Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-15 / 211. (4654.) szám

A magyarság magának követeli a szlovákiai magyar színjátszás irányítását A női betegségek gyógykezelésében a ter­mészetes JFerenc József4* keseriivizet gyak* ran alkalmazzák, mert reggel éhgyomorra egy pohárral könnyen bevehető, rendkívüli enyhe hashajtó hatása pedig gyorsan éss minden kellemetlenség nélkül jelentkezik, Kérdezze meg orvosált. q A pozsonyi Szinpártoló Egyesület átnyújtotta memorandumát az Országos Hivatalban POZSONY. —* A Szlovákiai Magyar Szinpártoló Egyesület pozsonyi csoportja — mint azt már jelentettük •— elhatározta, hogy a magyar színészetre vonatkozó köve­teléseit ismét memorandumba foglalja és be­nyújtja az országos hivatalnak. Kedden az országos hivatalban megjelent a Szinpár­toló részéről dr. Aixinger László országos társelnök, a pozsonyi csoport elnöke dr. Prenghy Árpáddal, a pozsonyi csoport tit­kárával, hogy átnyújtsa a memorandumot. Kontsek György tartománygyülési képvi­selő vezette a küldöttséget dr. Dula Igor országos alenök elé, mert Országh József országos elnök még mindig gyengélkedik és nem láthatja el hivatalos teendőit. Dr. Dula Igor országos alelnök átvette a memorandumot, amelyet Kontsek, Aixinger és Prenghy előtte ismertettek és kijelentette, hogy azt mielőbb áttanulmá­nyozza és szívesen mozdítja majd elő a kedvező megoldást. Minden koncessziót a Szinpártolónak! Az átnyújtott memorandum hangsúlyoz­za, hogy a mai állapot fenntartása sérti a magyar közönség kulturális érdekeit, ve­szélyezteti a magyar szinészek megélheté­sét, elsorvasztja az itteni magyar színésze­tet és semmiképpen sem egyeztethető össze azokkal az alapelvekkel, amelyeket az al­kotmánytörvény szelleme az itteni nemzet­csoportok kulturális ügyeiben parancsolólag előir. A Szinpártoló Egyesület általános jellegű követelései a következők: 1. Bármely szinikoncesszió a Szlovákiai Magyar Szinpártoló Egyesületet illesse meg. 2. A szinikoncesszió vonatkozzék Szlovákia egész területére és minden vá­rosára, illetve községére, tekintet nélkül arra, minő számban élnek ott magyarok. Az előadásra kerülő műfajok ne essenek semmilyen korlátozás alá. 3. A magyar színészet részesedjék a Szin­pártoló utján aránylagosan az állami, or­szágos és egyéb közsegélyekben. 4. A külföldi magyar szinészek és együt­tesek szereplését, valamint rendezők műkö­dését korlátlanul engedélyezzék. 5. A magyar műkedvelő színjátszás kifej­lődését gátló „hivatalos" nehézségek szűn­jenek meg. 6. Engedélyezzék a Szinpártoló közremű­ködésével sziniiskola felállítását a magyar szinészek utánpótlása végett, annak létesí­téséig pedig ismerjék el a külföldön szerzett színészi képesítést. 7. A magyar színészeknek viszonyát igazgatóikhoz a Szinpártoló közreműködé­sével egységesen szabályozzák az emberi­ség és szociális igazság szempontjainak szem előtt tartása mellett. Ezzel kapcsolatos a magyar színi tör­vényszék felállítása iránt való követelés is. 8. A magyar színi ügyeket bármely hiva­talos fórumon a magyar nemzetcsoporthoz tartozó tisztviselők intézzék, akik a Szin­pártoló meghallgatása nélkül ne tegyenek semmilyen intézkedést. Súlyos panaszok Földes igazgató ellen A pozsonyi magyar színjátszásra vonat­kozó követeléseit a következőkben terjesz­tette elő a memorandum: 1. Pozsonyban jusson a magyar színját­szásnak a sziniévad egyharmadrésze, mert a pozsonyi magyar színházat nem egyedül a pozsonyi magyarság látogatja, hanem a Pozsony felé gravitáló kiterjedt -magyar­lakta vidék közönsége is. 2. A pozsonyi magyar sziniévad beosz­tása úgy történjék, hogy Pozsonyban a téli hónapokra essék a magyar színészetnek já­ró időtartam felerésze egyfolytában. 3. Vonja meg azonnali hatállyal az or­szágos hivatal a Földes Dezső, jelenlegi nyugati magyar színigazgatónak adott és két év múlva lejáró koncessziót és juttassa azt a Szlovákiai Magyar Szinpártoló Egye­sületnek. Földes Dezső színigazgatói működése el­len a következőkben foglalja össze kifogá­sait a Szinpártoló: 1. Diszlettára hiányos és a pozsonyi igé­nyeknek nem felel meg, 2. Ruhatára szintén rendkívül hiányos. 3. Nem rendelkezik olyan társulattal, amellyel Pozsonyban színvonalas előadáso­kat rendezhetne. így a legutóbb a minimum­ként megkívánt 22 férfi és női szereplő he­lyett csak 8 olyan férfi és 7 női színész tartozott társulatához, akik a szereposztás­ban figyelembe jöhettek, ezeket is részben állandóan cserélgette. 4. Férfikar, női kar Földes előadásain nem volt, zenekara sem minőségileg, sem mennyiségileg meg nem felelt. 5. Földes túlnyomórészt könnyebb fajsú­lyú zenés darabokat játszatott, amelyek meg válogatásában figyelmen kívül hagyott minden kulturá­lis és ezzel erkölcsi szempontot, sőt ve­szélyeztette gyakran a jóizlést is. A daraboknak előkészítése legtöbbször he­venyészett, az előadás menete sokszor von­tatott és a rendezés fogyatékos volt. 6. A vendégművészek megválogatásában a legritkábban vette figyelembe azt, hogy a rövidre szabott pozsonyi magyar szini­évad alatt a magyar szinikultura maga- sabbrendüségének kimutatásával kell ki­elégítenie a pozsonyi magyar közönség fejlettebb ízlését és kell kiállania a versenyt az itteni egyéb színtársulatokkal. 7. Tisztán rideg anyagi és üzleti szem­pontokat követett nemcsak a művészi és műszaki vezetésben, hanem társulatának tagjaival szemben is, akikkel ha egyáltalá­I ban megállapodott, tgy oly szerződést kötött, amely őket teljesen kiszolgáltatta az igazgatói önkénynek. A fizetéseket, meghazudtolva minden szo­ciális érzéket, oly minimálisan szabta A Napkirály és politikája 1638 szeptember 5• — 1938 szeptember 5. ry A német császár volt az örökös ellenség, aki­vel szemben I. Ferenc még a törökkel is szövet­séget kötött. XIV. Lajos uralmi vágyának tul- tengésében még a cimet is kétségbevonta, hiszen ő Nagy Károly franciaországi császárnak a jog­utódja! Sok emléken mint római császár ábrá- zoltatta magát. A másik hatalom, amelyet meg kellett törnie, Spanyolország volt, amely nem­csak kontinentális szomszédja, hanem a Föld­közi tengernek, Itáliának és Nyugatindiának is az ura. Amikor a spanyol örökösödési kérdés XIV. Lajosnak jogcímet adott, hogy mint IV. Fülöp veje igényét bejelentse a trónra, a politi­kai előrelátás és a nemzeti érdek az ő oldala mellett állott, ha nem is a jog. Ausztria azt ál­lította, hogy Máda Terézia a Dauphin-nel kö­tött házasságakor lemondott trónigényéről, de a francia jogászok azt válaszolták, hogy a meg­ígért hozományt sohasem szolgáltatták ki. A küszöbön álló háború tudatában XIV. Lajos birtokba vette a legszükségesebb földdarabot, Brabantot, amelyre feleségének helyi jogcíme volt. Távol attól, hogy hódítónak játsza ki ma­gát, vagy, hogy Spanyolországnak hadat üzen­jen, egyszerűen legitímizálta birtokát. Mazarin reálpolitikai maximájának érvényesítése volt ez, hogy az ember hadsereggel és erődökkel a hátában eredményesen cselekedhetik. Azok a háborúk, amelyeket négy évtizeden át viselt, a mi időnkre is tanulságosak és arra izgatnak, hogy három évszázad elteltével is po­litikai párhuzamosságokat keressünk. 1667-ben támadja meg XIV. Lajos Flandriát, a következő évben a szabad grófságot. Az aacheni békében be kell érnie Lille-lel és más tíz be’ga várossal, Francihe Comtét pedig vissza kell adnia, mert Hollandia Svédországot és Angliát hívja segít­ségül. A Franche-Comtét — Mondbeliard kivéte­lével— csupán az 1678. évi nimwegeni béke Ítéli meg neki, amely hatalmának tetőpontját jelenti, ami külsőleg abban jut kifejezésre, hogy a fran­cia nyelvet elsőizben alkalmazzák a kongresz- szus hivatalos nyelvéül. Külügyminiszterének, de Lione-nak sikerül a holland háború előtt (1672) Angliát elvonni a koaliciótól, generálisai: Condé, Turenne és Du Quesne legyőzik a császári, spa­nyol, holland, brandenburgi seregeket. Európa meghajol hatalma előtt. Franciaország Franohe- Coimtén kivül északon megszerzi Valenciennest, Cambrait, Maubeuget, vagyis mai határát. XIV. Lajos most úgy hitte, hogy konszolidálhatja szerzeményét, hadseregének egy részét elbocsá­totta és a mámét fejedelmekkel kötött szövetség által biztosítottnak hitte magát. Az uj koalíciós háború okai felett a francia és más országbeli historikusok mai napig nem egyeztek meg. Egye­sek szerint Spanyolország nem teljesítette Di- nant és Gharlemonit átadására vonatkozó Ígére­tét, a császár pedig Strassburg katonai megszál­lásával provokálta. XIV. Lajos a ,,békés" esz­közhöz nyúlt: a reuniós kamárák, vagyis jogi kollégiumok hűbéri jog alapján a vitás birodal­mi városokat Franciaországihoz tartozóknak nyilvánították. így került vissza Strassburg Franciaországhoz. Valójában a király — éppen- ugy, mint araikor „békésen" bevonult Flandriá­I ba — a stratégiai biztonságot tartotta szem előtt. Az augsburgi liga a protestánsok üldözője el­len alakul: Angliát azzal hívja ki maga ellen, hogy pártját fogja II. Jakabnak és a Stuartokat Anglia trónjára kívánja juttatni. Egész Európa felháborodik Pfalz elpusztítása miatt, amely Louvois egyik legutolsó haditette volt, Napó­leon szerint zseniális haditény. XIV. Lajos kényszeredve járult hozzá etme védelmi eszköz­höz, amely Elzászt volt hivatva biztosítani a koalícióval szemben és hozzájárulásának feltéte­léül azt szabta meg, hogy a lakosságot kártala­nítják és Franciaországba telepitik. A váltakozó sikerű háború a ryswyki békére vezetett, amely­ben csak Luxemburgot kellett feláldoznia. Csil­laga azonban elhagyta. Zseniális munkatársait, — Colbert-t, aki költséges vállalkozásait pénz- iügyileg megalapozta, hadügyminiszterét, Lou- voist, Lionmet, az ügyes diplomatát, aki szövet­ségeseket szerzett neki, — középszerűségek kö­vették. A nép, amely akarata ugyan a dicsősé­get, de nem a vele járó terheket, kimerült volt és elfáradt a harcokban. De XIV. Lajos nagy terveinek megszállottja maradt. Amikor II. Ká­roly spanyol király végre meghalt és Fülöp am- joui hercegre, XIV. Laijos unokájára hagyta egész birodalmát, a napkirály nem tudott ellen- állani politikai vágyálmainak még egy európai koalíció veszélye árán sem. Azzal vádolni meg őt, hogy családi po'itlkát folytatott, igazságta­lansági, ha figyelembe vesszük nagy odaadását az állammal szemben, amellyel teljesen azonosí­totta megát. Az Angliából, Hollandiából, a csá­száriból, Portugáliából és Savoyából alakult koa­líció győzedelmeskedik, bár Lajos tábornokai a Rajnánál és Hol'andiában sok szép győzelmet aratnak. A király, aki már az ellenségnek Pá- risba való bevonulásától tart, csaknem minden hódítását vissza akarja adni, de a győztesek túl­hajtják követelésüket, s amikor Hollandia, — ahol halálos ellensége, Orániai Vilmos uralko­dik, — azt a feltételt állítja fel, hogy Madridból vissza kell hívni a Bourbonokat, újból lángra lobban a harc. Szinte csoda menti meg. most Franciaországot, a szövetségesek sorában fellé­pő egyenetlenség, az angol kormányváltozás, ahol a toryk jutnak uralomra és Villars marsall senaini győzelme. Az utrechtd békében Lajos megtartja legfőbb hódításait, amelyek azonban mór nem érnek el célkitűzéséig, a Rajna vonalá­ig és külpolitikájának jelszavát: Gallia Germa- nis clausa — csak tökéletlenül valósítják meg.. De mégis elhárította a nagy veszedelmet, hogy ellenséges Spanyolország és Németország fogja közre Franciaországot. Vajjen örökre megszűnt ez a veszély Gallia fölött? MontpeUierben áll XIV. Lajos legnagyobb­szabásu emlékműve. A diadalív felirata Ludovi- cus Magnus-nak ünnepli, „aki mégy évtizedes háborúban az ellene szövetkezett népeket szét­választotta, legyőzte, vagy barátjalvá tette, úgy, hogy most a béke uralkodik szárazon és tenge­reken". A naplcirálv imperialista álma ez antik mintájú lovasszoborban és feliratában jut a leg­jellegzetesebben kifejezésre. * (Vége,) meg, hogy egyedül annak alapján lehe­tetlen volt színészednek a megélhetése, A próbák tartása és szereposztás körül gya­korolt eljárása pedig alkalmas volt minden színészi ambíció elfojtására és tehetség ki­ölésére. Ha mindezek ellenére a pozsonyi magyar közönség látogatta Földes szinelőadásait, ez nem azt bizonyítja, hogy azok színvonala kielégítette volna, hanem hogy kiolthatat- lanul él benne a kulturszomj, a szeretet és a ragaszkodás a magyar színjátszás iránt, amely elnézővé teszi a legsúlyosabb hibák iránt is. Viszont ez biztosítja azt, hogy meg­telnének a széksorok hónapokon át, ha egy méltó vezetés alatt álló, jól szervezett tár­sulat értékes és komoly darabokat mutatna be. „Mi a magyar nemzetcsoporthoz tartozó színigazgatót kívánunk látni a magyar szí­nészet élén, bárhol és bármikor — hangoz­tatja a memorandum, — ahogy azt megva­lósítják az itteni egyéb nemzetek a maguk színészetében." Társadalmi Élet 4j= A SzKIE nagydiószegi csoportja szeptember 18-án katolikus napot rendez. A műsor a követ­kező: délelőtt fél nyolckor a vendégek fogadása, 9 órakor ünnepi szentmise és szentbeszéd, fél ti­zenegy órakor tagavatás és zászlószentelés, dél­után 2 órakor diszfelvonulás lovasbandériummal, fél báromkor műsoros előadás. A megnyitót Ke- hanek F. esperes-plébános mondja, Csanaky Dezső Mécs László verseiből szaval, az ünnepi beszédet Hladik Ágoston szentszéki tanácsos tartja. Be­szédet mond még Kocsis komáromi gimnáziumi tanár. A tallósi SzKIE tagjai táncokat adnak elő. Tornagyakorlatokat a pozsonyi TE mutat be. Le- dényi szenei tanitó magyar nótákat ad elő, a kos­suti cserkészcsapat pedig egyfelvonásosban lép fel. Józan Gyula előadása után Széchenyi Gyula sza­valata következik, fellépnek még a műsoron a dió­szegi SzKIE és Czuczor Imre. Előadás után tánc- mulatság lesz. # A szelőcei fogyasztási szövetkezet e napok­ban avatta fel pompás uj épületét. A felavató­ünnepség' után díszközgyűlés volt. Az ünnepség szónokai szép beszédekben méltatták a szövetke­zeti eszme fontosságát. Este a Sportklub rendezé­sében a. sókszelőcei műkedvelők előadták Er­délyi Mihály háromfelvonásos vidám huszárope­rettjét, a „Osókos regiment“-et. A szereplők ruti­nos játékukkal sok tapsot kaptak. A kitűnő elő­adás szereplői: Pápai Ida, Laczkó Magda, Pápai Jucika, Kollár Irén, Szőcs Margit. Mitlik Erzsi, Kollár Anna, Repácsek Juci, Frivrald Erzsi, Ko- zácsek Mária, Czanik Árpád, Faludi Károly, Su- pena Imre, Ambrózy József, Fukker József, Mitlik Antal, Balog József, Pápai Károly és Zoltán, Ru- kovánszky János, Pápai Nándor, Fehér Károly, Bartus Ferenc, Stanga István és Patyi Imre vol­tak. Nagystílű nemzetközi szélhámost tartóztattak le Pöstyénben PÖSTYÉN. — E napokban jól öltözött férfi érkezett egy pöstyéni penzióba és Grátzer Oszkár holesovi kereskedőnek jelentette be magát. Grát­zer pöstyéni tartózkodását arra használta fel, hogy a jobb hölgyvendégek és helybeli hölgyek társa­ságába juthasson be. Már az első pillanatban mindenkinek szerelmet vallott és késznek nyi­latkozott megnősülni. Ilyenformán néhány nap alatt vagy őt meny­asszonyra tett szert. Természetesen első te­endője az volt, hogy egy kis előleget kért és ahol pénz nem volt a háznál, zsarolásra változ­tatta taktikáját. Grátzer űzőiméiről végül a pöstyéni csendőrség is tudomást szerzett és egy zsarolási kísérlet közben sikerült a nemzetközi Cassanovát lefü­lelni. Grátzernél több hamisított okmányt találtak, amelyeken hol mint orvos, hol mint ügyvéd, hol mint bírósági tanácsos szerepel. Két rendesen kiállított útlevél is volt a birtokában. Az egyiket Stuttgartban állította ki az ottani csehszlovák konzulátus, a másikat a bécsi rend­őrség állította ki. Iratai között szerepel egy há­zassági okmány dr. Franz Röder névre. Kihallga­tása során bevallotta, hogy már Béceben csalá­sokért kétszer két évet ült. A pöstyéni csendőrség feltevése szerint nagystílű nemzetközi szélhámost sikerűit ártal­matlanná tenni é« ezért a felvett újlenyomatot megküldötte a nemzetközi rendőri hatóságoknak, hogy Grátzer teljes bünlajstromát összeállíthassák. Grátzer tökéletesen birja az angol, francia és német nyel­vet, Stuttgartból az ottani konzulátus költségén jutott Csehszlovákiába. A csendőreég 600 koro­nát ée egy prágai bankTa szóló 8000 koronás be- tétkönjvet talált nála. 4 ___ 19 38 szeptember 15, csütörtök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom