelességük lett volna lesújtani rájuk. Olyan emberek kerültek igy a „fokozottak" közé, akik pedig igazán minden gyanú fölött látszottak állni. A megtévedteknek ez a listája egyelőre még nem ju­tott teljes egészében nyilvánosságra. Mert éppen ez a névsor a legerősebb és legrettegettebb ütőkártya De­wey államügyész kezében. Amíg ezt a fiatal államhivatalnokot nem bízták meg a zsarolófront kiirtásával, az emberek nemcsak -azért hallgattak, mert megvesztegették őket, hanem, mert egész egyszerűen életüket féltették. Egy-két gyilkos­ság nem számított, ha valaki kívülről merészelte vol­na megpróbálni a zsarolók gyűrűjének feltörését. Dodge, Dewey államügyész elődje, amíg hivatalban volt, ezt mondta: „Semmit sem lehet csinálni. Senki sem mer vallani a banditák ellen. A Racket, az tabu." Igah hogy elődjét, Dodge állámügyészt szintén „le­Nyolc nap előtt Dewey annyit közölt a nyilvánosság- | fixirozták" a zsarolók... Egy Mr. Smiíh, aki mer Amerika már lassan hozzászokott volna a terrornak ehhez a formájához, ha nem kerül véletlenül éppen egy a sok Mr. Smith közül a newyorki legfőbb bíró­ságra. Ez a tipikusan átlagamerikai már első nyilat­kozatában hadat üzent a rackettnek, amiért aztán többen előre meggyászolták. Valóban áttörhetetlen falnak rohant neki, de volt bátorsága számtalan re­ménytelen kísérlet után egy Newyork állam kormány­zójához írott nyílt levélben megnevezni a kudarc okát. Vesztegetés, amely eredményes már a legmagasabb körökben is. Mr. Smith tehát kimondta, amiről mindenki sutto­gott és ezzel a botrány, a felháborodás és lázadás hullámai végre felszínre törhettek. Lehmann kor­mányzó erre nevezte ki pár hónappal ezelőtt, mint racket-spedalistát, a fiatal Dewey államügyészt. Az államügyész kicsiny, de félelmet nem ismerő vezérkarral látott munkához. Rövid időn belül sikerült összeköttetést teremtenie a banditizmus egyik vezéré­hez, akitől reméli, hogy elárulja társait. Két nappal később azonban ezt a Dutch Schulz ne­vű embert meggyilkolva találják. De ez államügyész most mutatja meg, hogy nem vé­letlenül bulldogg-arcu. Nem enged. Egy luxuslakás minden kényelméből ragadja ki a newyorki arany- ifjúság egyik ismert tagját, akit a Brodway legdrágább szórakozóhelyein „szerencsés Luciano" néven becéz­nek. Lucianónak azonban most nincs szerencséje, mert hamarosan fegyházba vándorol és ezzel, a mitsem sej­tő előkelő társaság nagy rémületére, a racket egyik vezetőjét sikerült a-börtön rácsa; mögé zárni. Ezután gyorsan megy a munka. A második föember, akit De­wey letartóztatta*, Davis, a racket „jogtanácsosa". Minthogy orvos és ügyvéd előtt nincsen titok, az államügyész ezzel kezébe kapta a kulcsot a zsaroló banditizmus minden üzletének felderítéséhez. Eleinte Davis sem akar beszélni, de a véletlen-egy szép tán­cosnő személyében segítségére siet a vizsgálatnak. Hope Dare ez a .táncosnő, akit ina Amerikában, eu­rópai fülnek bizonyára paradox módra: az alvij^g első lady-jének neveznek. A táncosnő európai felfogás szerint ugyancsak el­képesztő megegyezést köt az államügyésszel. Garantálja, hogy Davis beszélni fog, ha ennek elle­Felhívás a magyar jogászokhoz! Közismert tény ma már, hogy a köztársaság belső átalakulás előtt áll és számolnunk kell az­zal, hogy a magyarság az állami szolgálat kü­lönböző ágaiban megfelelő részt kap. Amíg a most megalakult Magyar Közalkalmazottak Egyesülete valamennyi tényleges és volt ma­gyar köztisztviselőt egységes szervezetben tö­möríti, szükségessé vált a magyar jogászok egy­séges szervezetbe való tömörítése is. A szerve­zők olyan Magyar Jogászegyesület megalakításá­ra gondolnak, amelyben résztvenne a magyar bí­rói és ügyvédi kar és mindenki, akinek jogvég­zettsége van* • . Az egyesületet csak kellő számú jelentkező esetén alakítjuk meg, ezért felkérjük mindazo­kat, akik ilyen egyesületben résztvenni kíván­nak, hogy csatlakozási készségüket 1938 októ­ber 1-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Pozsony, Köztársaság-tér 12.), ame­lyet a szervezők erre a célra felkértek. Az ér­deklődők közöljék pontos címüket, jogvégzett- ségük fokát, továbbá azt, hogy melyik egyete­men nyerték el az abszolutóriumot, mikor szü­lettek, hajlandók-e állami szolgálatba lépni s ha igen, milyenbe. ' , PtttSfmy,. 1938 szeptember 11. 1 W- * \Z'\ f f j ^ > V' y / A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG. Az amerikai lányok egyetemen tanulják, hogy mehetnek férjhez A háború egyik sajnálatos következménye volt a nők túlzott emancipálódása és térhódítása a kenyér­kereső pályákon, ahol olcsó munkaerejük erős kon­kurenciát csinált a férfiaknak. A gazdasági krízis utáni időkben pedig, az áílástalanság, vagy a kevés kereset elvette a férfiak kedvét a családalapítástól- Talán éppen ezért a nőknek is nagyobbak lettek az igényeik, nem akartak feleségek, anyák lenni, hanem divatba jött az önállóhivatásu, garszon életet élő nők típusa. Ideig-óráig bevált ez az újszerű élet a nőknél, azonban a gazdasági javulás, valamint az ipari álla­mok törekvése, hogy mindinkább kiszorítsák a kenyér­kereső pályákról a nőket, meghozta a nők számára is a kiábrándulást a szabad élettől. Komoly problémává vált a férjhezmenés, azonban azok a házasságok, amelyek hübelebalázs módjára jöttek létre, nem bizonyultak tartósan boldogoknak. Híres jogászok és szociológusok kutatták, keresték ennek okait. A sok indok között a legérdekesebb mégis csak a nő örök hivatása volt: feleségnek — de jó feleségnek és nem divatbábunak —, jó gazdasszony- nak és mindenek felett anyának kell lenni. Hát ezt bizony az elrontott női generáció már nem ismeri és különösen Amerikában, a rohanó élet tülekedésében az anyák már nem képesek megtanítani lányaikat mind­arra, ami őket feleséggé predesztinálja. Hogy mennyi­re komoly problémává vált a házasság kérdése s az „elvadított'' férfiak visszaszeliditése, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy most ért véget az első egye­temi tanév a „Házasság Főiskolájában". Ez a különös cimü egyetem Amerika Western vá­rosában van s előadó tanárnője s egyben a „fakultás" megalapítója Mrs. Jordán Helen. Az uj fakultás an­nak köszönheti létét, hogy a szülök rájöttek, de az oktatófórumok is, hogy miképpen a tudományok és foglalkozások is megtanulándók, úgy a házasság „foglalkozásához" is előtanulmányok és képzettség kell, mert nem lehet bekötött szemmel beleugrani a bizonytalan sötétségbe. Az első évben 96 fiatal nő és — horribile; dictu — 6 férfi is „sikerrel" végezte el a „Házasságra Előkészítő Egyetemet". Az egyete­met sikeresen elvégzett 96 hölgy most készül kipróbál­ni azt, amit tanult: hogyan kell szert tenni egy ideális férjre? Ugyani'gy keres a 6 fé^fi ideális feleségeket. Mrs. Jordán-arra képezi ki nötanitványait, miként kell kiemelni a körülöttük rajzó fiatalemberek közül a megfelelő vőlegényjelöltet, hogyan kell „lecsapni rá", miként kell „megfogni"? Természetesen ennek éppen az ellenkező változatát tanulták a férfi hall­gatók. íme idézzünk egy-két okos „tantételt" Mrs. Jordán előadásából: „Mindenekelőtt magaddal kell hogy tisztába jöjj. Ismerd meg magadat s próbáld meg­határozni bensődben, milyen férjet is szeretnél? Mikor már ezt tudod, nézz körül a fiatalemberek között. Szemeld ki a „megfelelőtHogy mit ért Mrs. Jordán „megfelelő" alatt, arra szolgáljon a következő tanítás: „A legideálisabb házasodási kor nők számára a 22—25 életév, mig férfiak számára 22—30. A boldog házas­ság egyik alapfeltétele, hogy a férj legalább három, de 10 évnél idősebb ne legyen a feleségénél." — Az iskola tananyaga kiterjed a legaprólékosabb részletek­re is. Megállapítja Mrs. Jordán, hogy a régimódi anyáknak van igazuk: mert a mai feleségnek is, igen­is, értenie kell a főzéshez, házimunkához és gyermek- neveléshez!! Megfelelő elméleti tanulmány után gya­korlati kiképzésben is részesülnek a hallgatók. A nö­nében Dewey megengedi, hogy a racket volt vezető­je a vizsgálati fogságból őt rendőri fedezet mellett felkereshesse. Newyorkban a cél ugylátszik minden eszközt szentesit* a közvélemény természetesnek vette, hogy az állam- ijgyész belemegy ebbe az alkuba. Davis ur azóta beszél. Annyira, hogy azóta a nagy racket-fötárgyalástól és annak leleplezéseitől való félelmében egy amerikai szenátor már öngyilkosságot kö­vetett el. Amióta Hope Dare kívánságára Davis társait is el­árulja, Dewey államügyész két ismert politikusról je­lentette már ki, hogy bizonyossága van megvesztege­tésükről. A következő nap pedig közölte, hogy elődje, Dodge államügyész is rajta van az ominó­zus listán. Az amerikai közvélemény most úgy tud­ja, hogy ez a vesztegetési névsor harminc ismert személyiség nevét tartalmazza. ★ A Newyork állam törvényszékein most folyó perek* kel tehát ugylátszik, megsemmisítik, vagy legalább ,is a veszélytelenségbe tapossák a zsaroló banditizmust. Deweynek, a néhány hónap előtt még tökéletesen is­meretlen fiatal államhivatalnoknak nevét ma fél­hasábos betűkkel szedik az amerikai lapok, San- Franciskótól NewyoFkig. Az ilyen népszerűség az Egyesült Államokban hamar hervad, de annál inkább megpróbálják a legkülönbözőbb célokra használni. Az igazságszolgáltatásban Dewey nagy karrierje nem lehet kétséges, de most már a nagy-politika is szeretné csatlósává megnyerni. A repubilkánusok jelölni kívánják, mint az amerikai parlament, a kongresszus tagját. Dewey azonban igy felel: „Egyelőre az én munkám csak a racket leküzdésére irányulhat." ■ Mindez pontosan olyan, mint egy Hollywoodban kiagyalt filmstory. De Amerika éppen azért Amerika, hogy ott még ez is pontról-pontra és igy igaz legyen. vendékek kora 17—28 év között váltakozott az elmúlt első tanév alatt. Volt 21 olyan növendék is, aki már menyasszony volt. • Szépek, csúnyák, szelídek és mérgesek egymás mel­lett ülve tanulták a férjfegás titkait. — Vannak férjek, akik nem valók házasságra — tanította a tanárnő. — Ezeket nem szabad beleker­getni a házasság rőzsaláncába. Vannak olyanok, akik barátnak, ismerősnek ideálisak, de férjnek alkalmatla­nok. Hogyan lehet ezeket az adottságokat felismerni a férfiakban? — teszi fel a kérdést a tudós tanárnő. — Aki a napi munkája után is frissen, borotvában, jó hangulatban és egészségesen keresi fel a leányt, az ideális udvarló és remek férjanyag. A tulérzékeny, vagy tülhangos, önmagában túlzottan bizó, vagy túl­zottan kételkedő fiatalember, nem ideális udvarló, illetve férj, de megfelelő vágású asszony mellett még a legkiválóbb férj válhatik belőle. A házasodni akaró ■ nőnél a legfontosabb, kellék, az alkalmazkodóképesség, illetve ennek hiánya-esetében, annak elsajátítása; ' ’ Általános és egyöntetű megállápitásként azt a néze­tet vallja a tanárnő, hegy a házasság tartósságának' kérdésében a lefontosabb a vallási élet. A házasfelek vallási felfogása legyen egyező, ugyanazon felekezet- nek legyenek tagjai. Leszögezte a tanárnő azt is, hegy a jó kedély, a jó egészség és a szeretetreméltóság töb­bet ér minden szépségnél. Az előadásokat látogató és a tantárgyból levizsgá­zott hallgatók diplomát kaptak, azonban — mint ahogy a tanárnő is mondta a bucsubanketten — az igazi diplomát az Élet fogja majd átnyújtani a vég­zetteknek. Talán ez az egyedüli iskola, ahol igaz a régi mon­dás: nem az iskolának, hanem az Életnek tanulsz! MAGYAROK VÁSÁROLJATOK KÖL­CSEY-LEVELEZŐLAPOKAT! A magyar nemzet most ülte Kölcsey Ferenc, a nagy magyar költő és reformátor halálának szá­zadik évfordulóját. A centennáriumra a po­zsonyi SzMKE Kölcsey-levelező;apokat nyomatott, amelyek a kökőt akkori szép magyar viseletben ábrázolják. A levelező­lapok darabonként 60 filléres árban kapha­tók. Magyarok, vásároljátok e levelezőlapo­kat, mert a kultúránkat terjesztitek ezzel és egyben a befolyó tiszta jövedelem révén szegénysorsu magyar iskolásgyermekeink jutnak támogatáshoz. Megrendelések Csá­szár István, a pozsonyi SzMKE titkára cí­mén, Veníur-u. 15. sz., I. em., telefon 42-56, eszközlendők. Pénzküldeményeket kérjük „Kölcsey-centennárium" megjelöléssel a „Signum" dmére irányítani (Pozsony, Va­dász-sor 12). Postai utón való megrendelés 40 darabtól kezdve (24 korona). A levele­zőlap Pozsonyban darabonkénti árusításban is kapható Síampfel Károly könyvkereske­désében, a Szent Józseí-könyvkereskedés- ben és az Egyházi Müintézetben. A tiszta jövedelem szegénysorsu magyar iskolásgyer­mekek támogatását célozza. A SzMKE s a PrMKE célja: müveit magyar ember Szlovenszkó és Ruszinszkó minden városá­ban, falujában. A tiszta magyar kultúra vára minden kulturház, épí­tője minden kulturmunkás. Ön még nem tagja a kulturegyesületnek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom