Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-10 / 181. (4624.) szám

Magyarok világkongresszusa (yn) A csehszlovákiai magyarság élénk figyelemmel és érdeklődéssel kiséri azokat a jelentéseket, amelyek egy nemzetpolitikai szempontból rendkivül fontos összejövetel­ről számolnak be. Budapesten a közeli na­pokban népes gyülekezet kezdi meg tanács­kozásait és ez a gyülekezet ,,a magyarok világkongresszusa'* címet viseli. A cim kife­jezően foglalja egybe a kongresszus tanács­kozásainak keretét és lényegét. Magyaror­szág fővárosában összejövetelt tartanak a világ minden tájára szétszórt magyarok szervezetei, hogy megtárgyalják a magyar­ság egyetemét érintő nagy problémákat. Valamennyi fölmerülő kérdés között a leg­fontosabb, tehát központi jelentőségű az, hogy az anyaországtól messze idegenbe Szakadt magyarságot hogyan lehessen meg­tartani a nemzettestvériség közösségében? Hogyan lehessen megakadályozni a végie- ges elidegenedést, hogy a távolbaszakadtak először nyelvben, aztán érzésben is véglege­sen el ne távolodjanak attól a nemzettől, amelyből kiszakadtak? Mert ez a veszede­lem nagyon is fenyegető és ha az első nem­zedékben nem is pusztít annyira, a második nemzedék, már könnyen eltávolodhatok a nemzet testéről és leikétől. A nehéz magyar sors alakulása hozta magával, hogy a magyar nemzettest tekin­télyes része nem élhet őseinek földjén, nem­zettestvéreivel való életközösségben. Elte­kintve attól, hogy a békeszerződések meg­bontották a fnagyar etnikumot, amikor te­kintélyes számú és a magyarság törzsével teljesen összefüggő tömegeket választottak el és csoportosítottak uj államok testéhez, a magyarság egy része már régóta szétszóró­dott a földgolyón. A kivándorlás ügye egyi­ke volt a háboruelőtti Magyarország legfá­jóbb szociális kérdéseinek és bizonyos, hogy a veszteség, amelyet a magyar állam és a magyar nemzet ilyen módon szenvedett, rendkivül érzékeny volt. Nemcsak tiszta kvantitatív tekintetben volt a nemzettestet pusztitó jelentős tétel a kivándorlás utján elvesztettek tömege, hanem a nemzeti élet­erő szempontjából is, mert bizonyos, hogy a kivándorlásra éppen azok az elemek vállal­koztak, amelyekben a boldogulás vágya, a jobb életre való törekvés, a nehéz és isme­retlen viszonyokkal való küzdeni akarás nagy mértékben jelentkezett, amely tömegek tehát vitálitásukról, életrévalóságukról ép­pen a hazai földtől való elszakadás révén adtak fájdalmas tanúbizonyságot. A vándorútra indultak a nemzeti élet szempontjából csaknem végleges vesztesé­get jelentettek, mert hiszen a legtöbbjük idegenben maradt, fölvette a vendéglátó or­szág állampolgárságát és bár az óhazával a családi és érzelmi kapcsolatok egybefüzték és egybefüzik, az óhaza anyagi és szellemi életét vajmi kevés mértékben gyarapithat- ták. Olyan fájdalmas tény ez, amelyen alig­ha lehet változtatni, amellyel számolni kell és az egyetlen föladat most már az, hogy a messze idegenbe szakadt magyar tömegeket meg kell tartani a magyar nemzettestvériség erkölcsi, szellemi, lelki kapcsolataiban. Azt kell elérni, hogy a magyar ember és a ma­gyar család ivadéka a föld bármelyik sar­kán tudja és érezze, hogy ő a magyar nem­zetcsalád tagja, magyarságával szemben te­hát kötelességei vannak és magyarságát nem vetheti le magáról akkor sem, ha más éllam polgárságát öltötte föl. Veszedelmes fejlemények előli Bliicher marsall átvette a beleli szovjetsereg vezetését Orosz csapatössze'ionások Movokievszkné! - Újabb orosz támadások - - Az orosz repülőgépek mandzsuriai városokat bombáznak - ­TOKIO. — A japán sajtó értesülése szerint a szovjetorosz keleti hadsereg főparancsnoka, Blücher marsall Novokievszkbe érkezett és sze­mélyesen vezetni fogja a Japán elleni hadműve­leteket. Valahányszor a Távol Keleten kritikus fordu­latot vesz a politikai helyzet és fegyveres össze­ütközés fenyeget, Blücher marsall neve mindig felmerül az újságokban. Blücher egyike az oro-fe szók legkipróbáltabb katonájának, 1918 tavaszán ő vezette a vörös gárdát Csdjabinszkban Dutov tábornok ellen. Akkoriban a fehér Dutov tábor­nok kozákjait és baskirjeit a vörös hadsereg a steppére szorította és biztosította a vörös csa­patok összeköttetését Oroszországgal. 1918 má­jusában Blücher leverte a szodálíorradalmárok forradalmát is és ismét kezébe kerítette Szibériát. Legendáshirü az a hadjárata, amelyet a szociál- forradalmárok ellen viselt s amelynek folyamán északnak áttörve, kimenekült gyűrűjükből. Ké­sőbb az 51. hadosztály parancsnokságát vette át és Kolcsak tengernagy ellen harcolt. Döntő részt vett a Vrangel tábornok elleni harcokban is a Krim-félszigeten. ő vezette a polgárháború leg­véresebb csatáját, a pereszkopi földnyelv elleni rohamot. Ebben az ütközetben dőlt el a szovjet sorsa és tört meg Vrangel uralma. U] határincidens SANGHAJ. — A chabarovszki szovjetorosz rádió jelentése szerint a mandzsuriai határ vitás területén újabb súlyos határincidens történt. Az orosz rádió csak a következőket árulja el: „A határincidens után hős repülőink teljesen meg­semmisítették Tojo városát. Japán hivatalos jelentés TOKIO. — A hadügyminisztérium hivatalos jelentése szerint a szovjetorosz légi haderő ked­den reggel három támadást intézett a csanku­fengi japán állások ellen. A támadást két nehéz bombavető repülőgép és tizenkét könnyű repülő­gép hajtotta végre. Más japán hivatalos jelentés szerint a szovjetorosz tankok Novokijevszk kö­zelében vonulnak föl. A szovjettüzérség hevesen bombázta a japán állásokat és ötszáz méterre áll a japánoktól. A bombák súlyosan megrongáltak egy északkoreai személyvonatot. Magánjelenté­sek szerint Novokijevszkben nagy orosz hadse­reg gyülekezik. A japán arany Amerikába vándorol NEYWORK. — A szövetségi bank jelentése szerint Japánból 5.8 millió dollár értékű arany érkezett Amerikába. Március óta összesen 352.8 millió dollár értékű arany vándorolt Tokióból W ashingtonba. Berlin és Róma mérsékletre int LONDON. — A Times tokiói jelentése sze­rint szombaton a német és az olasz nagykövet megjelent a japán külügyminisztériumban és mérsékletre intette a tokiói kormányt a távolke- leíi konfliktusban. Németország kijelentette, hogy a jelen pillanat a lehető legrosszabb volna a szovjetellenes harcra és az antikomintem ál­lamai semmieseíre sem akarnak háborúba bonyo­lódni Oroszországgal. A németek hangsúlyoz­ták, hogy Japán kínai háborúja és Németország csehszlovákiai érdekei miatt szó sem lehet orosz- japán háborúról. Páris a vörös hadsereg „önálló cselekedetétől" retteg PARIS. — Francia politikai körökben fokozódó aggodalommal figyelik a szovjet- orosz-japán konfliktus fejlődését. Különö­sen a kormány tartja veszélyesnek, hogy a szibériai határról érkező jelentések sokkal élesebben vannak megszövegezve, mint a nekik megfelelő moszkvai és tokiói diplomá­ciai közlemények. Párisöan egyre inkább A nemzettestvéri tudat fönntartása most már lényegesen könnyebb föladat, mint a múltban volt, mert a technika is a nemzeti érzés és a nemzeti eszme segítségére siet. Olyan eszközöket bocsát a rendelkezésére, amelyek a múltban hiányoztak. A múltban hetekbe, hónapokba került, mig az elsza­kadtak és az otthoniak között üzenetváltás történhetett, ma már rekordsebességü hajók és repülők szelik keresztül-kasul az óceáno­kat, a föld távolságai csökkentek és egy amerikai utazás most nem nagyobb vállal­kozás, mint volt száz esztendővel ezelőtt Máramaros megye követének szekérutja a pozsonyi királykoronázásra. A közlekedés­nek meggyorsulása és olcsóbbodása tette lehetővé, hogy gyakoriabbakká, szervezet­tebbekké váltak az utazások távoli világré­szek magyarjai és az óhaza között. De a technika legnagyobb csodája, a rádió nagy mértékben- állott annak a gyönyörűséges missziónak a szolgálatába, hogy magyar ér­zést és gondolatokat sugározzon a Buenos Airesben, Sanghajban, vagy Clevelandban lakó magyarok felé. A magyar rádiónak ma már