Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-18 / 214. (4657.) szám

1933 szeptember 13, vasárnap.

<PI«GAlMAfitAR.HIRIiM*

Rövidesen befejeződik a leégett füleki zománcedénygyárnál a kárbecslés

Az épületkárt 1.7 millióban állapították meg —16 milliót követel a gyár az áru- és nyersanyagkár miatt ■■■

fftiStegu ide vátkete

Pénteken csak Rimaszombat, Losonc és Ungvár jelentett 10—6 mm-es csapadékot. Szombatra virradó éjszaka derült ég mellett erős lehűlés állott be, a hőmérséklet nappal emelkedett. A hőmérséklet maximuma 20 fok, a minimum Spindlermiihlén —2 fok volt. — Időjóslat: Szép és derült, nagyobb különbség a nappali és éjjeli hőmérséklet között, nappal melegebb, helyenként reggeli köddel.

— ŐSKERESZTÉNY LELET SOMOGY- MEGYÉBEN. Kaposvárról jelentiki A somogymegyei Ságváron dr. Radnóti Aladár egyetemi tanársegéd vezetésével ásatásokat végeztetett a budapesti Nemzeti Muzeum. Az ásatások most fejeződtek be a legteljesebb sikerrel. A ságvári Tömlöc-hegyen, a rómaikori Triociana helyén ókori temetőre, gazdag sirme- zőkre bukkantak. Az ásatások során számtalan üveg- ékszer, aranyfüggö, mázoscserép került napfényre, de mindennél értékesebb az a művészi veret, amely azt a jelenetet ábrázolja, amint Krisztus feltámasztja Lázárt. Ez a lelet azt bizonyítja, hogy nemcsak Nyu- gateurópában, hanem Magyarországon is éltek őskeresztények.

— ZENEOKTATÁS. Vass Lászlóné-iA'damis Irén, prágai zenekonzervatóriumot végzett tanárnő zongoraoktatást (elméletit is) vállal. Cim: Pozsony, Framcisci-oicca 4., földszint 6.

— EGYRE TÖBB EMBERÁLDOZATOT KÖVETEL A KÖZLEKEDÉS. A közlekedési balesetek áldozatainak száma ijesztő mértékben szaporodik mindenütt, de kivált Amerikában, Az Egyesült Államok a világháború folyamán fele annyit sem vesztettek emberéletben, mint amekkora a közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma egy év alatt. Mint a csikágói „nemzeti biztonsági tanács" nemrég megállapította, 1937-iben 106 ezren haltak meg balesetből kifolyólag s ezeknek négyötöde (!) közlekedési baleset áldozata volt. A közlekedési balesetek sebesültjeinek száma pedig közel 10 millióra rúgott. Az amerikai nemzeti vagyon e statisztikai kimutatás szerint — a munkabérveszteséget, az orvosi kiadásokat, a biztosítási költségeket és tuilajdonkárosodást is beleszámítva — 3.6 milliárd dollárral csökkent. Vagy 40 ezer ember vesztetté életét a gépkocsi kormányánál vagy a gépkocsiban.

Eladó egy jól bevezetett

üielmefestő üzem, modern felszereléssel és ingatlannal vagy anélkül. Közelebbi felvilágosítást ad: özv. Jaczik Andrásné, Uzho- rod, Tolsztoj -u. 9.

— HÁROM MÁZSA GABONÁT „KANALAZTAK" KI A RAKTÁRBÓL. Nyitráról je- ' -ntik: Nem mindennapi vakmerő lopás történt a közeli Sopornya községben. A gazdasági szövetkezet magtárát éjnek idején betörők látogatták meg. Minthogy a magtár védőráccsal volt ellátva, a leleményes betörők egy hosszú rudat kerítettek, a végére egy nagy fazekat erősítettek és iny „kanalazták" ki a rácsos ablakon keresztül a gabonát. Reggelig több mint három métermázsa gabonát sikerült elemelniök. Következő éjszaka megismételték a fosztogatást. A csendőrség gyanúja három környékbeli legényre terelődött.

— A MACSKALYUKI DIN AMITTOL VAJOK ORGAZDÁJA. Rimaszombatból jelentik: i :int ismeretes, ezév februárjában nagyobb 1 nnyiségü dinamitot loptak el ismeretlen tette; a macskalyuki kőbánya raktárából. Hosszas nyomozás után a csendőrségnek sikerült az ellopott robbanóanyagból 24 töltényt, 29 gyutacsot és 12 gyujtózsinórt Pilát Ferenc ajnácskői ácsmester méhesében megtalálni, aki állítólag 45 koronáért vette meg a holmikat egy ismeretlen egyéntől. Pilát ellen a büntető és kihágási eljá- | íás megindult.

— ISMERETLEN HOLTTESTET VETETT KI A TISZA. Szegedről jelentik: A Tisza Szeged közelében egy 20—25 év körüli jólöltözött férfi 'holttestét vetette partra. A hely közelében a hatóságok rábukkantak egy eldobott vasúti jegyre. A jegyet szeptember 8-án váltották Budapesten a Nyugati pályaudvaron. Valószínű, tehát, hogy az illető Budapestről utazott Szegedre. A holttesten számos súlyos sérülés nyomát fedezték föl. Ezek a sérülések külerőszaktól származnak e így valószínű, hogy bűntény történt. Az áldozat kilétét eddig nem sikerült megállapítani.

Polio szappan

v minden mosáshoz. ?

— EGY ANALFABÉTA CIGÁNY OKIRATOT HAMISÍTOTT. Rimaszombatból jelentik: Farkas György tiszolci cigányzenész májusban malacot vásárolt a vásáron és azt augusztusban megfelelő haszonnal továbbadta. Miután az adásvétel'megtörténtekor nem találta meg a malacról szóló hivatalos passzust, az elöljáróságon újat kért s miután az állatot mint saját nevelésüt jelentette be, az írnok akadály nélkül kiállította az iratot. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy a cigány valótlan adatokat mondott be s igy ellene közokirathamisitás címén a csendőrség feljelentést tett. A kelepcébe jutott móré, aki egyébként analfabéta, azzal védekezett, hogy sejtelme sem yolt arról, hogy a vásárolt malacot nem szabad Saját nevelésűnek bevallani; Az eljárás folyik;

POZSONY. — A füleki zománcedénygyár tűz katasztrófája után — mint ismeretes — azonnal megkezdődött a tűzkár felbecsülése. A hatalmas gyártelep

közel tíz szlovákiai biztositó intézetnél volt

biztosítva.

A kötvényt, mint vezetőtársaság, az Angol Elemi biztositó szlovákiai intézete állította ki s vele egyenlő hányaddal szerepeltek a Riunione és a Moldávia Generáli, mig kisebb tételekkel az Első Cseh, az Union, a Merkúr, az Általános Biztositó, a Duna és- a Slovák biztositó intézetek szerepeltek.

A tűzkár felbecsülése három irányban történik,

Az első csoportba tartozik az épületek felbecsülése. Ezzel már elkészültek. A második csoportba tartozik a berendezés és a gépek, a harmadik csoportba pedig az áruk, féláruk és anyagok felbecsülése. A füleki tűzkár felbecsülésénél az épületkár szakértője dr. Cernoczky volt Brünn- ből, a berendezések és a gépek tüzkárszakértő- je Sigmund ‘prágai mérnök, mig a harmadik tételnél, az áruk és a nyersanyagok felbecsülésénél Klicka a szakértő, ugyancsak Prágából. Ezenkívül a tűzkár felbecsülésénél állandóan ijePRÁGA. w A bizonytalanság komoly óráiban gyűlnek asztalunkon a magyar folyóiratok őszi számai, a hideglelősen indult tavasz és a végig nyugtalan nyár gazdag terméseiként. Az idő, amelyben élnünk adatott, szinte erőinket meghaladó föladatokat ró mindnyájunkra. Szellemi életünk állapotának legmegbízhatóbb hőmérői, a folyóiratok lombosán, a magyar ősz terhes felhőivel sodorják felénk a nemzeti és európai sorskérdések kavargó tömkelegét. Az egyén kérdésén kezdve a főkérdésen, nemzetiségi, vallási, gazdasági problémák egész erdején keresztül végig az egyetemes magyar élet és az európaiság lét vagy nemlét izzó gon- j dolatáig: mind-mind ott feszül, nyög, sürgeti és fenyeget a tanulmányok, beszámolók, kritikák nyugtalan mondatai mélyén.

Kölcsey Ferenc géniusza őrködik

Csak néhány hete, hogy lezajlottak az ünnepségek Kölcsey Ferenc százéves sírja körül, az Ünnepelt csodálatos szelleme azonban, úgy látszik, a megidézés óráin túl is: közöttünk él. Úgyszólván minden magyar iró meggyujtotta a maga mécsesét a nemzeti önvizsgálódás géniuszának oltára előtt. Még emlékezetünkben van Bóka Lászlónak egy szép tanulmánya, amely „Az Ország Utjának" múlt évi májusi számában mintegy in- vokálta a centennárium küszöbén elsőnek Kölcsey szellemét. Most, a szeptemberi « számban újból az olvasó elé idézi a félsze- mii aszkéta himnikus alakját: „Hallottam már germán parádékon a „Deutschland, Deutschland über alles” hetvenmilliós népre méretezett áramlását, fölindit mindig a De- lacroix szinpompájában lobogó Marseillaise, meghat s békét hoz szivembe a holland nemzeti ének, a becsületes Nassaui Vilmos férfias bemutatkozása, az angol himnuszban európai egyensúlyt s indiai fűszeres illatokat érzek. De

Isten létének zugó szelét, a halál könyörtelenségét s az élet alázatos szerelmét számomra holtomig Kölcsey csodálatos Himnusza jelenti.

Valaki azt irta, hogy a Himnusz eltakarja előlünk Kölcsey alakját s a Kölcsey-évet arra kellene fölhasználni, hogy a nagyszerű költőt s példás embert kiássuk a rárakódott pietas alól. Ellent kell mondanom, Kölcseyn, az emberen, a költőn keresztül kell ásnunk magunkat, hogy még egyszer, igazán eljuthassunk a Himnuszhoz. Tiszta lelkének gyötrelmeit átélni, hárfaérzékenységével együtt remegni, szeretetétől tüzet kapni, Himnuszt énekelni, egyéni töredelemmel részt kérve a közös bűn vezeklő bánatából... „Szánd meg, Isten, a magyart” — esdek- lünk az utolsó versszak alázatával Kölcsey évében. Mert tudjuk a bűnt s érezzük a bálén van az Angol Elemi prágai és pozsonyi kiküldötte, valamint a Riunione, a Moldávia Generáli és a Merkúr biztosító intézetek pozsonyi kiküldöttei.

Az épületekre vonatkozó kárösszeget a biztosítási szakemeberek összesen 1,700 000 koronában állapítottak meg.

Rövidesen végetér a berendezés és a gépkár felbecsülése is, ami természetesen jelentősen nagyobb lesz, mint az első pontban szereplő épületkár, de nem lesz olyan nagy, mint a harmadik pontban szereplő áru- és nyersanyagkár.

A gyár igazgatósága a biztositó társaságoknak 16 millió korona követelést nyújtott be az áru- és nyersanyagkár miatt.

E harmadik pontba foglalt károk felbecsülésének előkészületei már most folyamatban vannak, egyelőre a szortírozó munka folyik s megkezdték a tárgyalásokat néhány nagykereskedővel is, akik készek a maradékáruból bizonyos mennyiséget átvenni. A tűzkár felbecsülése még néhány hetet vesz igénybe s csak azután történik döntés, hogy a füleki zománcedénygyárat ismét fel- épitik-e vagy sem?

natot s ó, látjuk már, hogy csak az égből nyúlik felénk védő kar, mely nem karddal nyúl felénk, Árvaságunk barlangjába”, Kölcsey európaiságát magyarázza meg világos, higgadt gondolataival Cs. Szabó László, a Nyugatban. A kiváló esszéiró a lángész utjának legizgalmasabb titkait tárja föl: „Kölcsey hamar fölismerte, hogy

az a „legkritikusabb hely, mely a csinos nyugat és durva kelet, a hatalmas éjszak s tehetetlen dél közt középpontban” fekszik, óriási európai ellentéteket közvetít és ellensúlyoz.

Idáig egy titkot tudtak Csokonaival. De Kölcsey azt is tudta, hogy ehhez a közvetítéshez az avatag és halvány nemzettudat erőtlen. Hátha nem is hivatása, hátha csak balvégzete hozta a magyart Európába. S „lehet-e gondolnunk azt is,” kérdi, „hogy nemzetünk a maga nyugotra lelt átplántáltatását éppen úgy sínylette volna, mint minden tul- ültetés a természetben?” ... A magyar hazát nyert vissza Nyugaton, nem térhet ki a sors törvénye elől.

De amennyire vállalta Kölcsey a tágabb európai otthont, annyira rettegett a teljes eleurópaisodástól, a feledékeny nemzettől, a hagyománynélküli néptől. Her- der elméletét a néphagyományról minden hajszálával érezte, Árpád népe polgáro- sulva sem változhatik egyszerűen a világpolgári fölvilágosodás helyi ügynökévé. A múlt már nem egészen övé, a jövő nemcsak Európától függ. Már nem maradhat a párducbőros, cifra nép s ha az marad, menthetetlenül tovább süllyed, külsőséges hagyományra dermed”. Találóan jegyzi meg Cs. Szabó László, hogy Kölcsey már a köz- életbe-indulás kezdetén egy morális Magyarországot hordott magában, „gyémánt elméje lecsiszolta róla a legkisebb foltot”. És a Pozsonyba szekerező szatmári követ ezért a Magyarországért indult becsületes, következetes küzdelembe .. „■

Komoly felelősséggel a nép sorsáért

És mintha minden magyar iró, tudós kezét Kölcsey szelleme vezetné a nemzeti önvizsgálódás göröngyös barázdáin: oly felelősségteljesen, egész nemzeti létünket mélyrehatóan érintő fölkészültséggel mutatják be a magyar folyóiratok legújabb tanulmányai a magyar lét ezernyi problémáját. A tizenkettedik évfolyamát kezdő „Magyar Szemlé”-ben Kerék Mihály, a jónevü agrárszociológus komoly kritkával számol be a szociográfia legfrissebb terméseiről (Szabó Zoltán: „Cifra nyomorúság”, Erdei Ferenc: „Parasztok”, Németh Andor: „A naposabb oldalon”, Heller András: „Cselédsor”, Kiss Géza: „Ormányság”, Hídvégi János: „Hulló

ma&yarsá.g * Scherer Péter Pék :i,Ijgy látóin

SzroHÁzKönWKoKiziRA.

jgWtiMíMi "ii Vilii* i ~ tStm L—1Hr-nWr iirtra-r- Sa — 1

Magyar sorskérdések a folyóiratok őszi tükrében

llrania mozgószinház

Prága II., Klimentská 4 • Telefon 62441

193S. szept. 20. 21. és 22-én 6 és ^4 9 órai kezdettel

LOVAGI AS ÜGY

c. magyar film kerül bemutatóra. KabosGyula, Perczel Zita, Rádai Imre, továbbá Gőzön Gyula, Salamon Béla, Gombaszögi Ella, Ihász Aladár, Sziklai Szerén, Mály Gerő, Budapest legjobb és legkedveltebb művészei lépnek fel ezen elsőrangú vígjátékban. Mindenki nézze meg ezt a filmet. Jegyelővétel az Uránia pénztáránál.

11 mi

ér.” stb.) Igen jellemzően állapítja meg Kerék Mihály a szociográfiai könyvek hatását illetően, hogy a parasztság sokkal jobban bírja a kritikát, mint az értelmiségi réteg. „Az értelmiségiek rendszerint fölháborodás- sal vették tudomásul, hogy az iró valahol olyan hibát és mulasztást konstatált, amelyért őket is felelősség terheli, a jómódú gazdák azonban egyáltalán nem ütköztek meg azon, ha túlságos paraszti önzés, olykor kapzsiság és a nép szegényebb rétegeivel szemben tanúsított nem mindig szociális magatartás igazságos bírálatban részesült,

A falusi nép, úgy látszik, el birja viselni, ha nemcsak örökké dicsérik nemzetfönntartó tulajdonságait, hanem belátja saját hibáit is, különösen ha arra olyanok mutatnak rá, akiknek van bátorságuk a társadalom vezető körei felé is megmondani az igazságot”.

— Ugyancsak Kerék Mihály, „Az Ország Útjában” a magyar birtokviszonyok változását vizsgálja 1895-től 1935-ig. Számszerű, statisztikai adataiból azt a tanulságot vonja le, hogy a nagybirtok túlzott elterjedtsége, különösen kötött alakjában, a másik szélső kategória: a törpebirtok elterjedésének kedvez és nagyobb mértékben hat bomlasztólag az önálló parasztgazdaságra, mint amennyire annak gyarapodása természetes utón lehetséges.

A német kérdés

Rónai András, a kiváló statisztikus a Magyar Szemlében foglalkozik az 1930-as magyar népszámlálást ért német támadásokkal. Tudvalevőleg, a legutóbbi népszámlálás mintegy 73 ezerrel kevesebbnek találta Magyarország német anyanyelvű lakosainak számát, mint az 1920-ban tartott előző számbavétel. Ezért a magyarországi, németbirodalmi és utódállamokbeli német sajtó kritikával illette a nemzetiségi statisztikát. Rónai András tanulmányában higgadt szakértelemmel visszautasítja a támadások elfogult megállapításait, azoknak különösen erősen politikai természetű egyoldalúságát. Kitűnő példája Rónai tanulmánya annak a módszernek, amellyel ezt a napjainkban olyan bonyolult és kényes kérdést eredményesen lehet kezelni.

„Az Ország Útja” szeptemberi számában egyszerre három tanulmány is hozzányúl napjaink e legidőszerűbb kérdéseihez. Mo- ravek Endre érdekes adalékokkal próbál világosságot teremteni a disszimiláció és az úgynevezett reasszimiláció fogalomzavarában. Gogolák Lajos a „német egység és a szudétanémet politika” viszonyát magyarázza meg történeti áttekintéssel. Különösen érdekes, komoly tanulságokat vonhatunk le Ruisz Rezső tanulmányából, amely a magyarok, szlávok és németek sorsát vizsgálja a demográfia tükrében. Egy adat szerint a mostani században

a szlávság sokszorsan meghaladja a germánok és latin népek számbeli fejlődését: 2010-ben Európában 160 millió germánnal és 140 millió latinnal szemben 450 millió szláv fog szembenállni a mintegy 800 millió lakost számláló földrészen.

Megállapítja a szerző azt is, hogy a magyarság nem áll szemben olyan nép-, faj- pusztulással, mint a germánság. Gazdasági javulás esetén a mai születési arányszám méginkább megjavulna: „Nem élhetünk a harminc-negyvenmilliós magyarság illúziójában — fejezi be tanulságos megállapításait a szerző —, de idegen fajpolitikai tévelygések nélkül is remélhetjük, hogy népünk erősödni fog.”

Prohászka szelleme aranyhidat épít

A nyugtalanul kavargó őszben nem mehetünk el szótlanul egy jelentős beszámoló mellett. E nyáron a magyarországi Prohász- ka-Munkaközösségek Debrecenben tartották kongresszusukat, amelyről most Pong- rácz Kálmán számol be a Magyar Szemle őszi hasábjain. A Prohászka-Munkaközö.S11

_:__ _V