Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-11 / 182. (4625.) szám
Mandzsúria! tanulságok • (sp) — Rövid intermezzo volt a világ- történelemben, amikor háborúkat udvariasan, azaz hadüzenettel illett megkezdeni. Sem az ókor, sem a középkor nem ioincrte e fölösleges tapintatosságot s nyilván ma, a liberalizmus hanyatlásakor, a világ visszatér az ősi formához és hadüzenet nélkül indít háborút. így Abesszíniában, Spanyolországban, Kínában — s most Mandzsúriában is. Nem hisszük, hogy az orosz-japán ellentétékből most ugyanolyan szabályos és a végkimerülésig menő harc keletkezzék, minj: Spanyolországban vagy Kínában, de az, ami ma a határmenti magaslatok körül történik, már valódi háború s nyitányát jelenti a valószínűleg évtizedekre eloszlódó, hol gyengébben, hol erősebben dúló permanens orosz-japán háboruskodásnax. Ha a mandzsuriai összeütközéseket összehasonlítjuk például egy régi háború arányaival, akkor valóban háborúnak tekinthetjük ezt is, mert a mostani „határincidens“ folyamán valószínűleg máris több ember esett eh mint tegyük föl a magyar szabadságharc egy-egy legvéresebb csatájában. Száz orosz repülőgép bombázza a japán állásokat, ötven tank kiséri a gyaloghadosztá’y tún'a- dását, egy hét óta’dühöng az ütközet; mindkét részről már a katonák tízezrei vesznek benne részt, — valóban csak iólnoveltsé- günk, aggodalmunk és hipokrizisünk tarthat vissza attól, hogy e különös törrénéae- két ne nevezzük orosz-japán háborúnak. S még valami van, ami visszatart. Az, hogy a határincidenst ez alkalommal sikerülni fog elszigetelni és elfojtani. Egyelőre tényleg nem lesz belőle orosz—japán háború. S ez a valószínű kifejlődés véget vet egy veszedelmes legendának, — ugyanakkor azonban egy még veszedelmesebb tényt és uj szokást vezet be. Eddig az a legenda járta, hogy ha valahol a nagyhatalmak között egyszer eldördülnek a fegyverek, a háború lavináját semmi a világon nem fékezheti meg többé s „az események túlnőnek az embereken’'. A nagyhatalmak kínosan ügyeltek tehát, hogy az ominózus első fegyver el ne dördüljön, mert akkor itt a vég, a világháború. 1918-ig igy is volt, most azonban csodálkozva látjuk, hogy a fegyverek dörgése még korántsem jelenti az egész világ lángbaborulását, sőt még azt sem, hogy a két összecsapó ország folytatja a megkezdett háborúskodást. Spanyolország nem üzent hadat Németországnak, amikor a „Deutschland” összelőtt egy spanyol kikötővárost, Anglia és Amerika nem mozgósított Japán ellen, amikor a japán légi bombák angol diplomatákat öltek meg és amerikai hadihajókat süllyesztettek el. Most sem jelenti a háború folytatását az orosz—japán ágyudörgés és a fegyverek zaja súlyosabb következmény nélkül bármely pillanatban elcsitulhat. Az „első puskalövés” legendája megszűnt történelemmozgató erő lenni. De súlyos, uj valóság keletkezett helyette. Az, hogy az emberiség elbarbárosodott, s ismét csaknem mindenütt azonnal a kardjára csap, ha sértve érzi magát. Az „első puskalövések” nem jelentik már föltétlenül a hosszú háborút, a lavinát, — de az ilyen első puskalövések ezentúl gyakrabban fognak esni, csaknem állandóan, mert a hatalmak nem ügyelnek többé kínosan a kikerülésükre, hanem nyomban az ágyú ultima ra- tiójához folyamodnak, s egy szép napon az feraberek észre sem fogják venni, s nyakig Kibontakozás a távoli keleten? Japán hajlandó elfogadni az oroszok egyes kívánságait Megalakul a határbizottság « ■ ■ üiafcb heves harcik a maastenriai fronton - Ribbentrop mérsékletre inti fokiét TOKIO. — A keddről-szerdára virradó !J éjjel meglepetésszerűen összehs^ák Japán katonai vezetőinek konferenciáját, amelyet minisztertanács előzött meg. A haditanács tagjait szerdán délelőtt újból sürgősen értesítették, hogy jelenjenek meg a hadügyminisztériumban az újabb tárgyalásokon és foglalkozzanak a japán-orosz viszony problémáival, valamint a kínai helyzettel. Az ülésre meghívott tábornokok között van Asaka és Kanin herceg is, Japán legkiválóbb hadvezérei. A külügyi hivatal képviselője szerdán kijelentette, hogy a japán-orbsz tárgyalások diplomáciai csődjéről szóló hírek nem felelnék meg a valóságnak, ellenkezöleq szerdán a diplomaták tovább tárgyaltak. Természetesen nagy türelemre van szükség, hogy a tárgyalások eredménnyel járhassanak. Japán hajlandó beleegyezni a határbizottság fölállításába, ha ebbe a bizo-tságba mindkét fél egyforma számú delegátust küld ki. Mint ismeretes, ezt a bizottságot Moszkva kívánta az eredeti japán tervvel szemben, amely úgy vélte, hogy a hatávmegálla- pitó bizottságban egyforma számban kel1 jelen lenniök a japán, a mandzsuriai és a szovjetorosz képviselőknek. A bizottságon kívül az oroszok még azt is követelik, hogy a japánok a tárgyalások előtt ürítsék ki a vitás területeket. Ezt az orosz követelést a japánok egyelőre nem hajlandók teljesíteni. Időközben a csengkufengi ütközet az Európába érkezett jelentések szerint egyre nagyobb arányokat ölt. A szovjeíoroszok tankokon, gépfegyvereken és közeíliarci eszközökön kívül a hegyi tüzérséget is mozgósították, úgy hogy a japán hegyi ágyuk most oroszokkal állnak szemben. Egyelőre megállapíthatatlan, hogy a vitás magaslatok kinek a birtokában vannak. Az oroszok ugyanis számos más támdást kezdtek a koreai határvárosok ellen, úgy hogy tis-ía képet nehéz a helyzetről alkotni. Az első haditudósítás LONDON. — A Reuter-iroda munkatársa kedden egy pályaudvar romjairól végignézte a szovjet-japán harcokat és a következőket jelenti! — A nehéz szovjettüzérség könyörtelenül bombázta a hét kilométer hosszú front minden egyes pontját. Világosan látni lehetett, hogy a szovjetágyuk teljesen uralkodnak azok fölött a magaslatok fölött, amelyeket a japánok megszállottak. Lehetetlennek látszott, hogy a nehéz ágyúzás után egyáltalában még élő japán Katona van a magaslatokon, de amint a füst Jellegek elvonultak, szabad szemmel is látni lehetett, hogy a magaslatokon még mindig japán ágyuk állnak és tüzelnek az oroszokra. A Tumen-folyó hídjait az oroszok ugyancsak bombázták azzal a céllal, hogy elvágják a japánok visszavonulási útját. hogyan magyarázza Németország az anti- komintern szerződésből származó kötelességeit s mi a véleménye Berlinnek a távolkeleti konfliktusról. Ribbentrop biztosította rokonszenvéről és erkölcsi támogatásáról Japánt, de nem tett említést arról, hogy a japán-orosz konfliktus esetén a birodalom megsegitené-e Tokiót. Németorszái rendkívül óvatos és tartózkodó magatartást követ a szovjfctorosz-japán határkonfliktusnál és távol akar maradni az eseményéktől. Semmiesetre sem óhajtja, hogy az antikomin- tern-paktum alapján Japán bevonja egy Oroszország elleni hadjáratba. Japán uj harcokat vár, de tartózkodik a bonyodalmaktól Kél visszavert orosz támadás JUKI. - A szerdán reggel kiadott japán hivatalos jelentés szerint a szovjetorosz csapatok két váratlan rohamot intéztek a csangkufengi japán állások ellen. Az első rohamot kedden este 21 órakor harminc szovjetorosz tank támogatta. A japánok visszaverték a támadókat és óriási veszteséget okoztak az oroszoknak. A második támadás szerdán a hajnali órákban történt s a japánok ezt a támadást is visszaverték. Szerdán reggel a fronton nyugalom uralkodott és a repülőgépek sem működtek. A japán állások a támadások után változatlanok maradtak, de a két hadsereg közötti tér jelentősen csökkent. Német-japán tárgyalások BERLIN. — Ribbentrop német külügyminiszter kedden freienwaldei nyáli lakában fogadta Togo japán nagykövetet. A japán nagykövet aziránt érdeklődőit, hogy TOKIO. — A japán megfigyelők szerint az oroszok folytatják a csapatösszevouáso- kat a front mögött s valószínűleg uj támadásra készülnek. Ilyen körülmények között a csangkufengi harcok valószínűleg a közeli órákban ismét kiélénkülnek és nagyobb arányúvá válnak. Tizenegyórás küzdelem után a japánok egy nyolc kilométer hosszú arcvonalon elsáncolták magukat és lövészárkaikat drótakadályokkal védték meg. A dróíakadályok a csangkufengi magaslatokról Csangkufeng faluig terjednek. Az idő napos és a tüzérség mindkét oldalról folytatja a harcot. Japán katonai körök hangsúlyozzák, hogy a japánok nem zavarják a szovjetorosz csapatösszevonásokat annak ellenére, hogy azokat az útvonalakat, amelyen a felvonulás történik, könnyen ágyazhatnák, a japánok azonban a konfliktus gyors diplomáciai befejezésének remén /c- ben nem akarnak szovjetterületre lépni, vagy pedig szovjetterületet bombázni. A japánok azt is megállapították, hogy a szovjetorosz kézigránátdobók rendkívül ügyetlenek voltak és csak teljesen jelen*éktelen veszteséget okoztak a japánoknak. benne lesznek az állandó puskalövésekben. Megtörténhetik, hogy háború nem lesz, de tárgyalás sem lesz, s az ököljog fog uralkodni. Ha nem tetszik a konkurrens hatalom valamilyen mozdulata, azonnal fegyverrel felelnek rá, anélkül, hogy az illető magatartását háborúnak neveznénk, vagy tényleg hosszú háborút kívánnánk belője alakítani. így tett most Japán és Oroszország is. Ó, ez nem háború, csak uj (vagy nagyon öreg) stílus. Fölszáll egy repülő, nem kérdezzük, lelőjjük, az ellenfél hasonló akcióval felel, a tett és a retorzió egymást követi, — a néma. a föltétien, az örök ököljog átveszi uralmát. Európa is utón van a permanens háborúskodások hajdani módszerének visszatérése felé, de egész biztosan permanens hadiállapottá fejlődik a helyzet a szibériai mandzsu határon, ahol eddig sem sokban különbözött tőle. Örök véres csete-paték fogják torzítani a keletázsiai rendet mindaddig, amig mindkét fél elérkezettnek látja majd az időt a végleges leszámolásra és az igazi, hivatalos orosz—japán háború megindul. Lehet, hogy ilyesmi hamar elkövetkezik, de lehet, hogy az előcsatározások évtizedekig eltartanak. A jelen pillanatot Japán semmiesetre sem tartja alkalmasnak a ,,nagy” háború megkezdésére és a szovjet lekötése céljából a határvillongások „kis” háborújának stílusa mellett marad: engedni fog, ha a szovjet komolyra készül, de állandósítani fogja a zavart a határon. Japán ma föltétlenül gyöngébb, mint Oroszország, s a szovjet ellen csak úgy léphetne föl, ha az antikomintern országai és Lengyelország megsegítenék. Ilyenekről pedig nem is álmodhat, s Németország máris értésére adta Tokiónak, hogy föltétlenül engedékenységet tanácsol s a határincidens likvidálását. Öngyilkosság volna, ha' Tokio a kínai háborúval a hátában fölvenné az eldobott kesztyűt és százmilliós lakosságával pörbe szállna ötszáz- millió kinaival és orosszal. Igazi kilátása az 1904 — 5-ös bravúr megismétlésére csak akkor volna Japánnak, ha sikeresen befejezte a kínai háborút, s négy-ötévi pihenéssel, a kínai gazdagság fölhasználásával, az uj győzelem lendítőerejével, mint egy kétszáz- milliós, gazdag, erős, harcban edzett és óriási, kiaknázott nyersanyagterülettel rendelkező sárga hatalmasság léphetne föl a megerősített és kiépített határok mentén a szovI D. K El őfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kt* külföldre: évente 450, ^ Szlovákiai és kárpátaljai TnaQUaTSág ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. • . ö Prága II„ Panská ulice 12. III. emelet, fl képes melléklettel ha vönként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • * TELEFON: 303-11. » 9 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHR. I XVII. évf. 182 (4625) szám ■ Csütörtök • 1938 augusztus 11