gondosan kidolgozott műsora van, ame­lyet a székesfehérvári rövidhullámú adó rö­pít szét a világ minden sarkába. A Himalája kilencezerméteres gerince és a Csendes óceán tízezer méter mélységű, százhatvan­millió négyzetkilométer felületű tekenője nem akadály a bűvös sugarak útjában. A másodperc töredékrésze alatt megkerülik a földgolyót és betöltik a farmer kunyhóját, a rmissziós pap bungalovját, az amerikai bá­nyamunkás ünnepi szobáját a magyar dal­nak, magyar kultúrának varázslatos meg­nyilvánulásai. Áldott volt az elme, amely ezzel a nagyszerű kultureszközzel ajándé­kozta még az emberiséget! Amint a technika megadta az eszközöket a mérföldek százaival elválasztott magya­rok közötti gyakori érintkezésre, úgy haladt előre a megvalósulás utján a gondolat, hogy szervezetileg kell gondoskodni a világ min­den részébe szétszórt magyarság lelki és szellemi egységéről. így született meg és működik évek óta az az intézmény, amely most a magyarok világkongresszusát létre­hozta. Amint a nemzeti életnek ilyen intéz­ménye van, már nyugodtabbak lehetünk afelől, hogy céltudatosan és tervszerűen fo­lyik a munka a nemzeti lélek egységes mű­velésén. Akkor már a vezérkar számbaveszi és számon is tartja a magyarságot, ha tö­megben lakik egy amerikai ipari gócpont­ban, vagy elszórtan telepedett meg csendes­óceáni szigeteken, akkor érdeklődik lelki és szellemi szükségletei iránt, eljuttatja hozzá­juk a magyar könyvet, a magyar léleknek és szellemiségnek minden értékes és fontos megnyilvánulását. Ezért kell nagyjelentősé­gűnek tartanunk a magyarok világszövet­sége címen megalakult szervezet működését, ezért kell örvendeznünk a küszöbönálló bu­dapesti kongresszusnak. Az ilyen intézmény, mint aminő ez a nagysikerűnek ígérkező kongresszus, messzire szakadt testvéreket hoz össze és megerősíti az összeköttetés, együvétartozás szálait. Az idegenbeszakad­tak Antheusként uj erőt merítenek az édes anyaföldből, az itthoniakat föllelkesíti, szi­vüket melegíti az az érzés, hogy a messze idegenbe szakadtak nem feledkeztek meg róluk, nem felejtették el a régi hazát. Egymásután érkeznek most Budapestre a messzi világban szétszórt magyarok kül­döttségei. Ezek a zarándokcsoportok köny- nyes szemmel lépnek az ősi földre. És olyan erkölcsi példaadást hoznak magukkal, ame­lyet a csehszlovákiai magyarok előtt is meg kell csillogtatnunk. íme, vannak idegenbe kiszakadt magyar családok, amelyek már csaknem egy félszázaddal ezelőtt hagyták el az ősi földet. Odakünn jól megy a dolguk, vagyont gyűjtöttek, egy nagy, hatalmas ál­lam megbecsült polgárai lettek. De szivük mélyén egyetlen pillanatra sem feledkeztek meg magyarságukról. . Gyermekeiket, uno­káikat a legtöbbje nem tudja iskolában ma­gyar szóra taníttatni. Azok mind angolul ta­nulnak, de az édesanya odahaza megtanítja őket magyarul irni és olvasni és ez a máso­dik, sőt harmadik nemzedék, amely csak anyai, nagyanyai tündérmesékből ismeri az ,,óhazát”, amerikai polgárnak vallja magát, olyan rajongással és szeretettel köszönti a magyar földet, mint amely kijár az édes­anyának ... Az amerikai szülőknek senki sem hirdeti, hogy gyermekeiket tanítsák ma­gyar szóra, ebből semmi előny nem is szár­mazik rájuk és mégis mindnyája ráhajlik a gyermek bölcsője fölé . . . Együttgügyögi az ártatlan gyermekszájjal: Mi Atyánk Isten, ki vagy a mennyekben, Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- ^ ^ ^ Szerkesztőség Prága IU Panskí évre 76, havonta 26 K&* külföldre: évente 450, A Szlovákiai eS kárvátaljcil mClíUJCirság u'ice'2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • • _ ^ ® Prága II., Panská ulice 12. Ili. emelet fl képes melléklettel ha vonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFOM: 303-11. * • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. SÚRGÖNYCIM HIRLBP, PRflHfl. jQY MF | XVII. évf. 181 (4624) szám « Szerda ■ 1938 augusztus 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom